Nyugdíjas devizahiteles keresi igazát az Európai Bíróságon

Újabb ügyben fordult az Európai Bírósághoz a magyar igazságszolgáltatás. Egy magyar nyugdíjas kölcsönfelvevő a szerződésének azt a pontját vitatja, amely a vitás ügyek lerendezésének fórumára vonatkozik.

Újabb magyar devizaügylet miatt kezdődött előzetes eljárás az Európai Bíróságon. A luxembourgi bírákat a Szombathelyi Törvényszék kereste meg azt tudakolva, tisztességes volt-e azon szerződéses kikötés, amely szerint a kölcsönfelvevő a tőkepiaci választott bírósághoz fordulhat, ha később kifogást emel – számol be a Magyar Nemzet.

Az Európai Bíróság sajtóosztálya az ügyről a lapnak elmondta: a svájcifrank-alapú devizahitel-szerződés annak idején rögzítette, hogy a felek esetleges jogvitájának eldöntésére a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogosult. A választott bíróság döntése ellen nincs mód fellebbezésre, s az ilyen procedúra rendszerint költségesebb, mint a rendes bíróság eljárása.

A semmisségi pert februárban indította egy nyugdíjas kölcsönfelvevő, mégpedig két hitelintézet, egy hitelközvetítő magánszemély és egy faktorcég ellen. Az illetékes törvényszék – előzetes eljárást kezdeményezve – május közepén az Európai Bírósághoz fordult, azt tudakolva: összhangban van-e a kölcsönszerződés az európai joggal.

Az ügy Luxembourgban egyelőre a kezdeti, írásbeli szakaszánál tart. Ebben a peres feleken kívül kifejthetik álláspontjukat az uniós tagállamok – így Magyarország –, valamint az EU egyes intézményei is.

A devizahitelek körüli vita az elmúlt hetekben lángolt fel újra. A Kúria által egy devizaadós kontra OTP perben hozott ítélet nagy felháborodást váltott ki a szerződés megsemmisítésére készülő devizahitelesekből, akik a kormányfő házához vonultak. A miniszterelnök ezt követően jelezte, nincs helyük Magyarországon a devizahiteleknek, azokat ki akarják vezetni, és készül a devizahitelesek újabb mentőcsomagja.

Az Európai Bíróságon folyó leghíresebb magyar devizahiteles per a Kásler Árpád kontra OTP per, amelynek hasonló a tárgya, mint a Kúria elé került ügyben: jogszerű-e, hogy a hitelfolyósításkor a vételi, törlesztéskor az eladási árfolyamot alkalmazzák.