Kádárék elsunnyogták volna, a Fidesz örül neki

Magyarországon 1974 óta nem volt 2,2 százaléknál alacsonyabb infláció, de a rezsicsökkentéssel újra elérte ezt a szintet az Orbán-kormány. Egyes élelmiszerek, mint a tojás vagy a kenyér januárhoz képest még olcsóbb is lett, jövőre azonban szinte biztos, hogy újra 3 százalék körül lesz az áremelkedés. A szuperalacsony inflációt részben a rezsicsökkentés okozza, de egyéb kedvező hatások is segítettek lenyomni.

"Az energiagondok ostora a tőkés társadalmakban úgy jelentkezik, mint egyfajta elemi csapás, amely szinte elkerülhetetlenül a munkás hátán csattan, s a kisembert sújtja, velejáróival, a megugró munkanélküliséggel, s az ugyancsak elszabaduló árspirállal is" - írta a Népszabadság 1974 első vasárnapján, január 6-án.

Ekkor a magyarok a központilag szabályozott gazdaságban alig ismerték az infláció veszélyét, legfeljebb azok mesélhettek róla, akik még emlékeztek a két világháború utáni pusztító áremelkedésre. Az 1973-ban kitört olajválság azonban világszerte felpörgette az árakat. A szocialista tervgazdaságokban a kézi irányítás miatt ennek hatása csak később érződött, de a magyarok az év szeptemberétől hozzászokhattak ahhoz, hogy egyre észrevehetőbben nőnek az árak a boltokban.

Az akkor 80 fillérbe kerülő lap novemberben Az infláció szorításában címmel jelentetett meg cikksorozatot a nyugat-európai országok áremelkedéséről. Az MSZMP lapjának november 28-i zárócikke után azt írták, "tudjuk persze, hogy mindaz, ami a tőkés világban történik, részben miránk is hat; erőfeszítéseinket fokoznunk kell, hogy kivédjük a kedvezőtlen befolyásokat... azokban az országokban 15-20-25 százalékkal rohannak felfelé az árak, ahol nincs szocialista állam, amely tervez és mindent megtesz, hogy csökkentse a vásárlókra háruló terheket - biztosítva az életszínvonal tartós emelkedését".

Azóta tudjuk, hogy az életszínvonal hanyatlani kezdett, a válság pedig a szocialista országok lemaradásához, majd a Szovjetunió széteséséhez és a kelet-európai rendszerváltásokhoz vezetett. A magyarok az elmúlt 38 évben egy valamivel viszont folyamatosan szembesültek: az áremelkedés csak nem akart eltűnni.

A rezsicsökkentés ereje

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2,2 százalékos inflációt mért idén márciusra, ez az jelenti, hogy 2012 márciusa és 2013 márciusa között a fogyasztói árak átlagosan ennyivel emelkedtek. Ennél alacsonyabb áremelkedési ütemre 1974 óta nem volt példa. Igaz, még 1977-ben és 2006-ban is majdnem sikerült elérni ezt a szintet, akkor néhány hónapra 2,3 százalékig sikerült levinni az áremelkedést.

Az infláció havi üteme 1974 óta (százalék)

Forrás: KSH

Néhány hónapja még nem sok minden utalt a 2,2 százalékra. A több mint 5 százalékos rátával száguldó árakat főleg a rezsicsökkentés fékezte: az áram 10,1, a gáz 7,4, a távhő 11,7 százalékkal lett olcsóbb. 38 éve a tervgazdaságban az árakat központilag szabályozták, a mostani helyzet annyiban hasonlít csupán a korábbira, hogy nagyrészt most is az államilag szabályozott árak csökkentése miatt lett kicsi az infláció.

Természetesen a rezsi nem az egyetlen meghatározója az inflációnak, az energiakiadások kevesebb mint 10 százalékos súlyt képviselnek az inflációs kosáron belül. A csökkenés azért is lehetett ilyen látványos, mert az élelmiszerek (több mint 23 százalék a súlyuk az inflációs mutatóban) a vártnál alacsonyabb ütemben, 3,6 százalékkal drágultak. Tavaly világszerte szárazság tizedelte a termést, emiatt sokan azt várták, hogy robbanni fognak az élelmiszerárak. Magyarországon márciusban átlag feletti volt a drágulás, de mégsem olyan drámai mértékű, mint ahogy korábban sejteni lehetett. Az alacsony infláció harmadik fontos tényezője volt, hogy az üzemanyagok (és kenőanyagok) kis mértékben olcsóbbak lettek (márciusban 0,3 százalékkal a tavaly márciusi állapothoz képest).

Az árak változását mindenki máshogy éli meg, hiszen mindenki máshol és mást vásárol, ráadásul a KSH sem tud ott lenni minden boltban, hogy az összes létező termék árát megmérje. Még az élelmiszerek körén belül is van, aminek lejjebb ment az ára. Az országos átlagok alapján idén eddig jól jártak azok, akik sajtos rántottát szeretnek reggelizni. 10 darab tojás ára a januári 431-ről 409 forintra csökkent, egy kiló trappista pedig 40 forinttal lett olcsóbb. Nem a legegészségesebb a rántottához, de a fehér kenyér ára is csökkent, és a mért kenyérféléken belül a legnagyobb mértékben: átlagosan 291-ről 281 forintra.

Az olaj és a rezsicsökkentés miatt az elkészítés is olcsóbb lett, viszont az egészséges étkezést nem segítették az árváltozások, a zöldségfélék ugyanis drágultak. A rántotta alá a vöröshagymát még nem durván, csak 1 forinttal drágábban lehetett megvenni januárhoz képest (1974 októberében 6,40 forint volt a hagyma a Népszabadság szerint), az uborka kilónkénti ára viszont 86 forinttal emelkedett.

A maginfláció magasabb

Elképzelhető, hogy 2013 a negyven éve nem látott árstabilitás éve lehet, de arra nincs semmilyen garancia, hogy a későbbiekben is korlátok között maradjon az áremelkedés. A rátát úgy határozzák meg, hogy az adott időszakot az előző évihez hasonlítják, ez viszont azt is jelenti, hogy a januári rezsicsökkentés csak egy évig fékezi az inflációs rátát, jövőre már nem.

Hogy hosszú távon az infláció mégis magasabb lehet, azt a maginfláció is mutatja. Ezzel a mérőszámmal szűrik ki ugyanis az olyan egyszeri hatásokat, mint a rezsicsökkentés vagy 2012 elején az áfaemelés. A háztartási energiát, a szabályozott árakat, a támogatott gyógyszerek árát, az üzemanyagok árát nem tartalmazó maginfláció márciusban 3,4 százalék volt, vagyis a gazdaság mélyében még a szükséges szintnél valamivel nagyobb áremelkedés zajlik.

Kamatcsökkentést hozhat

Az infláció hatásával az emberek leggyakrabban a élelmiszerboltban találkoznak, de az olcsóbb rántottán túl is van folyománya annak, hogy kezelhető szintre csökkent az áremelkedés üteme. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint idén 2 százalék közelében ingadozhat az infláció, jövőre pedig kissé újra emelkedhet, de csak 3 százalékig. A 2 százalékhoz közeli rátát már árstabilitásnak hívják, mert az árak változása ekkor már kellően kiszámítható. Az ennél sokkal alacsonyabb ütemű drágulás, szélsőséges esetben az árszínvonal csökkenése már káros lehet a gazdaság növekedésére. A negatív infláció (defláció) azt jelenti, hogy kevesebb a pénz a gazdaságban, ami akadályozza a több és jobb áru, szolgáltatás létrejöttét. Japán most azért küzd, hogy 2 százalékra tudja feltornászni az áremelkedés ütemét, hátha az segíti a gazdasági növekedést.

A Magyar Nemzeti Bank viszont a 2-3 százalékos sávot a másik irányból szeretné elérni. Az inflációt főként úgy szeretné leszorítani, hogy magas kamatot ad a bankoknak a kéthetes betétre, így azok kevesebb friss pénzt juttatnak a gazdaságba. Ez kétélű fegyver, a kevesebb pénz alacsonyabb inflációt hoz ugyan, de a magas kamat azt is jelenti, hogy a hitelek is drágábbak, ettől viszont a vállalatok nem tudnak beruházni.

Most, hogy az infláció a jegybank 3 százalékos célja alá került, és van rá esély, hogy ott is maradjon, az MNB folytathatja a kamatcsökkentést. A Matolcsy György által bejelentett hitelprogram mellett az alacsony kamatok segíthetik a hitelezés beindulását, a cégek olcsóbban juthatnak forráshoz. És nemcsak a vállalkozások járnak jól, a lakáshitelek, fogyasztási hitelek, személyi kölcsönök kamata is összefügg az általános kamatszinttel, így a lakosság is olcsóbban juthat majd hitelekhez - már ha a válság után lesz még kedve valakinek eladósodni.

Rossz az adósnak, jó a megtakarítónak

Az infláció az adósok barátja, főleg, ha a törlesztésük az árfolyamkülönbségek miatt nem követi az árak alakulását, mivel a hitelük értékét a pénz értékével együtt csökkenti az árszínvonal emelkedése. Az infláció csökkenése emiatt az államadósság elleni küzdelemnek árt. A kormány 5 százalékos inflációval számolt idén, viszont könnyen lehet, hogy 2 százalék lesz csak, ez viszont boríthatja az adósságcsökkentés terveit.

Ez nemcsak azért okozhat fejfájást a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, mert a magyar adósságszabályoknak nem biztos, hogy meg tud így felelni a kormány, de azért is, mert az túlzottdeficit-eljárás alól való kiszabadulás feltétele az adósság csökkentése is. Könnyen lehet, hogy a kormány az infláció miatt bukja ezt a csatát.

Ami az adósoknak rossz hír, az jó hír a takarékoskodóknak. Az infláció a félretett pénzeket is elértékteleníti, tehát a féken tartása jót tesz a megtakarítóknak. Igaz, ez azzal is jár, hogy várhatóan alacsonyabb kamatokkal lehet majd találkozni. Az Államadósság Kezelő Központ a lakosságnak az inflációkövető prémium állampapírokat kínálja, amellyel kivédhetik az árszínvonal-változás hatásait. Jelenleg a 2015-ös kötvényt 8,5 százalékos induló kamattal kínálják, ez azonban nagy valószínűség szerint csökkenni fog az infláció mérséklődése miatt.