„Sokra tartom a vállalkozókat”

Lakatos Péterrel, a Magyar Telekom kis- és középvállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettesével a kkv-ügyfelek felhasználási szokásairól és az aktuális iparági trendekről beszélgettünk.

Decemberben csatlakoztál a Telekomhoz. Mik az első benyomásaid?

Az első és legfontosabb benyomásom, hogy az új csapat nagyon befogadó. Most pedig, hogy januárban elindult a kis üzletekre fókuszáló terület, úgy érzem, hogy a vállalattól minden szükséges támogatást megkaptunk annak érdekében, hogy sikeresek legyünk.

"Sokra tartom a vállalkozókat" Fotó: Balla Zsolt

A csapatom, amely több mint kilencvenöt százalékban korábbi telekomos kollégákból áll, és csak néhány új érkező csatlakozott hozzá, mostanra teljesen összeállt. A Deutsche Telekom is sok mindenben támogat minket, úgyhogy úgy érzem, hogy a szükséges erőforrások és a bizalom mind rendelkezésre állnak.

Össze lehet foglalni egy mottó-szerű mondatban, hogy mi a küldetésed a Magyar Telekomnál?

A távközlés és az informatika ugyan nem oldja meg a vállalkozók helyett azokat a problémákat, amikkel ők minden nap szembesülnek, de nagyon sokat tud lendíteni a helyzetükön. Szerintem nekünk fontos szerepünk van az ő életünkben, és ha meg tudjuk egy kicsit könnyíteni a helyzetüket, akkor azt gondolom, hogy elértünk valamit.

Alapvetően arról van szó, hogy nagyon sokra tartom a vállalkozókat. Nagyon más az, amikor nem áll mögötted egy hatalmas vállalat a megfelelő súlyával, erőforrásaival, tőkéjével, hanem a saját erőforrásaidat kell úgy menedzselned, hogy a legnagyobb megtérülést tudd elérni.

A többség a nulláról, saját erejéből, a saját házára hitelt felvéve, kicsiben kezdi – ilyenkor az embernek egészen más kihívásokkal kell szembenéznie. Aztán néhányan innen tudnak eljutni odáig, hogy már nem annyira kicsiben, esetleg egy csapat élén tudják folytatni.

Ez egy sokkal keményebb műfaj, és különösen ebben a gazdasági környezetben le a kalappal azok előtt, akik ezt az utat választják.

A statisztikák a KKV-szektor folyamatos csökkenését mutatják, miközben mindenki egy trendfordulóra vár. Ti hogy látjátok most a helyzetet?

Én most egy kicsit optimistább vagyok ebből a szempontból. Figyeljük az ügyfelek használati szokásait, és például a percforgalomban növekedést tapasztalunk. Akár az okostelefonok, akár a tabletek penetrációját nézzük ebben a szegmensben, vagy ha az IT árbevételünket vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy változó mértékben, de ezek mind dinamikusan nőnek. Az ügyfelek szerencsére keresik azokat az új szolgáltatásokat, amiket kínálunk.

"Egyre több vállalkozás ismeri fel annak az előnyeit, ha az adatait vagy a szervereit nem a lépcsőfordulóban vagy az asztal alatt tartja" Fotó: Balla Zsolt

Ez pedig jó hír, egyrészt mert akkor nyilván ők is úgy gondolják, hogy ezeknek van értéke a számukra, másrészt pedig talán ezek a tendenciák újabb beruházásokhoz vezetnek például a távközlés területén.

Másrészről pedig sok ügyféllel beszélgetünk is, és tőlük is egyre több pozitív, optimista hangot hallani.

Az ügyfeleitek napi ügymenetét hogyan befolyásolják az új szolgáltatások, új lehetőségek, új technológiák?

Először is érdemes kiemelni, hogy az a látásmód, ami a KKV-szegmenst úgy tekinti, hogy a távközlést kizárólag üzleti célra használja, alapvetően téves. Ezek az emberek ugyanazokat a szolgáltatásokat és eszközöket használják magánemberként, magáncélra, amivel az üzletet is bonyolítják. Ilyen értelemben a használati szokások nem feltétlenül válnak el élesen.

Amit látunk, az egy érzékelhető elmozdulás a mobiltechnológia irányába. Ez azonban még mindig messze elmarad a hagyományos szolgáltatásokhoz viszonyítva. Elég megemlíteni, hogy az ügyfeleink 30-40 százalékának nincs a saját vállalkozásához bejegyzett domain neve. Úgy látom, hogy nekünk ezen a téren – mind szolgáltatás szinten, mind pedig az edukációban komoly szerepünk lehet.

Hogyan tudtok nyitni ebbe az irányba?

Két dolgot kell tenni: egyrészt konkrét megoldásokkal és szolgáltatásokkal segíteni a vállalkozásokat. A másik pedig, hogy annak, akinek a távközlés és az informatika nem alaptevékenysége – márpedig a vállalatok döntő többsége ilyen –,ezeket a szolgáltatásokat úgy kell nyújtanunk, hogy az ügyfeleknek ne nagyon kelljen vele foglalkozniuk, de utána mégis biztosak lehessenek benne, hogy azok tényleg az elvárásoknak megfelelően működnek.

A Telekomnak ehhez van egy jelentős létszámú támogató bázisa, akiknek az a dolguk, hogy az ügyfelek ügyes-bajos távközlési vagy informatikai gondjain telefonon vagy a helyszínen segítsenek. Hamarosan már hardvereket is lehet vásárolni tőlünk, havidíjas konstrukcióban, kimondottan a KKV-k igényeire szabva. Itt is kiemelt szempont, hogy ne csak egy új laptopot adjunk, hanem olyan szolgáltatást is kínáljunk mellé, ahol egy kolléga segít a telepítésben, a beállításokban illetve a régi számítógépről az adatoknak az új gépre való migrálásában.

Hogyan viszonyulnak ezek az alapszolgáltatások a korszerű, high-end megoldásokhoz, mint például az általatok szintén kínált felhőalapú megoldásokhoz? Megfér a két terület egymás mellett?

Korábban a KKV-szektorban alapvetően a csúcstechnológiára alapuló, a piacot megelőző szolgáltatásokkal rukkoltunk elő. Ez azonban szűk igénynek bizonyult, így most némiképp finomítani szeretnénk a hangsúlyokon. Ezért nyitunk most az alap-informatikai megoldások felé, mint az alapvető hálózati termékek, alapszoftverek, alaphardverek értékesítése, installálása és üzemeltetése.

Azt gondolom, hogy miután az alap-informatikai szolgáltatásokról már kialakul egy párbeszéd közöttünk és a kisvállalkozások között, akkor már könnyebb lesz egy olyan beszélgetést is kezdeményezni, aminek a fejlettebb, komplexebb IT-megoldások lehetnek a tárgya.

A portfóliótokban jelenlegi meglévő informatikai megoldások közül melyek a legnépszerűbbek? Ezen a téren milyen változásokat vártok a közeljövőben?

Jelenleg egyértelműen a szerverhosztingot illetve a különböző backup-megoldásokat keresik leginkább. De azt például kevesen tudják, hogy a Telekomé Közép-Európa legnagyobb adatparkja, ami ráadásul megfelel a legmagasabb biztonsági előírásoknak is. Egyre több vállalkozás ismeri fel annak az előnyeit, ha az adatait vagy a szervereit nem a lépcsőfordulóban vagy az asztal alatt tartja.

Miközben nyilvánvaló, hogy ezen a piacon hatalmas, kiaknázatlan lehetőségek vannak, az is látszik, hogy nagyon komoly a verseny. Mi teszi a Telekom termékeit megkülönböztethetővé?

Az egyik komoly versenyelőnyünk az, hogy az erős hátterünkből adódóan finanszírozni tudunk az ügyfeleknek, ami praktikusan azt jelenti, hogy havidíjas konstrukcióban tudnak tőlünk hardvereket vásárolni. Ez egy laptop esetén még talán nem tűnik nagy tételnek, de ha egy komolyabb gépparkot nézünk, már egyáltalán nem mindegy, hogy egy cégnek mekkora összeget kell beruháznia, különösen, hogy ez a beruházás jellemzően nem az alaptevékenységét érinti.

A másik előnyünk – megint csak a méretből és a háttérből adódóan –, hogy alacsonyabb árakat tudunk elérni, mint a legtöbb versenytársunk. A harmadik pedig a már említett támogatócsapat, amelyik éjjel-nappal az ügyfelek rendelkezésére áll.

Mennyire árérzékeny ez a szektor?

Nem az ár a legfontosabb, hanem az, hogy minél kevesebbet kelljen ezzel a területtel foglalkozni. A fő prioritás, hogy „ne legyen vele gond”, ha pedig mégis gond van, akkor azt valaki nagyon gyorsan oldja meg. Tapasztalataink szerint az ehhez kapcsolódó esetleges prémiumot az ügyfelek többsége hajlandó kifizetni.

Milyen eszközöket használnak most a KKV-k és milyen változásokat láttok a belátható jövőben?

A globális változások – a tabletek és az okostelefonok terjedése – szerencsére már nálunk is érzékelhetőek. Ezzel együtt én nem várok drámai átalakulást ezen a területen. Egy folyamatos fejlődés eredményeképpen azonban egyre szélesebb körben fogják használni azokat az eszközöket, amiket már ma is ismerünk.

Jelenleg egy menedzsment állásban dolgozol egy matematika-fizika szakos diplomával. Hol van a tudós éned?

Azt gondolom, hogy amit az Eltén – vagy akár a Közgázon – kaptam, az első sorban egy szemlélet, egy látásmód, ami egy alapvető kíváncsiságból táplálkozik. A legfontosabb készség, amit megtanultunk, az a szintetizálás: hogyan tudsz értelmet adni egy eléd kerülő hatalmas adathalmaznak. Bármennyire is különbözőnek hangzik tehát, de valójában az a szemlélet és az a kíváncsiság, ami engem ezekre a szakokra terelt, ugyanaz tart most itt. A többi majdhogynem részletkérdés.

Nem lehet nem észrevenni, hogy mennyire lelkesen beszélsz a vállalkozókról. Téged mi tartott vissza, hogy kipróbáld magad vállalkozóként?

Amikor pályaválasztás előtt voltam, akkor az tűnt a természetes útnak, hogy alkalmazottként kezdjek dolgozni egy vállalatnál – és aztán én ezt megszerettem. Igazából minden egyes pillanatban nagyon szerettem, amit csinálok, így aztán sosem éreztem magamban késztetést arra, hogy vállalkozni kezdjek. A kettő együtt pedig nem megy.