A felmérés szerint a 2012-es állapotokhoz képest a legtöbb mutatóban kismértékű javulás jelentkezik. Az etikai kódexszel rendelkező vállalatok aránya továbbra is csak 28 százalék, és ezek legtöbbje sem elérhető a nyilvánosság számára, csupán a cég belső számítógépes hálózatán láthatják a dolgozók.
Egy esetleges korrupciós ajánlatot is nagyobb arányban jelentenének a rendőrségen a megkérdezettek, mint ahogyan 2010-ben és 2011-ben tették volna, azonban ez a szám üzleti partnerek között még mindig csak 7,9, közbeszerzés esetén pedig 13,2 százalékos. Nagyobb arányú csökkenés tapasztalható a lehetséges korrupciós ajánlatot elfogadók számában is, míg közbeszerzés esetén 2011-ben a megkérdezettek 25,3 százaléka élt volna a felkínált lehetőséggel, 2012-ben ez az arány 14,4 százalékra csökkent.
Biró Ferenc, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője azt is elmondta, hogy az üzleti visszaélésekkel foglalkozó kockázatkezelésben regionális versenytársaink közül Románia is jobban áll hazánknál, azonban a visegrádi négyek államaival nagyjából egy pályán mozgunk.
A belső kontroll sem elég eredményes
A korrupciós kockázaton túl a cégek belső kontrollkörnyezetének hiányosságaira is felhívja a figyelmet az Ernst & Young felmérése, a beszerzési eljárások alulszabályozottsága miatt például rengeteg pénz úszhat el Biró Ferenc szerint, ezért is lenne különösen fontos nagyobb hangsúlyt fektetni a munkavállalók motivációjára és ellenőrzésére.
Ehhez képest az itthon működő vállalatok alig figyelik a beszerzésekkor döntési pozícióba kerülő munkavállalók összeférhetetlenségét, és még mindig uralkodó (46,4 százalékos) aránya van hazánkban az egyszemélyes döntéshozatalnak a pályáztatási eljárásokban. A megkérdezettek 53 százaléka egyébként egyáltalán nem rendelkezik beszerzési szabályzattal. Az esetleges csalások felderítésére és szankcionálásukra pedig csak a vállalatok harmadánál van eljárásrend, holott a megkérdezett cégek 21 százalékánál volt az elmúlt öt évben felderített visszaélés.
Mi az etikus?
Kiemelendő, hogy a válaszadók között egyáltalán nem egységes az etikus működésről alkotott felfogás, a jövedelemadó fizetésére vonatkozó szabályok betartása például a megkérdezettek csaknem 30 százaléka szerint nem elengedhetetlen eleme az etikus magatartásnak az üzleti életben. "Mivel nem része a tananyagnak sem a közép-, sem a felsőfokú oktatásban az üzleti etika, a magyar társadalomban nincs konszenzus annak terén, hogy mi fér bele az etikus viselkedésbe, és mi nem. Tulajdonképpen ezért kellenek a szabályzatok is" - emelte ki a felmérés eredményeit bemutató Biró Ferenc.
Az Ernst & Young az idén harmadik alkalommal publikálta Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban című felmérését, amelyben 340, legalább 50 főt foglalkoztató céget kérdeztek meg, hogyan küzdenek a vállalati visszaélések ellen.