Az eurózóna országaiban átlagosan 7 százalék az összesített nem teljesítő hitelek (NPL) aránya, Magyarországon ugyanez az érték 14 százalék volt tavaly év végén, pedig a közlemény szerint ahhoz, hogy a bankszektor újra növekedni kezdhessen – kitisztítsák a mérlegüket, csökkenthessék tőkeköltségüket, növelhessék likviditásukat –, meg kell szabadulnia ezektől az eszközöktől. A régióban Lengyelország közel áll ahhoz, hogy felzárkózzon a fejlett nyugat-európai tranzakciós piachoz, Magyarországon még hiányoznak az intézményi keretek a nagy volumenű nem teljesítő hitel-akvizíciókhoz. A magyarországi pénzintézetek a nem teljesítő hiteleiket csupán esetenként és kisebb csomagokban adják el.
Rendszeres tranzakciók akkor várhatók, ha befektetési bankok, tőkealapok, illetve a mezzanine finanszírozás jelenik meg a piacon. (A kifejezés, amely szó szerint félemeletet jelent, arra utal, hogy a földszinti részvényesi tőke és az első emeleti hitel között helyezkedik el.) Ezek a tőkét biztosító társaságok jogjártas, az adókörnyezetet, az eljárási és engedélyeztetési folyamatokat jól ismerő helyi közreműködővel dolgoznak együtt. A rendszer akkor működik olajozottan, ha a felek értékesítési keret-megállapodást kötnek, pontosan milyen feltételek mellett és szabályok szerint végezzék majd el a követelés-átruházást, ha arra kerül a sor. Az EY szerint nálunk a vállalatfinanszírozás komplexitása miatt inkább a homogén lakossági hiteleket, azon belül is a fedezetlen hiteleket lehetne nagy volumenben értékesíteni.
Az EY korábbi előrejelzése szerint az idén tetőznek a nem teljesítő hitelek az euróövezetben, arányuk elérheti a teljes hitelezés 7,5 százalékát. Jövőre már javulás várható ezen a területen is, 2017-re pedig 4,3 százalékra csökkenhet a nem teljesítő hitelek aránya az eurózónában.