A kötvénypiac teheti tönkre a bankokat

Két hónap alatt a felére csökkent az amerikai bankok állampapír kitettségein nem realizált nyereség az elmúlt hetekben látott hozamemelkedések miatt. A tengerentúli pénzintézetek nem realizált profitja 18 milliárd dollárral csökkent április óta, ami pedig a Fed új szabályozása értelmében a tőkemegfelelési mutatóikra is negatív hatással van. Ez viszont akár galibát is okozhat a jövőben.

Dollármilliárdos nyereségkiesést okoz a hozamemelkedés

Dollármilliárdos profitcsökkenést okoz az amerikai bankoknak a kamatlábak emelkedése - írja a Financial Times. A kötvényhozamok elmúlt hetekben látott megugrása miatt a bankok különböző államkötvény-portfólión 18,1 milliárd dollárra csökkent a nem realizált nyereség a múlt héten, holott áprilisban még 36,1 milliárd dolláros volt ez a profit.

A hozamemelkedés oka, hogy a befektetők elkezdtek félni a Fed eszközvásárlási programjának közelgő leállításától. Ezzel havi 85 milliárd dolláros kereslet eshet ki fokozatosan az amerikai állampapír piacról, ami az árfolyamok csökkenésével, és a hozamok emelkedésével járhat együtt. A piac pedig valószínűleg ezt árazhatja, melynek következtében az amerikai tízéves államkötvény hozam 14 hónapja nem látott csúcsra ugrott, de a német, brit és japán hosszú kötvényhozam is intenzív emelkedést mutatott, mivel az óriási pénzpumpa a többi globális eszközárra is hatással van (bár az USA-n kívüli fejlett piaci hozamemelkedésnek egyéb okai is vannak).

A nem realizált nyereség zuhanása pedig a bankok tőkemegfelelési mutatóira is hatással lesz. A bankok tőkemegfelelését szabályozó, később bevezetésre kerülő legújabb Fed szabályok szerint ugyanis a pénzintézeteknek a különböző értékpapírokon elszenvedett veszteségek/nyereségek után ki kellene igazítaniuk tőkemegfelelési mutatóikat. A régebbi szabályozás még úgy szólt, hogy a bankok portfólióban az árfolyamváltozások miatt elszenvedett nyereségek és veszteségek addig nem voltak hatással a tőkemegfelelési mutatókra, amíg az adott értékpapírokat el nem adták, tehát nem realizálták.

A Fed legújabb, a Basel III-as szabályozásnak megfelelő előírásai viszont ezt a számviteli szabályt törölnék el, így az amerikai bankoknak európai társaikhoz hasonlóan a veszteségeket le kéne vonniuk a tőkéjükből. Emiatt csökkenne a pénzintézetek Tier-1-es tőkemegfelelési rátája, ami után magasabb tartalékokat kéne képezniük. A Fitch hitelminősítő számításai szerint 2 százalékpontos hozamemelkedés miatt elszenvedett árfolyamveszteség a kötvényeken 1,1 százalékkal csökkentené a bankok tőkemegfelelési mutatóit.

Ezért az új szabályozás ellen számos bank - köztük a Citigroup és a Wells Fargo - szólalt fel. Érvelésük szerint, ha szigorítják a tőkemegfelelési szabályokat, akkor csökkenteniük kell majd a hosszú lejáratú amerikai államkötvényekből álló kitettségüket, hogy a kamatlábváltozásokból eredő árfolyamveszteségek/nyereségek miatt ne kelljen folyamatosan a tőkemegfelelési rátájukat kiigazítani.

Így ha a Fed valóban szigorítani fog monetáris politikáján, és mérsékli eszközvásárlási programját, ami a hozamok további emelkedésével járhat együtt, az amerikai bankok nem fognak tudni nagy mértékben amerikai államkötvények vásárlásával hozzájárulni a gazdaság javulásához - érvel az amerikai bankszövetség.

Van pozitívuma is

Ugyanakkor a hozamemelkedésnek van pozitív oldala is a bankok számára. Ennek köszönhetően ugyanis az általuk folyósított hitelek után kapott kamatok, és így a profit marginok is nőnek. A 2008-as válság után a Fed 0 százalék közelébe csökkentette az alapkamatot, hogy így segítse a gazdaság talpraállását. Emiatt pedig a hitelek árrése is rekordszintre csökkent, a nettó kamatmarzs 3,27 százalékra zuhant az első negyedévben, ami az utóbbi öt év legalacsonyabb szintjének felel meg.

Az alacsony kamatlábak ellensúlyozása érdekében az amerikai bankok számos, magasabb hozamot ígérő értékpapír-portfóliókat építettek ki. Emiatt négy éve nem látott szintre emelkedett a különböző struktúrált termékek - jelzáloghitelek, hitelekkel fedezett értékpapírok - állománya a portfólióikban.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.
Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama)