Térképen is látszik az olajosok pénze

Az olajos legendák tovább élnek, az Aranyháromszög az ország leginkább feketéző része. A helyiek szerint ugyan még mindig megy a trükközés, de az olajszőkítés vagy a Kiskőröshöz közeli Akasztóról származó, emblematikus vállalkozó, Stadler József adócsalásainak volumenét meg sem közelítik a mai ügyletek.

"Annyi pénze van, hogy el se fogy! De akkor meg miért csinálta, ha csinálta? Hát mert az emberek mohók, mindig többet akarnak, mindig ügyeskednek, az itteniek meg kicsit jobban ügyeskednek" - fakadt ki egy soltvadkerti boltos, amikor egy friss helyi áramlopási ügyről kérdeztük. A kisváros legnagyobb büszkesége az egyik cukrászdája, melynek híre olyan messzire elér, hogy nemcsak a szomszédos településekről, de Ausztriából és Németországból is érkeznek ide vendégek. Most mégis áramlopáson érték a vállalkozást a helyi médiában megjelent hírek szerint. Egy másik soltvadkerti boltos azt állítja, hogy az utóbbi években "sorban derülnek ki az ilyen-olyan villanyos ügyeskedések".

Egy friss kutatás szerint a Kiskőrösi kistérség az egyik legfeketébb folt a magyar gazdaság térképén, itt minden harmadik forintnyi jövedelem adózatlan. A Kiskőrös, Kecel és Soltvadkert városok által dominált, korábban Aranyháromszögnek is nevezett térség nem múlt nélkül feketézik. Az 1990-es években ez volt az olajszőkítés központja, a borhamisítás is nagyban ment, és a Kiskőröshöz közeli Akasztóról származik az adócsalás pápája, Stadler József is, újabban pedig a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet felszámolása került a hírekbe.

Pályázni kell

A helyiek szerint nem a cukrászda ügyéhez hasonló "apróságok" miatt megy itt nagyon a feketézés, hanem egyszerűen azért, mert az olajszőkítésből és a borhamisításból régebben befolyt pénz megmaradt, forog, és "ahol a pénz van, ott lehet még több pénzt keresni". Éppen ezért, "igazán nagyot ma pályázatokkal lehet szakítani" - véli egy helyi pénztáros.

A felszámolás alatt álló Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet székháza - 40 milliárdos adósságot halmozott fel

Az Aranyháromszögben valóban meglepően sok Európai Uniós fejlesztést reklámozó táblát látni, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség térképe szerint pedig a Kiskőrösi térségben valósul meg Kecskemét és Baja után a legtöbb EU-s fejlesztés Bács-Kiskun megyében, megelőzve olyan kistérségeket, mint a kiskunfélegyházi vagy más megyékből a hódmezővásárhelyi, a dunaújvárosi, a kazincbarcikai vagy az ózdi.

Itt elmegy jobbra, aztán lát egy házat. Ott mossák a pénzt.

Az Aranyháromszög legnagyobb városa és pénzügyi központja is Kiskőrös. Itt a megkérdezett járókelők előszeretettel mutogattak "papíron jól működő, de abszolúte vevőmentes" üzleteket, ahol szerintük a piszkos pénzt mossák. Ezenkívül a bor és az égetett szeszek hamisítását említették Kiskőrösön, mint olyan üzletet, amelyből feketén lehet gyorsan és sok pénzt szerezni.

A pályázatok mellett a mezőgazdasági támogatási rendszer hibáinak élelmes kihasználásáról is beszélnek a helyiek Kecelen, amely az iparosodott Soltvadkertnél jóval nagyobb mértékben támaszkodik a mezőgazdaságára. "Ha kiszedi a szőlőt, kap érte támogatást, aztán, ha újratelepíti, azért is" - ecsetelték az [origo]-nak a Kecel melletti imrehegyi szőlőkben metsző munkások.

A saját szőlőjüket metsző imrehegyiek

Minél nagyobb egy földterület, annál többet lehet spórolni a megművelésén is. Egy keceli vállalkozó szerint néhány éve még szabályos emberpiacok voltak némelyik téren, virágzott a feketefoglalkoztatás. "Ott gyűltek össze a munkások, és oda jöttek értük platós teherautókkal a nagygazdák, hogy kivigyék őket a földekre" - mutattak többen is egy helyi élelmiszerbolt előtti parkolóra.

Nem olyan már, mint az olajozás idején volt

Annak ellenére azonban, hogy az [origo]-nak nyilatkozók egyikét sem lepte meg, hogy a lakóhelyén kutatások szerint is ennyire jelentős a feketegazdaság részesedése a jövedelmekből, mindannyian kiemelték, hogy manapság már egyáltalán nem olyan szembetűnő ez a jelenség, mint az olajszőkítés idején volt.

Az Aranyháromszögben lakók szerint őket is éppúgy megviseli a gazdasági válság, mint az ország más területén élőket, viszont tisztában vannak vele, hogy helyzetük eleve valamivel kedvezőbb volt a korábban megszerzett és azóta helyben (is) forgatott vagyonoknak köszönhetően. Új beruházásból láthatóan sok van, és a helyiek szerint munka is akad, de ahogy a soltvadkerti kocsma egyik vendége mondta: "Akinek most nincs pénze, az nem tud szerezni, akinek van, annak meg gyűlik szépen tovább. Amikor olaj volt, legalább a nulláról is fel lehetett jönni. Aki akkor feljött - és él még - nem fog visszacsúszni."

A soltvadkertiek vegyipari tudása részben biztosan a fehérgazdaság szolgálatába állt azóta, ma itt csoportosul a magyar műanyagfeldolgozó-kapacitás jelentős része. Ha Magyarországon bárhol egyszerű fehér szatyor kerül a kezünkbe, az nagy valószínűséggel Soltvadkert közeléből származik, a zacskókat pedig lényegesen kevésbé éri meg hamisítani, mint a fűtőolajat vagy a bort.

Az egy főre jutó be nem jelentett lakossági jövedelmek aránya az összes jövedelemből

Egy soltvadkerti orvos szerint egyébként a műanyag-feldolgozás itteni terjedése is iskolapéldája a helyiek vállalkozó kedvének. Először csak egy műanyaggyár nyitott ki, majd az ott dolgozó raktárosok - látva, hogy jól megy a bolt - mind megnyitották a saját üzemeiket. A működő gyárakat és vállalkozásokat pedig mostanában különösen sokszor ellenőrzi az adóhatóság, az [origo] által megkérdezett vállalkozók mindegyikének három-négy ellenőrzése is volt csak az elmúlt két hónapban. Ezt és a soltvadkerti takarékszövetkezet "cserbenhagyását" sérelmezik is a helyiek. Szerintük az állam megmenthette volna a takarékot, hiszen - érvelnek - a vidék "a legnarancssárgább térség az egész országban".

Régen minden jobb volt

Egy soltvadkerti pultos szerint két dolog okozhatja, hogy továbbra is jelentős a feketegazdaság az Aranyháromszögben, és elmondása szerint ezek az okok az egész országban jelen vannak. "Egyik oldalról van a kapzsiság. Aki régen megszedte itt magát Vadkerten, az most sem szegény. Ők elég kevesen vannak, csak a pénzük rengeteg. A másik oldalon meg vagyunk mi. Mi nem bánjuk, ha minimálbérre jelentenek be, azt se bánjuk, hogy néha nem is kapjuk meg, ami jár, mert legalább kapunk valamit. Így akinek pénze van, bármit megcsináltathat a szegényebbel. Ha a munkaadó adót csal a béreken, biztos nem a munkavállaló fogja felnyomni, mert az fél. Ha valamelyik vetélytársa felnyomja, akkor is vagy lesz valamilyen eljárás, vagy nem. Attól függ, kinek ki van a zsebében. De így van ez Magyarországon mindenhol, nem csak nálunk."

Ahogyan a helyi lelkész is mondta: "Régen ez Eldorádó volt, most már nincs meg ez a nimbusz. Néha van egy-egy ügy, de ez is inkább csak azoknak rossz, akik itt élnek, és rendesen szeretnének dolgozni. Itt vannak például a borászaink. Egyre jobb minőségű borok kerülnek ki innen, nemzetközi eredményeink vannak, itthon mégis mínuszról indít az a bor, aminek a címkéjén Soltvadkert, Kiskőrös vagy Kecel szerepel."