Simicska Lajosnak épp jól jön, hogy a kormány közbenyúlt

A legutolsó pillanatban vonta vissza egy eddig látványosan hajtogatott tervét a Fidesz. Nem kell leszedni a közúti közlekedés megzavarására alkalmas hirdetőtáblákat, amivel pont jól járnak a kormány kedvenc köztéri hirdetőcégei.

Tavalyelőtt kezdte, majd 2012-ben folytatta a kormány az utak mellé kihelyezett óriásplakátok, táblák elleni hadjáratát. A hirdetések elvonják az autósok figyelmét - szólt az érvelés. A törvénymódosítások illegálissá nyilvánították többek között a villanyoszlopokra szerelt reklámtáblákat és a lakott területen kívüli óriásplakátokat. Most azonban az utóbbiak egy részének fennmaradását engedélyezik - pont ez az a piac, ahol Simicska Lajosnak és Nyerges Zsoltnak jelentős érdekeltségei vannak. Simicska a kilencvenes évek közepén a Fidesz gazdasági igazgatója volt, és a párt több politikusa szerint jelenleg is fontos gazdasági háttérembernek számít, Nyerges Zsolt pedig egy vele szorosan együttműködő, kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd.

Először csak türelmi időt kaptak volna 2014 végéig bizonyos útszéli táblák (azok a lakott területen kívüli, legfeljebb 12 négyzetméteres óriásplakátok, amelyeket 2010 végéig közútkezelői engedéllyel helyeztek ki). A javaslatot Manninger Jenő fideszes képviselő nyújtotta be.

A módosító indoklásában az a nehezen értelmezhető kitétel állt magyarázatként, hogy "a törvényi szigorításokat megelőzően engedéllyel kihelyezett reklámok hatósági eljárása kezelhetetlenné vált, ezért szükséges volt átmeneti ideig való fennmaradásuk tudomásulvétele". Az nem derült ki belőle, mitől vált kezelhetetlenné a hatósági eljárás. (Manninger Jenőt kerestük telefonon, munkatársa hétfő délután visszahívást ígért, cikkünk megjelenéséig ez nem történt meg.)

Némethné segítő keze

A képviselő indítványát a parlament nagy többséggel támogatta, így bekerült az egységes javaslatba, de hiába: az utolsó pillanatban a kormány átírta. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter május 24-ei, zárószavazás előtti módosító indítványa az ideiglenes fennmaradási engedély határidejét kivette a szövegből, így a 2010 vége előtt kihelyezett plakáthelyek végleg kint maradhatnak. A törvényt az Országgyűlés hétfőn este ebben a formában megszavazta.

Az ily módon korlátlan időre szóló kivételezést a miniszter által jegyzett javaslat azzal indokolja, hogy "a kivételesség biztosítása nem fér össze a jogbiztonság követelményével", továbbá azzal, hogy "az érintettek (táblatulajdonosok, hirdetők, közútkezelők, hatóság) részéről beérkezett tapasztalatok alapján" szükséges.

Megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy pontosan milyen tapasztalatokról van szó, illetve mitől kevésbé veszélyes egy plakát, ha 2010. december 31. előtt helyezték ki. A minisztérium válaszában úgy érvel, hogy 2010 után már szigorúbbak lettek a szabályok, az előtte kihelyezett táblákat viszont túl nagy erőfeszítés árán lehetne csak eltüntetni. "Az ügyek jelentős részében a magyar külterületi birtokviszonyok, telekhatárok, geodéziai felmérések pontossága, a különféle hozzájárulások és engedélyek összhangja, érvényességi idejük, átruházási lehetőségeik, az eltérő regionális eljárások közti különbségek, a fellebbezési eljárások időigénye akadályozta a végrehajtást. A hatóságokat terhelő, több esetben kezelhetetlen mennyiségű feladat, egyes eljárások eredménytelensége miatt vált logikussá egy kezdő időpont kijelölése" - írják. Az NFM-nél abban bíznak, hogy a régi táblák szép lassan kikopnak majd.

Máshol maradt a szigor

A települések lámpáira, villanyoszlopaira szerelt kandelábertáblákat - az útszéli óriásplakátokkal szemben - azonban a kihelyezés időpontjától függetlenül le kellett szerelni tavaly augusztus óta, és a 12 négyzetméternél nagyobb út menti táblákat sem kíméli a mostani enyhítés. (Korábbi cikkünk erről a piacról és az ESMA plakátcég küzdelmeiről itt olvasható.)

A óriásplakát-piac egy jelentős része Fidesz-közeli üzletemberekhez kötődő cégek kezében van, amelyek egyébként sem kandeláberreklámokkal, sem 12 négyzetméternél nagyobb táblákkal nem foglalkoznak.

A Publimont nevű cég Simicska Lajos és üzlettársa, Nyerges Zsolt érdekeltsége. Ez az a cég, amelynél a kormányváltás óta az állami vállalatok nagy része a leginkább szereti elkölteni a hirdetésre szánt pénzét, sokmilliárdos nagyságrendben (erről bővebben itt olvashat). A társaság 2011-ben egymilliárd forintos nyereséget ért el, melyet mindjárt ki is fizetett osztalékként a tulajdonosoknak.

Egy másik szereplő, az Euro AWK szintén azon kevés cég közé tartozik, amelyek felületeire a kormányváltás óta is kerültek ki nagyobb állami hirdetők plakátjai. Résztulajdonosa Fonyó Károly, aki 2011-ben a Metropol című ingyenes napilap tulajdonosa is lett. A tavalyi első félévben a Publimont és az Euro AWK vitte el a közterületi reklámpiacon elköltött állami pénz 80 százalékát.

Simicskáéké a piac jó része

Egy közterületi reklámpiacon dolgozó szakembertől kapott adatok alapján a közterületi reklámpiacon 14-15 milliárd forint forgalmú Epamedia a piacvezető. Ez a cég megközelítőleg a teljes piac 35 százalékát birtokolja. A második legnagyobb a Publimont (25%), a harmadik az Euro-AWK (10%). A maradékon osztoznak a többiek. Ezen adatokkal egybevágóan a Kreatív egy éve az Outdoor Media Audit Kft. felmérésére hivatkozva azt írta: 2012 áprilisában az Epamedia felületek szerinti országos részesedése 35 százalék volt, a Publimonté 26 százalék, az Euro-AWK-é 10 százalék.

A közterületi reklámpiacot megnyirbáló, 2010 végén beterjesztett törvényt Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter nyújtotta be, de a Kreatív értesülése szerint főként Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár bábáskodott körülötte. Schváb Zoltán a kinevezése előtt a Közgép építési, tervezési és vasúti igazgatói pozícióját töltötte be - az állami tendereken a kormányváltás óta taroló építőipari vállalatról tavaly április óta tudható, hogy Simicska Lajos tulajdonában van.

Cikkünk korábbi változatában az szerepelt, hogy az NFM nem válaszolt a kérdéseinkre. Valójában válaszaikat már kedden elküldték, amit utólag be is tettünk.