Amerika felgyűri az ingujját

Átalakulóban van az amerikai gazdaság szerkezete. A mérsékelt növekedést generáló húzóágazat pedig a válság előtti állapotokhoz képest már nem a pénzpiac és az ingatlanfejlesztés, hanem a feldolgozóipar, ezen belül is az autógyártás.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed évente nyolc alkalommal publikált, az USA gazdaságának aktuális helyzetéről szóló úgynevezett bézs könyvének április közepén megjelent kiadása szerint az amerikai gazdaság 2013 februárja óta mérsékelten ugyan, de növekszik. A jegybanki jelentésben azonban nem ez a legmeglepőbb információ, ugyanis már egy ideje sejthető, hogy az USA-nak az idén valószínűleg sikerülni fog végre tényleg talpra állnia a gazdasági válság okozta sokk után. Az igazi újdonság, hogy a növekedést olyan ágazatok prosperitása eredményezi, mint a feldolgozóipar vagy a lakásépítés.

Az amerikai feldolgozóipar kibocsátása a legfrissebb adatok szerint már az amerikai GDP 12 százalékát adja. Ha ez önmagában egy országot jelképezne, az a 11. legnagyobb gazdaság lenne a világon - olvasható a Pioneer Investments témával foglalkozó elemzésében. A figyelemre méltó fejlődés katalizátora pedig Robert Wescott, Bill Clinton egykori gazdasági tanácsadója szerint nem más, mint "az amerikai energiapiacon zajló forradalom" - írja az elemzés.

A palagáz-kitermelés felfutásának köszönhetően az Amerikai Egyesült Államokban a gázár jelenleg a 2008-as szint kevesebb mint egyharmada, ez az áresés pedig nemcsak vegyipari beruházásokat vonz az országba, de általában is mindent, aminek olcsó energiára van szüksége. Vegyipari vállalatok csak eddig 90 milliárd dollárnyi (20,6 billió forintnyi) amerikai beruházást jelentettek be a gáz árának zuhanása óta.

A folyamat vesztesei egyértelműen azok az ázsiai országok lesznek, melyek eddig olcsó munkaerejükkel csábították határaikon belülre az amerikai tőkét. Persze a kínai munkaerő még az elmúlt évek béremelései ellenére is olcsóbb az amerikainál, a különbséget azonban már ellensúlyozni tudja a jó árú energia. Az autóipar és más energiaigényes iparágak gyárait az olcsó munkaerő mellett az alacsony rezsi is vonzza, az energiaár tehát az amerikai gazdaság új felemelkedésének is motorja lehet a későbbiekben.

Mindez nemcsak az iparszerkezetet, de az USA külkereskedelmi egyenlegét is átalakíthatja - állapítja meg a Pioneer elemzése. Az USA az elmúlt 10 évben fenntarthatatlan növekedési pályára állt, a gyártást alacsony költségű külső telephelyekre szervezték ki a cégek, miközben a háztartások fogyasztása az olcsó hitelek miatt lankadatlanul növekedett. Mindezek eredményeként az USA külkereskedelmi egyenlege a válság előtti időkben már 6 százalékos mínuszt mutatott, azóta viszont - részben persze a lakossági fogyasztás visszaesése miatt is - ez az érték megfeleződött.

Az olcsó energiaár azonban csak az egyik alapja a fejlődésnek. Ehhez társul, hogy az amerikai munkaerő még mindig kifejezetten versenyképesnek számít, mivel általában magasan képzett és innovatív. Megéri tehát amerikaiakat alkalmazni, különösen akkor, ha az ázsiai munkaerőhöz képest magasabb bérüket meg lehet spórolni máshol, például az energiaárakon. Az amerikai gyártás előnye lehet továbbá a már kiépített és igen jó minőségű infrastruktúra, valamint a világ legjobb egyetemeinek és egyéb innovációs központoknak a közelsége. Robert Wescott szerint ezek azok a tényezők, amelyek miatt az USA a következő 5-10 évben ismét a világ egyik legjobban növekvő gazdaságává válhat.