A korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) csütörtökön a honlapján közölte, hogy Horvátország július 1-jei európai uniós csatlakozása új feltételeket teremtett ahhoz, hogy biztosítsák Hernádi Zsoltnak, a Mol vezetőjének a megjelenését a vizsgálati eljárásban, tekintettel a büntetőügyekben megvalósuló igazságügyi együttműködésre a tagországok között.
Az ügyészség ezért nemzetközi jogsegély keretében kérést küldött az illetékes magyar szervekhez, hogy nyújtsanak át első kihallgatásra szóló idézést a gyanúsítottnak. Az USKOK a választól függően fog majd dönteni arról, milyen további eljárást kövessen az európai elfogatóparancs esetleges kiadásával kapcsolatban. Közölte azt is, hogy július 4-én döntött arról, folytatja a tavaly decemberben leállított nyomozást Hernádi Zsolt ellen.
A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért 10 év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt. Az egyik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA felett, a veszteséges gázüzletág kivételével. Ivan Turudic bíró az ítélet indoklásában egyebek között azt állította, hogy a horvát kormány és a Mol által kötött megállapodások károsak Horvátország szempontjából.
Magyarországon egyszer már lezárt egy nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben. Tavaly év elején azt állapították meg - miután a Mol vezetőjét is kihallgatták -, hogy a vesztegetési ügy ciprusi szerződései nem kötődnek sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.
A Mol Nyrt. is visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A magyar olajipari cég a zágrábi ítéletre reagálva közölte: "Nem tisztünk minősíteni az első fokú döntést, Horvátország legnagyobb befektetőjeként tiszteletben kell tartanunk a Horvát Köztársaság független igazságügyi testületének döntését. Mindazonáltal úgy gondoljuk, az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább egy horvátországi politikai ügyről van szó."
A magyar társaság úgy vélte, nem lehet úgy elítélni valakit, hogy sem indíték, sem bűncselekmény, sem bizonyíték nincs. A Mol az elsőfokú ítéletet előzetes döntéshozatalnak tekinti, és emlékeztetett arra, hogy minden alkalommal határozottan visszautasította a Mol elleni vádakat. Ezt teszik most is, és ugyanígy cselekszenek a jövőben is - írta a cég akkor.
Az MTI kérdésére a Mol most azt közölte: "Továbbra is fenntartjuk álláspontunkat, ahogy ezt nemzetközi jogi szakértők is megerősítették, hogy a vádak nem megalapozottak. A korábbiaknak megfelelően továbbra is minden illetékes hatósággal együttműködünk az ügyben".