Deficiteljárás: itt a vége

Kilenc év után kikerül Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól. A döntés eddig is több mint sejthető volt, most az Európai Unió pénzügyminiszterei is megszavazták.

Magyarország kikerül a túlzott mértékű költségvetési hiány miatt ellene 2004 óta folyó eljárás alól - döntöttek pénteken Luxembourgban az uniós országok pénzügyminiszterei.

A hírnek nem valószínű, hogy lesz komolyabb piaci hatása, a befektetők már az Európai Bizottság három héttel korábbi javaslata előtt - mivel majdnem biztosra vehető volt a pozitív döntés - lényegében beárazták azt. Őket most inkább az érdekli, hogy a nemzetközi hitelminősítőknél a bóvliból átkerül-e Magyarország a befektetésre ajánlott kategóriába.

A mai döntés nem meglepő, az Ecofin ilyen ügyekben ritkán megy szembe az Európai Bizottsággal. A biztosok javaslata május végén vált ismertté, miután a kormány egy sokadik takarékossági csomaggal meggyőzte őket, hogy az idén és jövőre is képes lesz 3 százalék alatt tartani a hiányt.

Ez annak ellenére nem ment egyszerűen, hogy a magyar költségvetési deficit 2012-ben nagyon alacsonyra, 1,9 százalékra csökkent. Brüsszel nem hitte el, hogy az áprilisban benyújtott konvergenciaprogramban az idei és jövő évre belőtt, egyaránt 2,7 százalékos hiánycél elérhető. Május elején közzétett előrejelzésében 3, illetve 3,3 százalékos hiányt jósolt.

Május 13-án ezért a magyar kormány újabb intézkedéseket határozott el: 90 milliárd forintnyi zárolást a minisztériumoknál, egy újabb adófajta, a reklámadó bevezetését, valamint szükség esetén egyes nagy állami beruházások egyszeri bevételekből történő finanszírozását, illetve leállítását.

Az Európai Bizottság május 29-ei közleményéből kiderült, hogy szakértői az eljárás megszüntetésére irányuló indítvány megfogalmazásakor úgy vélték, az újonnan bejelentett lépések hatására az idén 2,7 százalékos, 2014-ben pedig 2,9 százalékos lehet a költségvetés hiánya.

Az, hogy a kormány a stadionépítések lelassítását is hajlandó volt belengetni, arról tanúskodott, hogy szó szerint bármit hajlandó elkövetni azért, hogy az ország felállhasson a szégyenpadról. A tét ugyanis nemcsak a presztízs - az Orbán-kormány elmondhatja magáról, hogy az uniós rekordnál szamító 9 éves eljárás végére sikerült pontot tennie -, hanem rengeteg pénz is: félő volt, hogy részben vagy egészben megvonják az országtól az EU-s támogatásokat.

Tavaly ősszel legalábbis ez reális veszély volt. Brüsszelben ugyanis nem találták meggyőzőnek a felvázolt költségvetési pályát, így a kormány kénytelen volt egymás után bemutatni a nem megszorítónak nevezett megszorító és bevételnövelő csomagokat, előbb 400, majd 370 milliárd forint értékben. Ez nem kevés növekedési áldozattal és bizonyos szektorok kivéreztetésével járt.

A túlzottdeficit-eljárás még 2004-ben indult el, akkor 2008-ig adott időt adott arra, hogy Magyarország fenntartható módon 3 százalék alá csökkentse a deficitet. Ezt a határidőt a pénzügyminiszterek tanácsa többször kitolta, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország hatékony egyenlegjavító intézkedéseket tett, de nem sikerült 3 százalék alá csökkentenie a hiányt.