Felpörgetheti az EU a magyar juhászkodást

A juhtenyésztők szövetsége szerint támogatás nélkül a juhtartás veszteséges, de a következő hét évben EU-s pénzzel mégis meglódulhatnak a magyar nyájak. Ami azért is jó, mert a birka megeszi a parlagfüvet.

Az idén tovább bővül a magyarországi juhállomány - állítja a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége. A tartási kedvet állítólag az ágazatnak juttatott többlettámogatás lehetősége dobta fel.

Hajduk Péter, a szövetség ügyvezető igazgatója szerint az évekig húzódó hanyatlás után végre eljöhet a juhászat igazi fellendülése, ugyanis a következő hét évben többletpénzt kaphatnak az EU-tól. A támogatásra szükség is van, mert az elmúlt évtizedben az állomány évente 40-60 ezer anyajuhval csökkent.

A 90-es években még 2 milliós állomány összlétszáma a mostani enyhe növekedés ellenére is csupán 900 ezerre tehető. Hajduk szerint ez azért van, mert "pluszpénzek nélkül a juhtartás veszteséges".

Magyar juhász a Hortobágyon Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A juhágazat a magyar állattenyésztésnek mindössze 2 százalékát teszi ki, éves árbevétele hozzávetőleg 20 milliárd forint, de az igazgató szerint társadalmi jelentősége ennél jóval nagyobb. A birka környezetbarát jószág, a legelőkön hozzájárul az ökológiai egyensúly megőrzéséhez, és lelegeli azokat a növényeket is, amelyek több millió pollenallergiával küzdő embert gyötörnek. Viszont több nyáj kellene, mert jelenleg az 1,2 millió hektárnyi hazai legelőnek csak egy részén legeltetnek, több százezer hektárnyi rét elhanyagolt, és burjánzik rajtuk a parlagfű.

A juhtenyésztők érdekképviseleti vezetője szerint azért is lenne jó több pénzzel támogatni a juhászkodást, mert az a legelmaradottabb vidékeken képes munkahelyet teremteni. A bárány- és birkahús iránt ráadásul külföldön nagy a kereslet, és itthon is van hová fejleszteni a birkafogyasztást. Hajduk Péter szerint ugyanis az koleszterinszegény és ízletes, a magyar ember mégis tizedannyit eszik belőle, mint az európai átlag.