A napilap cikke szerint a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban nem fognak minden esetben pályázatot kiírni az állami beruházásokhoz: 100 millió forint fejlesztési értékig normatív alapú támogatási rendszert hoznak létre. (A jelenlegi hétéves ciklusban a források 50 százalékát fedik le az állami projektek.)
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára ezt azzal indokolta a Világgazdaságnak, hogy „az államnak például iskolafenntartóként tudnia kell, hogy mely intézmények milyen felszereltséggel rendelkeznek. Ha az EU célja az iskolák fejlesztése, és mi tudjuk, hogy mely iskolákban kell fejleszteni, akkor kérdezem én: mi értelme van ebben az esetben pályáztatni?” Ezeknél a fejlesztéseknél is be kell majd nyújtani beruházási dokumentációkat, de ezeket az érintett állami intézmény vagy önkormányzat saját apparátusával old majd meg.
Essősy Zsombor, az EU-s fejlesztési forrásokkal foglalkozó MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (MAPI) vezérigazgatója úgy vélte, hogy 30-50 millió forintos értékig teljesen életképes a normatív alapú rendszer, de e fölött már olyan projektekről van szó, ahol jelentős projektmenedzsmentre is szükség lehet. Szerinte ilyenkor a projektek minőségi megvalósítása megköveteli, hogy készüljön az adott fejlesztéshez egy megalapozott megvalósíthatósági tanulmány. "Egy szakmailag kompetens projektmenedzsment csapat garantálja a fejlesztés lépéseinek határidős kivitelezését” – tette hozzá Csepreghy.
A Magyar Közlönyben most megjelent kormányhatározat szerint a minisztériumok, az állami cégek, valamint a helyi önkormányzatok esetében egy központi állami szakértői részleg látná el ezt a feladatot, míg a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok esetében saját erőforrások biztosításával kell ennek a célnak megfelelni. Külsős pályázatírói segítséget ettől még a jövőben is igénybe lehetne venni, de Csepreghy azt ígéri, hogy az állami apparátus segíti majd a pályázókat, hogy egyedül és olcsóbban is tudjanak pályázni.