Egyre több elemzés jósolja a nyersanyagpiaci szuperciklus végét. Tartósan 100 dollár alá eshet az olajár a jövőben a számos új kitermelési technológia megjelenésének és elterjedésének hatására?
Attól tartok, az olcsó olajnak végképp befellegzett. Annak ellenére, hogy a kínálattal nincs probléma. A szénhidrogénekből világszerte bőséges - olajból több mint 100, földgázból pedig 150 évre elegendő - tartalékok szunnyadnak a föld alatt. A tartalékok mintegy 70 százaléka azonban úgynevezett nem-konvencionális formákban létezik - például palaolaj vagy palagáz -, ezek kitermelése pedig nagymértékben függ a technológiától. Márpedig azok az új technológiák, amelyek segítségével a felszínre hozhatók ezek az egyre mélyebben elhelyezkedő energiakészletek, jelentős beruházást igényelnek. Az OMV erre az évre 100 dollár feletti hordónkénti átlagos Brent-olajárral számol.
De azért látnak fantáziát az alternatív energiaforrások térhódításában, még ha azok felfelé is nyomják az árakat?
Az energiapiac átalakulása olyan realitás, amivel egy integrált, nemzetközi olaj- és gázipari vállalatnak, mint az OMV, felelősen és intelligens módon kell szembenéznie. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a fosszilis energia, különösen a földgáz, bármilyen formájú alternatív energiának elengedhetetlen társa. Jelenleg az a feladat, hogyan tudjuk évente dollármilliárdokkal támogatni az alternatív energia elterjedését. Ha sikerül előteremtenünk a beruházásokhoz szükséges anyagi forrásokat, akkor azokat a második és harmadik generációs alternatív-energiaforrások megújítására kell fordítanunk.
Köztük az eddig az olajár esése ellen fedezetet nyújtó ügyletekre fordított pénzeiket? Tényleg, miért döntött úgy az OMV, hogy az idén - hosszú idő után először - nem újítják meg ezen ügyleteiket?
Alapesetben azért szoktunk fedezeti ügyletet kötni, hogy megőrizzük a cash flow-nk reálértékét, megtartsuk a kedvező hitelminősítési besorolásunkat és biztosítsuk a likviditásunkat. A 2013-ra várható 100 dollár feletti átlagos hordónkénti olajár révén azonban annyi cash flow-nk képződhet, ami biztosíthatja a beruházási szükségleteinket.
Mennyire hisznek egyébként abban, hogy Európában is elterjedhet a nem-konvencionális gáztermelés? A cseppfolyós földgáz elterjedéséből profitálhat majd Európa?
A földgáz a következő két évtizedben is a legfontosabb fosszilis üzemanyag marad az Európai Unióban. A World Energy Outlook készítői szerint a földgáz iránti kereslet 2035-ban 15 százalékkal lesz magasabb 2010-hez képest, s 2035-ben a mostani 27 EU-tagállam teljes energiaigényének 30 százalékát a földgáz fedezheti. Európának már most elegendő tartaléka van ahhoz, hogy e gázkereslet többségét kielégítse. A hiányzó kínálatot a nem-konvencionális energia biztosíthatja, ezért az öreg kontinensnek törekednie kell az alternatív gázforrások felkutatásán.
Nem tartja megkésettnek az OMV stratégiáját a finomítás (downstream) leépítése és a kutatás-termelés (upstream) terjeszkedés terén? Az utóbbi eszközöket már relatíve drágán tudják megvenni, miközben a downstreamben nyomott árakon tudnak értékesíteni?
Nincs tervben a finomítói és marketing üzletág teljes elsorvasztása, az OMV - a vegyiparral és az kutatás-termeléssel karöltve - továbbra is fontosnak tartja a finomítást. Az upstreamben pedig kedvező növekedési lehetőségeket látunk, például az Északi- és a Fekete-tengeren.
Feltehetően ezért vásároltak már mezőket az Északi-tengeren. Miért oly vonzó e térség, mikor a legtöbbször az ottani mezők természetes fogyásáról lehet hallani?
A kitermelés nagymértékben technológia-függő tevékenység. Márpedig a műszaki fejlődésnek köszönhetően ma már - szemben a múlttal - látunk arrafelé üzleti lehetőségeket, melyeket az OMV jelentős kitermelési tapasztalatai alapján kiaknázhat.
A legutóbbi hírek szerint a jelentős fekete-tengeri mezők is jelentős készleteket rejtenek. Ott mikorra válthatók pénzzé az erőfeszítések? Milyen iparági feltételekkel szembesülnek Romániában a többi régiójukhoz képest?
A fekete-tengeri kitermelésnek központi szerepe van az upstream növekedési stratégiánkban, a romániai és ukrajnai részen az ExxonMobillal közösen futó projektjeink jelentősen hozzájárulhatnak céljaink teljesítéséhez. A romániai Neptun blokkban már találtunk földgázt, s jelenleg folyik a forrás mértékének és kereskedelmi hasznosítási lehetőségeinek a felmérése. Ennek eredményétől függően döntünk a további fejlesztésről. Ukrajnában az ExxonMobil által irányított befektetői csoport tagjai vagyunk, mely a tengeren lévő, Skifska nevű blokkban lévő szénhidrogén-mező megművelésére kiírt termelés-megosztási tenderen győzött. Jelenleg a termelés-megosztási megállapodás aláírását készítjük elő.
Az Északi-tengeren és a Fekete-tengeren látják a legnagyobb üzleti lehetőségeket a következő években?
Egyrészt igen, másrészt az OMV számára legfontosabb két országban, Ausztriában és Romániában, ahol - hadd emlékeztessek - képesek voltunk stabilizálni a termelésünket.
Milyen szempontok alapján döntenek egyébként egy-egy upstream akvizícióról?
Mindenekelőtt azt nézzük meg, hogy a kiszemelt terület mekkora termelési potenciállal rendelkezik, ott milyen volumenű további fejlesztésekre és felfedezésekre van lehetőség.
Új stratégiájával az OMV is szakít a régen minden befektető által szeretett integrált működési modellel. Az iparágban több szereplő is hasonlóan dönt. Ez a következő években is tendenciózus maradhat?
Azt nem tudom, mindenesetre a mi - kutatásra és termelésre fókuszáló - stratégiánk eddig bevált. Ennek bizonyítására elég csak egy pillantást vetni az OMV-részvények árfolyamgörbéjére. Az új stratégiánk 2011. szeptemberi meghirdetéséhez képest papírjaink most 60 százalékkal érnek többet, 36 eurót, míg az OMV 12 milliárd eurós piaci kapitalizációja csaknem 5 milliárddal nagyobb 2011 őszéhez viszonyítva.
S hogyan halad a stratégia megvalósításával a vállalat? A Bayernoil-részesedés eladása milyen készültségi szinten van?
Jó úton járunk, a finomítói és marketing területre vonatkozó kiszervezési program a terveink szerint halad. A Bayernoil-részesedés eladásáról tárgyalunk az érdeklődőkkel, s ha minden jól megy, 2014 végére lezárulhat e tranzakció.
Egy régiós szereplőnek, például a Mol-nak, lehet-e jó döntés az integrált működés fenntartása?
Soha nem kommentáljuk más vállalatok stratégiai lépéseit.
De azért arról csak beszélhet, hogy mit gondol a magyar piaci környezetről, a szabályozói változásokról. Jó most Magyarországon üzletet vinni? A magyar töltőállomásaik is kalapács alá kerülnek a downstream leépítése kapcsán?
Az energetikai társaságoknak szerte a világon stabil piaci környezetre van szükségük. Mi hosszú távra tervezünk Magyarországon, ennek megfelelően az integrált üzemanyag-töltő hálózatokra fókuszálunk.
Kurdisztánban mekkora politikai kockázatokat látnak? Mire a helyi kitermelés megindul, van esély a vitatott olajszerződésekkel kapcsolatos megállapodásra?
Nem szokásunk kommentálni politikai fejleményeket. Az OMV Kurdisztán hosszú távú üzleti partnere és - a világ más részeihez hasonlóan - itt is mindent elkövetünk, hogy ez az együttműködés a jövőben is fennmaradjon.
Egyre többen hagyják(nák) el a Nabucco projektet, az OMV viszont kitart. Talán jogosak a kételyek a projekttel kapcsolatban. Az OMV miért hisz ennyire ebben? Milyen haszna lehet ebből a cégnek?
A Nabucco a legértelmesebb kezdeményezés arra, hogy alternatív forrásokból lássa el gázzal Európát. Hiszen afelől nincs kétség, hogy a földrész a jelenleginél több földgázt igényel. Emiatt valamennyi alternatívát meg kell vizsgálnunk, melyek közül a Nabucco az egyik. Melynek jelentőségét azonban jól mutatja, hogy a GFF Suez a múlt hónapban csatlakozott e projekthez.