Ha a bankok visszavágnak

Veszteségessé válhat a bankautomaták milliárdokba kerülő üzemeltetése, ha a kormány valóban kötelezővé teszi a havonta kétszer ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget. Bár a bankok nem engedhetik meg maguknak, hogy drasztikus mértékben leszereljék az ATM-eket, más díjaik megemelésével biztosan behajtják a kieső bevételeket az ügyfeleiken.

"Nem nélkülöz minden alapot ez a feltételezés" - reagált az Origo megkeresésére az MKB Bank arra a logikusnak tűnő felvetésre, mely szerint a bankok elkezdenék szépen lassan leszerelni az ATM-eket, ha a parlament megszavazza a havi kétszeres ingyenes készpénzfelvételt.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szeptember elején végig roadshow-zta a magyar médiát azzal a hírrel, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel tárgyalni kezd a lehetőség megteremtéséről. Az elképzelések szerint havonta kétszer, bankon belüli automatából (ATM) összesen 150 ezer forintig kellene díjmentessé tenni a pénzhez jutást, és miután Orbán Viktor kormányfő is kiállt már az elképzelés mellett, több mint esélyes, hogy a javaslatból jogszabály lesz.

Az MKB ugyanakkor azt is jelezte, hogy érdemes kivárni, mert a tranzakciós adó bevezetése is meglepő változásokat hozott a piacon. "Azt megelőzően is készültek prognózisok, de a fogyasztói szokások végül máshogy alakultak, mint várni lehetett. A pénzügyi tudatosság a nehezebb időszakokban jobban fejlődik, az emberek hajlamosak jobban odafigyelni számos olyan apróságra, amelyre korábban rá se hederítettek" - mondják a banknál, hozzátéve, hogy az ATM-ek nemcsak fizikailag, de üzletpolitikailag is a bankfiókokhoz tartoznak. Ez azt jelenti, hogy az MKB-s automaták száma csak akkor változhat, ha a fiókhálózatot is átszervezik, vagyis nem annyira egyértelmű, hogy a rendszerhez könnyen hozzá lehet nyúlni.

Komoly bevételkiesés

Az MKB mellett a legnagyobb ATM-hálózattal rendelkező többi nagybankot is megkérdeztük, mire készülnek. Az egyik banknál név nélkül azt mondták, hogy a lépés komoly bevételkiesést eredményezne, és az ATM-üzemeltetés veszteséges ágazattá válhat. A bank saját felmérése szerint ugyanis az ügyfelek a számlavezetési díjak után az ATM-költségeket lesik a legjobban, erre kifejezetten érzékenyek, vagyis feltehetősen nagyon vigyáznak majd arra, hányszor, hol, mennyi készpénzt vesznek fel.

Ráadásul azt is mutatják a házi statisztikák, hogy egy ügyfél átlagosan 60 ezer forintot vesz fel egyszerre, és ezt körülbelül havonta kétszer teszi meg. Mindez azt eredményezi, hogy a legtöbb ember esetében a készpénzfelvétel teljesen ingyenessé válna, az ATM-ek fenntartásából pedig a banknak semmi bevétele nem származna. Legfeljebb az idegen kártyákkal, más bankok ügyfelei által felvett készpénzből kapna jutalékot.

"Drámai változásra nem, inkább az ATM-ek racionalizálására lehet számítani. Felértékelődhetnek a jó helyszíneken lévő automaták, amelyek nagy forgalmat bonyolítanak le, és képesek sok idegen banki ügyfelet vonzani" - vonták le a következtetést az egyik nagybanknál.

Drága, de meg kell tartani

Hogy az ATM-hálózat üzemeltetése milliárdos tétel, arra már a legtöbb ilyen berendezéssel (országosan 2000 automatával) rendelkező OTP második embere is utalt az Origónak adott interjújában, bár a most feltett kérdéseinkre a bank nem kívánt válaszolni. Ahhoz, hogy egy ATM működjön, oda kell szállítani a pénzt, folyamatosan figyelni kell a készpénzállományt, költeni kell a biztonságra, az online összeköttetésre, az adminisztrációra, és van költsége a berendezés amortizációjának is.

Wolf László úgy fogalmazott, hogy ha az ingyenes készpénzfelvételt kötelezővé teszi az állam, akkor szinte biztos, "hogy az így kieső bevételünket kompenzálnunk kell, magyarul más díjak, például a folyószámlák díjai emelkednének". Szerinte nem tehetnek mást, mert az ATM-hálózat fenntartása az OTP-nek 7-8 milliárd forintba kerül évente. "Ha a bevételkiesést lenyelnénk, azzal korlátoznánk a növekedési lehetőségeinket, vagy lassítanánk a szolgáltatások fejlesztését" - tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.

Még nem tudni, hogyan reagálnak a vásárlók és a bankok a változásra Forrás: AFP/Carl Court

Ebből kiindulva az OTP reakciója inkább más tételek drágítása lesz, mint ahogy érdeklődésünkre ezt más bankoknál is előrevetítették. A banki válasz tehát nem feltétlenül, nem mindenhol, és főleg nem azonnal lesz az ATM-hálózat szűkítése, már csak azért sem, mert a nagy hálózattal rendelkező bankok nem engedhetik meg maguknak, hogy ezt a szolgáltatást drasztikusan korlátozzák, vagy elérhetetlenné tegyék.

A szintén nagy lakossági ügyfélkörrel rendelkező K&H Bank is azt jelezte, hogy 430 automatából álló hálózatát évek óta racionalizálja, de további nagyobb mértékű átalakítást most nem tervez. Eközben persze "folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci folyamatokat, és ha szükséges, ezekre reagál".

Mit lépnek az ügyfelek?

Az ATM-ek sorsa tehát nagyban függ attól, mit lépnek maguk az ügyfelek, de bank legyen a talpán, amely ma viszonylag pontosan meg tudja jósolni, hogy a készpénz használatának aránya a közeljövőben hogyan változhat Magyarországon. A szabályozásnak és a tervezett módosításoknak ugyanis van olyan elemük, amelyek a készpénzhasználat felé terelik a lakosságot, de olyanok is, amelyek fordított hatást válthatnak ki.

A havi kétszeri, 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvétel terve egyértelműen a készpénzhasználatnak kedvez, de a kiszivárgott adótörvények azon passzusa, amely adómentessé tenné a kártyás fizetéseket, már az ellenkező irányba.

A Gfk Hungária friss kutatása azt mutatja, hogy a banki piac jelentősebb átrendeződésére egyelőre nem kell számítani. A tranzakciós illeték hatásait vizsgáló felmérés szerint az ügyfeleknek csupán a tizede változtatott a szokásain, ők kevesebbszer vesznek fel készpénzt az automatákból, ritkábban használják bankkártyájukat, és egy kisebb csoport bankkártya helyett készpénzzel igyekszik vásárolni.

Az illeték hatására alig kimutatható mértékben tervezik az ügyfelek, hogy bankot váltanak, megszüntetnék a bankszámlájukat, a bankkártyájukat, vagy más számlacsomagra váltanának, de ebből még semmi nem következik arra nézve, hogy az ingyenes készpénzezés után miként fognak viselkedni. Egy biztos, az ilyen beavatkozások felborítják az eddig üzleti modellt, és a bankok aligha hagyják ezt válasz nélkül.