Magángéppel repülni egyszerűen más. Ott kezdődik, hogy nem kell 1-2 órával előbb kint lenni a reptéren, nem kell hosszú sorokban várni a papírok ellenőrzésére (konkrétan van, hogy senki nem nézi meg az útlevelet), és nem kell a csomagokkal vacakolni és zoknira vetkőzni - ezt tapasztalta az Origo újságírója, amikor nemrég volt szerencséje felszállni egy privát jetre. Egy kis átvilágító szalagon esetleg átfuttatják a bőröndöket, de egyáltalán nem számít, hogy kinek hány poggyásza van, és hány literes a parfümje. Budapesten a Ferihegy 1-en van a kisgépterminál, ott egy kis épületbe kell csak bemenni, onnan pedig akár ki is lehet sétálni a géphez, de kisebb reptereken akár autóval is oda lehet gurulni a gép mellé, hogy az utasok csak átszálljanak.
Ezt az élményt a magyar kormány tagjai - és így Orbán Viktor miniszterelnök is - csak akkor ismerhetik, ha bérelt repülővel utaznak. Saját flottája ugyanis nincs a kormánynak, és a héten megjelent hírekkel ellentétben igazán nem is lesz.
A kormány a Malév csődje óta leginkább Wizz Airrel kénytelen repülni, vagy bérbe veheti még az Air Invest magángépét is, amellyel Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is utazni szokott. Egy 2010-es bakui útért ennek a cégnek kellett 12 milliót fizetni, Libanonba pedig Wizz Air géppel ment a kormányküldöttség szintén 12 millióért. A kabinet most megelégelte ezt a helyzetet, és egy spórolós félmegoldással változtatna.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) három olyan repülőgépet készül vásárolni, amelyek a katonai célok mellett alkalomszerűen a vezető állami tisztségviselők utaztatását is szolgálhatnák. A HM érdeklődésünkre kifejezetten hangsúlyozta, hogy a repülők elsősorban katonai célokat szolgálnának, de "a társminisztériumok igényei alapján a szabad kapacitások rendelkezésre állása esetén a delegációk szállítását is megoldhatnák".
A mostani An-26-os katonai szállítógépek ugyanis elavultak. Májusban négypárti konszenzus alakult ki abban, hogy 105 milliárd forintból - a kormányzati cikluson átívelő beszerzéssel - új repülőket és helikoptereket vesz a honvédség, és előbbiekre 5 milliárdos keret áll rendelkezésre - ezt a HM kérdésünkre meg is erősítette.
Pető György Nyugat-Európában dolgozik magángépek pilótájaként. "Az a 9 fős repülő, amelyet én vezetek, újonnan 28 millió dollárba, azaz 6,6 milliárd forintba kerül, egy 4,5 éveset pedig nemrég kínáltak 4,2 milliárdért" - mondta.
"Az 5 milliárd forintos keretből három közepes méretű gép csak használtan jöhet ki" - mondja Bognár András légügyi szakértő is. A HM ezzel tisztában is van, azt közölte, hogy régi gépeket venne, mert ha új repülőket szeretne vásárolni, akkor 20-30 milliárd forintra lenne szüksége. A kiírás szerint a keretbe még a gépekhez tartozó legénység kiképzésének és a karbantartáshoz szükséges induló alkatrészkészletnek is bele kell férnie.
A nagyobb szóba jöhető gyártók (EADS, Boeing, BAE, Embraer, Airbus Military, Dassault) bőségesen rendelkeznek használt gépekkel, amelyek többnyire akkor kerülnek hozzájuk, amikor az új repülők eladásakor az egyezség részeként visszaveszik azokat.
A beruházás akár nem honvédelmi szempontból is megtérülhet, ha a gépek kellően sokat repülnek, és a kormány így kevesebbet költ az utazásokra. Igaz, az ilyen repülők jellemzően ritkán szállnak fel, nem reális, hogy miniszteri szint alatt gyakran használnák. Egy iparági forrás szerint a cseh kormányzati flotta csak évi 800 órát van a levegőben. (Egy menetrend szerinti polgári repülőgép napi 9-12 órát tölt repüléssel.)
A Miniszterelnöki Hivatal a mostani utazási költségekre vonatkozó kérdésünket a Külügyminisztériumhoz irányította, amely közadatkérésnek nyilvánította azt, és az ilyenkor szokásos eljárást megindította (azaz elvileg 15 napon belül válaszol). Pontos adatok így egyelőre csak éppen azokról vannak, akik kevésbé használnák a kormányzati gépet.
Az állami alkalmazottak külföldi utaztatására nemrég írt ki tendert a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a következő két évben erre a célra összesen 8,4 milliárd forintot szánnak. A korábbi keret egy évre 3,4 milliárd forint volt, amelyet el is használtak, ezek alapján az éves költség 3,5-4,2 milliárd forint közé tehető.
Egy, az állami utazásszervezésben korábban részt vevő szakember szerint az összeg valamivel több mint felét szokták repülőjegyre fordítani, vagyis körülbelül 2 milliárd forintot évente. Ebben azonban nincs benne a védett személyek, köztük a miniszterelnök és a köztársasági elnök utazási költsége, az külön büdzséből megy.
Mivel a három gépet a HM szerzi be, vélhetőleg a fenntartási költséget is ennek a tárcának kellene kigazdálkodnia.
A most tervezett magyar rendszerhez hasonló, a hadsereg által üzemeltetett flotta egyébként több országban is bevett gyakorlat, a cseh vezetők segítségére például két Airbus A319-es és két JAK-40-es gép siet, ha kérik.
Bognár András durva számolása szerint a gépek fenntartási költsége (kerozin nélkül) évi mintegy 600 millió forint körül alakulhat.
Milyen egy magángép?