Szerdai ülésén a magyar kormány úgy döntött, hogy a külügyminiszter lemondja részvételét a csütörtöki, október 3-i, dubrovniki csúcstalálkozón. A kormány - a magyar állam képviseletében - mint a legnagyobb tulajdonos felkéri a Mol menedzsmentjét, hogy vizsgálja felül a társaság portfólióját, és adott esetben készítse elő az INA-részvények eladását a horvát kormány vagy harmadik fél részére. A kormány az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit arra utasította, hogy vizsgálja meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.
A magyar kormány mint Horvátország legjelentősebb külföldi befektetője, a Mol legnagyobb tulajdonosa, áttekintette az olajipari társaság horvátországi befektetésével kapcsolatban kialakult helyzetet - áll a kormány közleményében. A horvát állam és a Mol között létrejött szerződés alapján a Mol maradéktalanul teljesítette az abban vállalt kötelezettségeit, és az elmúlt években közel 3 milliárd eurót fektetett be, ezzel szemben a horvát fél kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tett eleget.
Mindezek miatt - a Mol és a horvát fél közötti nézeteltéréseket - a magyar kormány eddig a tulajdonostársak, részvényesek közötti gazdasági vitának tekintette. Az elmúlt napokban azonban olyan események történtek, amelyek a magyar kormány számára már világossá tették, hogy nem pusztán erről van szó.
Horvátországban a Mol ellen zajló folyamatos politikai kampány mellett a horvát pénzügyminiszter nyilvános fenyegetése országa legnagyobb befektetőjével szemben, valamint a horvát igazságügyi szervek általi eljárások a Mol egyes vezetőivel szemben is arra utalnak, hogy gazdaságon kívüli eszközökkel kívánnak nyomást gyakorolni. Ezek a módszerek az Európai Unióban elfogadhatatlanok, ezeket a lépéseket Magyarország nem hagyhatja válasz nélkül - áll a kormány közleményében.
A kormány szerint az állam eldöntheti, mely indokolt esetekben akar egy eszközt birtokolni, azaz tulajdonossá válni vagy egy tevékenységet állami tevékenységként folytatni. Magyarországon is találkozhatunk ilyen esetekkel, amikor az állam kivásárolja a korábbi befektetőket, de ennek megvan a mindenki számára elfogadható, bevett útja. Tehát létezik kulturált módja az elválásnak.
A magyar kormány számára elfogadhatatlan, hogy előbb nyilvános pályázaton kiválasztják a stratégiai partnert, amely jelentős befektetéseket hajt végre - ezzel a világválság idején megmenti Horvátország legfontosabb vállalatát -, majd utólag próbálják ezt a stratégiai partnert gazdaságon kívüli eszközökkel megfélemlíteni, és kivásárlás nélkül visszaszerezni az INA feletti irányítást.
Az ilyen kétes, nem jogállami gyakorlatok ellen a magyar kormány mindig fel fogja emelni a szavát, különösen, ha azok magyar vállalatokat érintenek.
A horvát kormány nem kommentálja a budapesti közleményt, írja a Jutarnji list.
Az INA-ban a Mol 49 százalékos részesedéssel rendelkezik, 44 százalék pedig a horvát kormány tulajdonában van. A maradékon magánszemélyek és intézményi befektetők osztoznak. A konfliktus oka, hogy a Mol többség nélkül is megszerezte az INA irányítását - a horvát álláspont szerint törvénytelenül, a volt kormányfő, Ivo Sanader lefizetésével. A zágrábi kormány álláspontja szerint az INA irányításáról szóló megállapodást felül kell vizsgálni, végső esetben pedig semmissé kell nyilvánítani.
A szervezett bűnözés és korrupció elleni ügyészség, az USKOK vádat emelt Sanader ellen. A volt miniszterelnököt azóta nem jogerősen 10 év börtönre ítélték: az egyik vádpont szerint a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató és a Mol ezt folyamatosan cáfolta, ám az USKOK több ízben is ki akarta hallgatni Hernádit, és jogsegély-kérelemmel fordultak a magyar igazságügyi szervekhez. A Központi Nyomozó Főügyészség - a horvát dokumentumok alapján - lefolytatott egy nyomozást, majd azzal zárta, hogy a vesztegetési ügy nem kötődik sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.
Idén júliusban a horvát ügyészség nemzetközi jogsegély keretében újabb kéréssel fordul a magyar hatóságokhoz, hogy a Sanader-ügyben horvát földön kihallgathassa Hernádit, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Hernádi nem jelent meg a zágrábi kihallgatáson, mire a horvát rendőrség elfogatóparancsot és nemzetközi körözést adott ki ellene. Ez történt hétfőn.
Erre válaszul jött a magyar kormány közleménye, amelyet a befektetők kvázi hadüzenetként értékelhettek, és folytatták a Mol-részvények eladását. Az árfolyamnak már az elfogatóparancs is igen rosszat tett, de az újabb fordulat után még olcsóbban forog a részvény. Erről itt olvashat bővebben.
Horvátország majdnem azt csinál a saját joghatóságán belül, amit akar, "Ebbe Magyarország kívülről beleavatkozni nem tud, csak mert nem tetszik neki, vagy mert meg van sértve" - mondta az Origónak Lattmann Tamás nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az ELTE jogi kara Nemzetközi Jogi Tanszékének oktatója. Az ügyben Hernádi Zsolt az egyik érintett, aki a horvát jog által rendelkezésére bocsátott jogorvoslati lehetőségekkel tud élni, felfogadhat erre egy horvát ügyvédi irodát. "A magyar államnak ebben a felállásban nem sok helye van." A nemzetközi jogász szerint az állam azt az elképzelést kockáztatja, hogy ő és Hernádi Zsolt vagy a MOL egy és ugyanaz, ami politikailag kellemetlen helyzetet eredményezhet. Viszont - ahogy eddig meg is tették - megtehetik, hogy nem hajtják végre a horvát letartóztatási parancsot, ezzel védelmet nyújtva Hernádinak.
Az már más kérdés, hogy a magyar állam milyen védelmet tud biztosítani a MOL-nak, ezt viszont csak akkor dönthetik el, ha tisztán látják, milyen lehetséges veszélyek fenyegetik a vállalatot. Amennyiben azt feltételezik, hogy a horvát állam esetleg valamilyen módon, akár például egy spekulatív jogszabállyal államosítani szeretné annak INA-ban birtokolt részvényeit, akkor mint uniós jogot sértő lépést, az Európai Bizottsághoz fordulhatnak ez ellen, kötelezettségszegési eljárást kezdeményezve. "Magyarországot jogi értelemben ért sérelmekről viszont egyelőre nehezen beszélhetünk."
Olyan eszköz nincs - vagy legalábbis nagyon ritka -, ami ne lenne eladó, a nagy kérdés persze mindig az, hogy milyen áron - írja elemzésében az Investor.
Az INA tőzsdei kapitalizációja 7,5 milliárd dollár, vagyis nagyságrendileg 1635 milliárd forint, amiből a Mol-ra jutó rész 800 milliárd forintnak felel meg. Egyetlen Mol részvényre vetítve ez 7665 forintnak felel meg, vagyis az árfolyam felére rúgó összeg. Ha ennyit ténylegesen is kapna az INA-ért a Mol, valószínűleg a befektetők sem igazán húznák a szájukat.
A KBC augusztusi elemzése szerint az iparági átlagos EV/EBITDA mutatóból kiindulva 200 milliárd forintos érték adódik a Mol horvát vállalatban levő részesedésére. Ha csak ennyit kapna a Mol az INA-ért, azzal valószínűleg nem igazán lennének elégedettek a magyar olajcég tulajdonosai, hiszen a Mol 2008 végéig összesen 337 milliárd forintot költött 47 százaléknyi INA részesedésért. Azóta ráadásul folyamatosak voltak a beruházások, amit szintén szívesen látnának vissza a vételárban a befektetők.