Másfél év után újra bővült a magyar GDP!

0,5 százalékkal bővült a második negyedévben a magyar GDP az előző év azonos időszakához képest, utoljára 2011 negyedik negyedévében sikerült növekedést elérni, ráadásul negyedéves alapon is folytatódott a növekedés. A forint viszont nem reagált jól a hírre, mivel a várakozásoktól némileg elmaradó GDP-adat akár további kamatvágásokra ösztönözheti az MNB-t, a negyedév/negyedév alapon számított növekedés pedig finoman fogalmazva sem nevezhető acélosnak az előző negyedévben elért 0,6 százalékos növekedéshez képest.

A várakozásoktól némileg elmaradt a magyar GDP bővülése a második negyedévben, de a 0,5 százalékos növekedés így is az elmúlt negyedévek legjobb gazdasági teljesítményének számít év/év alapon, mivel utoljára 2011 negyedik negyedévében sikerült növekedést felmutatni.

Az előző negyedévhez képest szintén nagyobb volt a gazdasági teljesítmény, bár a 0,3 százalékos bővülés helyett csak 0,1 százalékkal tudott növekedni a magyar GDP. Kedvezőtlen továbbá, hogy az előző negyedévben mért, negyedév/negyedév alapon számított 0,7 százalékos GDP növekedést is lefelé módosították, 0,6 százalékra, így összeségében azért nagy gazdasági robbanásról egyáltalán nem beszélhetünk.

A KSH által kiadott tájékoztató szerint elsősorban a mezőgazdasági szektor, valamint az építőipar volt erős a második negyedévben, így a bővülésben továbbra sem az ipari teljesítmény játszotta a vezető szerepet. Részletes adatokat szeptember 4-én közül majd a KSH, melyben a szektorok teljesítményét számokkal is alátámasztja majd a statisztikai hivatal.

Gyengült a forint

A várakozásoktól némileg elmaradó gazdasági teljesítmény hírére a forint valamelyest gyengült az euróval szemben, a kora reggeli 298 közeli szintekről villámgyorsan 299 közelébe szökkent az euróval szembeni árfolyam. Érdemes azonban kiemelni, hogy a devizaárfolyam még pár perccel a 9-órai hivatalos közzététel előtt kúszott fel, az óta pedig nem mutat érdemi elmozdulást az árfolyam.

Az EURHUF árfolyama

A gyengélkedés elsősorban azzal magyarázható, hogy amennyiben a GDP nem a vártnak megfelelően, vagy attól némileg elmaradó ütemben bővül, akkor ez a jegybankot további kamatvágásokra is ösztönözheti a gazdasági növekedés beindítása érdekében. Az alapkamat csökkentése pedig elsőroban a forint piacán éreztetheti hatását, gyengítve azt a többi devizával, így az euróval szemben is.