Mégsem szórjuk a pénzt - mondta ki az EU kilenc év után

Andor László foglalkoztatásügyi uniós biztos elárulta, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, engedjék ki Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól.

"Mai ülésén az Európai Bizottság Magyarország túlzottdeficit-eljárásának megszüntetését javasolja" - írta Twitter-üzenetében Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási ügyekért felelős biztosa.

Az Orbán-kormány ezzel egy olyan szégyenpadról állítja fel a magyar államot, melyről 2004 decembere óta nem sikerült szabadulnunk. A majdnem kilenc éve folyó eljárással magasan csúcstartók vagyunk az Európai Unió tagállamai közt, a jelenleg folyó túlzottdeficit-eljárások közül a briteké a második legrégebbi, de ez is négy évvel fiatalabb a miénknél.

Az Európai Bizottság hivatalosan az országspecifikus jelentésekben fogalmazza meg az ajánlást, erről döntött a bizottság az Andor által említett ülésen. A végső szót június végén, a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács mondja ki, és eltérhet a bizottsági ajánlástól.

Délután két óra körül José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart, körülbelül fél órával utána közzéteszik a jelentéseket.

Kockázatos volt

A túlzottdeficit-eljárás azért folyt, mert Magyarország képtelen volt hitelesen bizonyítani, hogy tartósan 3 százalék alatt tudja tartani a költségvetés hiányát és a GDP 60 százaléka alá szorítani az államadósságot. A nyugdíjpénztári vagyon államosításával 2011-ben sikerült többletet elérni a költségvetésben, 2012-ben pedig 1,9 százalék lett csak a hiány, de az eredeti költségvetés alapján idénre és jövőre már 3 százaléknál nagyobb hiányt várt Brüsszel.

Az eljárás megszüntetése nem csak azért lehet fontos, mert már kínos volt, hogy rekordtartók vagyunk az EU-n belül. Az eljárás fennmaradása azzal a kockázattal is járt, hogy részben vagy egészben megvonják az országtól az EU-s támogatásokat. Ezek pedig kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy növekedni tudjon a magyar gazdaság.

Varga csomagot állított össze

Az Európai Bizottság mind a februári gyors, mind a májusi részletes gazdasági értékelésében úgy látta, hogy Magyarország a 3 százalékos küszöb fölött marad. A májusi dokumentum erre az évre ugyan pont 3 százalékot jelzett, jövőre azonban már 3,4 százalékot, vagyis ez alapján nem teljesülne a tartós hiánycsökkentés feltétele.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a májusi értékelés óta egy háromlépcsős egyenlegjavító programot fogadott el. Az első körben 93 milliárd forintot zároltak a minisztériumi keretekből, ha ez sem lenne elég, akkor egyszeri beruházások költségvetési finanszírozását függesztenék fel. Ez a parlamenti átépítést, a stadionépítéseket vagy épp a debreceni református egyház kollégiumának felújítását is érintheti. Ha az első két lépcső nem lenne elég, akkor "újragondolnák" a bankadót, a tranzakciós illetéket, az energetikai különadót.