Nem kell több segély a görögöknek

Görögországnak nincs szüksége egy harmadik mentőcsomagra, képes lesz magát finanszírozni úgy, hogy nem terheli tovább eddigi megsegítőit, mondta el a miniszterelnök-helyettes szerdán a Reutersnek. Ha minden jól megy, és sikerül kedvezőbb feltételeket kiharcolni jelenlegi hitelezőivel jövőre esetleg már vissza tudna térni az ország a nemzetközi kötvénypiacokra is.

Újratárgyalná hiteleit Görögország

Görögország nem szeretne további terheket pakolni Európai Uniós partnereire és az IMF-re, akik kihúzták a csődközeli helyzetből az országot, mondta el Evangelos Venizelos miniszterelnök-helyettes szerdán. A görögök eddig összesen 240 milliárd eurónyi segélyben részesültek az EU-IMF-Világbank hármasától két mentőcsomag keretében, amihez a legnagyobb hozzájárulást Németország nyújtotta. A görög államkötvénnyel rendelkező befektetőknek pedig elég nagy veszteséget kellett elkönyvelniük egy egyszeri leíráson.

„Megértjük, hogy mennyire nehéz elfogadni az uniós államoknak, egy másik kormány adósságkönnyítését”, nyilatkozta Venizelos a Resutersnek. „Azonban mi nem is ezt szeretnénk csak azt, hogy újratárgyaljuk a hitelfeltételeket anélkül persze, hogy partnereinkre további terhet pakolnánk”.

A görög parlament épülete Athénban Forrás: AFP

A görögök egyébként már 2009 óta nem tudják magukat a nemzetközi tőkepiacról finanszírozni, ráadásul a legutóbbi hírek szerint további 10-12 milliárd eurónyi pénzre lesz szükségük a következő két évben. Az eurózóna pedig várhatóan novemberben döntene a harmadik mentőcsomagról, miután a vizsgálóbizottság értékeli az eddigi reformokat.

Jövőre visszatérnének a piaci finanszírozáshoz

Azonban most Venizelos úgy nyilatkozott, hogy Görögország nem további segélyt szeretne, hanem inkább visszatérne a piaci finanszírozáshoz jövőre, a jelenlegi hiteleinek kamatait és a lejáratot pedig újratárgyalná. „Nem az a célunk, hogy sokkal lazább programot verekedjünk ki magunknak, hanem, hogy a jelenleg futó programot okosabban valósítsuk meg.”

Forrás: Bloomberg, Investor.hu

Venizelos kommentje, aki egyébként külügyminiszter is egyben, 3 nappal a német választások után érkezett, ahol Angela Merkel pártja nyerte el a szavazatok többségét. A németek (a Merkel vezette kormány) korábban a görögöknek adott pénzért cserében igen szigorú költségvetési megszorításokat követelt az országtól, köztük a közszféra reformját, ami elég nagy elbocsátásokat is maga után von(t).

Sorozatosak a tüntetések

Ez pedig elég nagy politikai és szociális feszültségekhez vezetett, hiszen például a közszférából 150 ezer főt kellene elküldeni 2015 végéig, ami után nem is meglepő, hogy rendszeressé váltak a tüntetések.

A görög hitelválság többször is megrengette az egész eurózónát és a világ pénzügyi piacait is, ráadásul egy esetleges államcsőddel kapcsolatos félelem tovább terjedt más dél-európai országokra is. Görögország pedig mélyen a recesszióba süllyedt, már hat éve szűkül gazdasága, ráadásul a munkanélküliség is 28 százalék közelébe emelkedett, de ami még kiábrándítóbb, hogy a fiatalok körében 60 százalék az állástalanok aránya.

Forrás: Bloomberg, Investor.hu

A még több megszorítás akár egy társadalmi robbanáshoz is vezethet, hiszen például a fiatalok úgy érezhetik, hogy ők az „elveszett generáció”. Lehetetlen új megszorításokat bevezetni, lehetetlen további bér- és nyugdíjcsökkentéseket eszközölni, mondta el a külügyminiszter.

Szerinte a szélsőjobboldal megerősítése is a válság terméke. Az Arany Hajnal elnevezésű párt a júniusi választásokon először került be a parlamentbe, 18 helyet szerezve a 300 fős törvényhozásban.