Nem abból élnek, amivel foglalkoznak

Vannak vállalkozások, amelyek fő bevételi forrása nem a fő tevékenységükből származik, de nem is abból, amihez a közvélekedés elsősorban köti őket. A gyorsétterem valójában egy ingatlanüzlet, a benzinkút üzleti értelemben egy kisbolt, a kisbolt viszont inkább egy kocsmára hasonlít.

Ha betérünk a világ vezető gyorskiszolgáló étteremláncába, és kérünk két hamburgert, azt gondolhatjuk, hogy megnöveltük a McDonald’s bevételét és nyereségét. Ám ez csak kevéssé van így, az amerikai óriás ugyanis elsősorban nem a hamburgerből keresi degeszre magát.

Egy profittermelő McDonald's-üzlet Fotó: Szabó Balázs

A McDonald’s valójában az ötvenes évek vége óta egy nagy ingatlanbiznisz. Azok az ingatlanok, amelyekben az éttermek működnek, többnyire a társaság birtokában vannak, és a fő bevételi forrás az a bérleti díj, amelyet a használatukért a franchise-partnerek fizetnek.

Igaz, a McDonald’s arányosan részesül az éttermi forgalomból is, de a gyorskiszolgáló piacon meglehetősen kicsi az árrés, és az eladott hamburgerek mennyisége is változó lehet. Nem úgy a bérleti díj, sokkal ügyesebb húzás az ingatlanok hasznosításából megélni, amit az elmúlt években felmutatott 18 százalékos nettó árrés is igazol. Az üzemeltetés egyéb rejtelmeiről itt olvashatja cikkünket.

Kisbolt vagy minikocsma?

Maradva az élelmiszernél, a sarki kisbolt sem azért tart nyitva, hogy hajnali 2-kor is le lehessen ugorni oda egy kiló kenyérért. Éppen a trafiktörvény életbe lépésekor derült ki napnál is világosabban, hogy a kis élelmiszerboltok a valóságban kocsmák, hiszen az alkohol és a dohány messze a legfőbb bevételi forrásuk – utóbbi persze már csak múlt időben.

Cigarettát már nem lehet kapni az élelmiszerboltban, tönkre is ment Forrás: Origo

Igaz, hogy elvileg nem lehet a boltok előtt szeszes italt fogyasztani, az eldugottabb helyeken ez mégis előfordul. Ha mégsem, általánosságban akkor is jellemző erre a bizniszre, hogy a boltok nagyrészt az éttermeknél-kocsmáknál olcsóbb italbeszerzés célpontjai (lásd a munka előtt, közben vagy után bedobott feleseket és söröket).

Egy kisbolt forgalmából a cigaretta korábban 30-40 százalékot tett ki, és hasonló lehet az alkohol részesedése is. Nem véletlenül félnek nagyon a kereskedők attól, hogy a dohány után esetleg a másik fő bevételi forrásukat is elapasztja az állam. Ha ez megtörténik, bezárhatnak, ami egyértelműen bizonyítja, hogy ebből élnek.

A hiteles autó és a belevaló

Az autószalonokra Magyarországon 2008-2009-ig volt nagyon jellemző, hogy nem az autók értékesítéséből teremtették elő a bevételük nagy részét. A jelenség számos eleme a devizahiteles bukássorozat után, ma is él. A svájcifrank-hitel őrület éveiben az autókereskedők elsősorban hitelközvetítők voltak. A pénzintézetek abban a pillanatban kifizették a jutalékukat, amikor az autóvásárló aláírta a szerződését, és mivel ez a jutalék a legtöbb esetben meghaladta az autó értékesítéséből származó hasznot, ez volt a szalonok fő bevételi forrása.

Ma már a kereskedők nem kapják meg egyben a teljes jutalékot, és a visszaeső kereslet miatt sokan tönkre is mentek, ám akik talpon maradtak, azoknak még ma is jelentős bevételt hoz az ügynökösködés, hiszen a jutalékok még 2012-ben is emelkedtek.

Az Egyesült Államokban viszont éppen a 2008-as válság után fordultak a pénzügyi szolgáltatások felé a szalonok. Ez ott sokkal jobb üzlet ma, mint az autóeladás, a nagy kereskedőházaknál a pénzügyi termékek jellemzően a bevétel néhány százalékát teszik csak ki, de a profitból már 20 százalék körül részesednek.

Nem csak az autó-, hanem a benzinvásárlás is hasonlóan trükkös. A benzinkutakat a legtöbb hálózat franchise formában működteti, és bár az üzemeltetők a forgalom után általában kapnak jutalékot, ebből még sok bevételük nem származik. Az igazi jövedelemforrás a kúthoz épült shopokban van, az ott eladott árucikkeken lehet érdemben növelni a vállalkozás bevételét. Többek között ebből is érthető az ottani magas árazás.

Benzinkút, amely nem a benzinből él Fotó: Hirling Bálint - Origo

A kutasok többsége Magyarországon elég nehéz helyzetben van, hiszen az eladott üzemanyag mennyisége jó ideje masszívan esik, ami azért is baj, mert az egyre kevesebbszer betérő autósok egyre kevesebb péksüteményt, üdítőt és csokoládét vesznek, illetve egyre kevesebbszer adnak borravalót a kútkezelőknek. Természetesen ők sem a benzinből élnek, általában úgy dolgoznak, mint a pincérek, a minimálbér közelében van a bérük, és az ablakmosásért kapott 100 forintosokból gyűjtik össze a kenyérre valót.

Az eladott levegő

A sikerfilmek készítői és producerei sem a moziban, hanem az ajándéktárgyboltokban keresik meg a betevőjüket. A mozivásznon jócskán túlmutató üzlet csúcstartója valószínűleg George Lucas és a Csillagok háborúja-sorozat. A moziban a filmek eddig összesen mintegy 4,2 milliárd dollárt (940 milliárd forintot) hoztak, ám ez eltörpül a kapcsolódó bevételek mellett. Csak a DVD-eladásokból és -kölcsönzésekből 3,7 milliárd dollár folyt be, a játékokból 12 milliárd, a könyvekből 1,8 milliárd, a számítógépes és konzolos játékokból, egyebekből pedig mintegy 8 milliárd. Lucasék tehát legalább ötször annyit kerestek a mozi falain kívül, mint azon belül.

A nyomtatógyártók a tintát tartalmazó patronok eladásán, és nem a printereken keresik a pénzüket – ez jó ideje közismert. A brit sajtó azonban nemrég arról cikkezett, hogy a nagy gyártók egyre szemtelenebb módszerekhez folyamodnak. Néhány év alatt például ötödére vagy egyes esetekben nyolcadára (tehát 80-87,5 százalékkal) csökkentették a patronokban lévő festék mennyiségét, miközben az árak csak 30-40 százalékkal estek.

A vezető cégek azzal érvelnek, hogy a mai nyomtatók sokkal hatékonyabban használják a tintát, tehát ugyanannyi lap nyomtatásához kevesebb is elég. A fogyasztóvédők részben egyetértenek ezzel, de még így is indokolatlannak tartják az említett arányokat. A szabványméretű tintapatronba tett kevesebb festék mellett eladott levegő mindenesetre igazán ötletes pénzkereseti lehetőségnek tűnik.

Tintapatront vegyenek! Forrás: AFP/J-C.&D. Pratt