Tizenöt programból tizenhármat ma nem finanszíroz az Európai Unió, ennyivel vannak problémái – mondta Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár, miután kormánybiztosként átvette az uniós pénzek elosztásért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ).
Az NFÜ-t átmenetileg irányító Lázár elmondta, hogy Brüsszel a gazdaságfejlesztési program (GOP) és a pénzosztás adminsztrációját jelentő program kivételével nem ad pénzt ma Magyarországnak. A GOP működését profinak nevezte Lázár, az NFÜ működésére szolgáló pénzről pedig cinikusan csak annyit mondott, hogy "ki tudjuk fizetni a villanyszámlát, meg a dolgozók is megkapják a bérüket, de 8 millió választót ez aligha érdekel".
A támogatások felfüggesztése alatt fizetnek ki ugyan pályázatokat, viszont ez a költségvetést terheli, az EU-nak benyújtott számlákért cserébe nem érkezik forrás. Szerinte az, hogy az elkészült fejlesztésekre a magyar állam ad pénzt, de Brüsszelből nem érkezik be a támogatás, az idei költségvetést nem fogja felborítani.
Elmondta viszont azt, hogy szerinte 500-600 milliárd forintot elveszíthet Magyarország a 2007-2013-as ciklus forrásaiból, ha a kormány nem változtat. Ezért egy akciótervet készít, amelyet két részben fog a kormány elé tárni. A terv egyik elemének szánja Lázár, hogy amennyi pénzt a minisztériumok elveszítenek a forrásokból, annyival csökkenjen a 2014-es költségvetésük - ezzel sarkallná őket a jobb működésre.
Az államtitkár azt mondta, szeptember 15-ig akarnak megegyezni Brüsszellel egy olyan megoldásban, amely szerint Magyarország "büntetést" fizet, de a többi pénzt ezután kifizetik. Lázár szerint van olyan program, ahol 100 százalékos lehet a "bírság". A büntetés valójában azt jelentené, hogy a problémás projekteknél a támogatás uniós része kisebb lenne, vagyis a költségvetésből nagyobb részt kellene finanszírozni. Az uniós rész elvileg nem veszik el automatikusan, mert a pénz újra megpályáztatható, viszont erre már alig maradna idő. Amit december 31-ig nem sikerül lekötni, az a támogatás veszik el véglegesen Magyarország számára.
"Nincs más választásunk, mint a bírság kifizetése" - mondta Lázár, aki 50-100 milliárd forintos nagyságrendű veszteségre számít. Brüsszel több projektnél vizsgálódik. Egy korábbi, sok pályázatot érintő ügy arról szólt, hogy az állami pályázó által kiírt közbeszerzésnél kizárták a külföldieket azzal, hogy a magyar mérnöki kamarai tagsághoz kötötték a részvételt. Vagyis csak magyar mérnök felügyelhetette az építkezést. Lázár szerint csak ez 50-70 milliárd forintjába kerülhet a Magyarországnak, de "ha ez az összes probléma a 100 milliárdos útépítésekkel, akkor olyan nagy baj mégsem lehet ebben az országban".
A pénzkifizetési ütem alapján szerinte idén 1200-1300 milliárd forintot fizethetnek ki a projektjüket lezáró pályázóknak. "Ami efölött van, az ajándék" - mondta Lázár. 500 milliárd forint áll még Magyarország rendelkezésére, ez az a pénz, amelyet még ki sem írtak a pályázatokon. Lázár szerint a minisztériumok között vita van abban, hogy mire fordítsák ezeket az összegeket, a vitát pedig még augusztusban le kell zárni.
Lázár azt is elmondta, hogy a Fideszben sokat kritizálták az NFÜ-t amiatt, hogy 2010 után nem volt érdemi változás. 2011 márciusában mutatták be az Új Széchenyi-tervet, amely hét fejlesztési irányra bontotta az uniós pénzek elköltését (például turizmus, mezőgazdaság), de ez lényegében csak a számok másféle elrendezése volt, a pályázatok működésében nem sok változás történt.
Az NFÜ irányítását átvevő Lázár János kemény kritikával illette az NFÜ-t arról is szót ejtve, hogy az ő irányítása alatt senki nem helyezheti előtérbe az öncélját a közcéllal szemben. Ezen a virágnyelven a korrupcióról beszélt megemlítve, hogy ennek lehetősége mindig nyitva áll a több ezermilliárdos pénzosztásnál, a kérdés az, hogy mekkora az aránya. Az NFÜ-ben alelnököt nevez ki a szervezet átalakítására, amely célja, hogy a korrupció arányát visszaszorítsák.
Lázár a Csányi Sándor OTP-vezérrel fennálló szópárbaját sem hagyta abba, "az ország legnagyobb uzsorásának" nevezve a bankárt. Erről bővebben itt olvashat.