Létrejön a teljhatalmú energiahivatal

Az Országgyűlés csütörtöki rendkívüli ülésén átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt. Az eddigi Magyar Energiahivatal szerepét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal veszi át.

A kormány ennek szükségességét a rezsicsökkentés megvédésével indokolta, a változtatással ugyanis a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit, az új hivatal rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat.

A képviselők 261 igen, 8 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter múlt pénteken beterjesztett indítványát, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Tíz MSZP-s képviselő, valamint a Jobbik politikusai a kormánypártiakkal együtt támogatták az előterjesztést, nyolc független képviselő voksolt nemmel, az egy tartózkodó szavazatot a jobbikos Nyikos László adta le.

A jogszabály alapján a jelenleg kormányhivatalként működő Magyar Energia Hivatal (MEH) átalakításával - önálló szabályozó szervként, a MEH általános jogutódjaként - létrejön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amely az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait látja el, és amely csak jogszabálynak van alárendelve.

Csak az országgyűlésnek felel

Így a hivatalnak feladatot csak törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabály írhat elő, felügyeleti jogkörben a hivatal döntését megváltoztatni, megsemmisíteni, valamint a hivatalt eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet, és kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolással.

Elnökét - akit rendeletalkotási jog és miniszteri fizetés illet meg - a kormányfő hét évre nevezi ki, és egy alkalommal ismét kinevezhető. A legfeljebb öt elnökhelyettest ugyancsak hét évre a hivatal elnöke nevezi ki. Az elnöki és helyettesi tisztségre nem kell pályázatot kiírni. A kinevezési kritériumok között említik a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglalt követelményeken túl a felsőfokú iskolai végzettséget és minimum hároméves gyakorlatot a hivatal tevékenységi területeinek legalább egyikében, vagy minimum hároméves államigazgatási vezetői gyakorlatot.

Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy a hivatal elnöke és elnökhelyettese jogviszonyának megszűnése után egy éven át nem dolgozhat olyan gazdasági társaságnak, illetve nem lehet gazdasági kapcsolatban olyan céggel, amelyet érintett a hivatal döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben.

A MEH elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása a törvény hatálybalépésének napján megszűnik. Felmentési idejükre és végkielégítésükre vonatkozóan a most elfogadott törvényben foglaltakat kell alkalmazni, kivéve ha a megbízatásuk megszűnésétől számított harminc napon belül kinevezik őket az új hivatal elnökévé vagy elnökhelyettesévé. Az energiahivatal átalakítása azután került napirendre, hogy - mint arról a Napi Gazdaság beszámolt - első fokon a gázszolgáltatóknak adott igazat a Fővárosi Törvényszék a MEH rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben botrányosnak nevezte a bírósági döntést, és jelezte, a kormány újabb javaslattal áll elő, amelynek nyomán a rezsicsökkentés a korábbinál is nagyobb mértékű lehet. A csütörtöki rendkívüli parlamenti ülést a Fidesz-frakció vezetője, Rogán Antal kezdeményezte.

A gáz, az áram és a távhő ára tíz százalékkal csökkent január 1-jétől a kabinet döntése értelmében. Tervek szerint a rezsicsökkentés az év közepén folytatódik a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjakkal.

Bármikor készek gyorsított törvényalkotásra

A rendkívüli parlamenti ülésen Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője megerősítette, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal létrehozása lehetőséget ad arra, hogy a kormány megvédhesse az eddigi rezsicsökkentést, és hogy a jövőben újabb ilyen intézkedéseket hozzon. Az új szabályozó hatóság folyamatosan képes lesz ellenőrizni az érintett szolgáltatók működését, az árak alakulását, tette hozzá.

A frakcióvezető a rezsicsökkentés következő lépései között említette a víz, a szennyvízelvezetés és a szemétszállítás árának mérséklését, de megvizsgálják a gáz- és az áramdíjak további csökkentésének lehetőségét is.

A kormánypárti politikus hozzátette ugyanakkor, a rezsicsökkentést újabb támadások érhetik, és ha ez így lesz, vagyis ismét olyan bírósági ítélet születik, amely veszélyezteti a rezsicsökkentést, a Fidesz-KDNP bármikor kész arra, hogy gyorsított törvényalkotással védelmet biztosítson a közüzemi díjak mérséklésének.

Rogán Antal végül elmondta, az árak, nem pedig az áfa csökkentését tartja célravezetőnek, mert az áfa mérséklése a családoknak semmit nem jelent, az a szolgáltatók profitját növeli. "Aki áfacsökkentésről beszél, az a cégek érdekeit képviseli, és nem a családokét" - fogalmazott.

Ezzel párhuzamosan a Tigáz DSO Földgázelosztó csütörtökön bejelentette, hogy elállt a Magyar Energia Hivatal ellen a rezsicsökkentés ügyében indított pertől.