Ha sok a vevő, csődbe megyünk

A kiskereskedőknek adomány, a pénztárgép-szaküzleteknek átok a kötelező kasszacserére nyújtott állami támogatás. Csak egy forgalmazó tudta jól kihasználni a helyzetet, így hamar dominánssá vált a piacon. Ez viszont - úgy tűnik - az Engedélyezési Hivatalnak nem tetszik.

„Mi országosan is elég nagynak számítunk, de kezdünk megroppanni ebben a pénztárgép-kavarásban” – mondja elkeseredve egy fővárosi pénztárgép-szaküzlet tulajdonosa. „A régi kasszák kereskedelme szinte teljesen leállt, az új, online kasszáké meg még nem indult be, ráadásul itt vannak ezek a támogatások is… Azokról inkább ne is beszéljünk.”

A kötelező kasszacsere negatív hatásait eddig elsősorban az alacsonyabb jövedelmű kiskereskedők szemszögéből tárgyaltuk, az engedélyeztetések és a támogatások körüli kormányzati kapkodás azonban a pénztárgép-szaküzleteknek és a kasszaforgalmazóknak is káros.

A bolt csődbe megy, ha sok vevője van

A pénztárgépcsere végleges határidejét olyan sokszor módosította eddig a kormány, hogy az érintettek sem tartják már számon. Most úgy tűnik, 160-180 ezer kasszát kellene lecserélni karácsonyig az országban. Az eladók többségének véleménye, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi gépet legyártani sem lehet, nemhogy beszállítani, szétszórni és üzembe helyezni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint eddig mindössze 70 gépet csatlakoztattak az online rendszerhez, miközben országszerte 250 ezer kiskassza működik. A NAV azzal igyekszik tompítani ennek a 28 ezrelékes aránynak az élét, hogy hangsúlyozza, ez csak egy pillanatnyi állapotot tükröz, és számos gép bekapcsolása folyamatban van.

Az akadozás azonban szorítja a pénztárgép-szaküzleteket, mert egyszerűen nincs mit eladniuk, másrészt az állami támogatásokkal is ők veszítenek.

Megrongálódott pénztárgép - Ki szereli meg? Forrás: AFP/Andrew Yates

A kormány ugyanis segíteni szeretett volna azokon a boltosokon, akik az akár 160-170 ezer forintos online kasszákat önerőből nem tudják megvenni, ezért a gazdasági tárca egy rendeletben előírta, hogy a kiskereskedők (bizonyos megkötésekkel) gépenként 50 ezer forintos állami támogatásra jogosultak. Az állami támogatás azonban utófinanszírozásos: a pénztárgép-szaküzletnek 50 ezer forinttal kevesebbet kell kérnie a kasszáért a vevőtől, ő maga azonban a kassza forgalmazójának a teljes árat fizeti. A kiesett ötvenezreket a kassza eladója igényelheti vissza az államtól 2014. január 31-ig. Így azonban a pénztárgép-szaküzletek rövid távon gépenként 50 ezer forintos veszteséget kénytelenek lenyelni.

Gereblyézzen a forgalmazó!

Ezért több bolt is meglehetősen unortodox rendeléspolitikára tért át. Ennek lényege, hogy ha egy kereskedő bejön hozzájuk pénztárgépet rendelni, és kifizeti az előleget, a bolt nem szól azonnal a forgalmazónak, inkább vár, amíg az előlegekből összegyűlik annyi pénz, hogy legalább néhány gépet megvehessen. A nagyobb rendelések megakasztásával és feldarabolásával tulajdonképpen csak a veszteségeiket igyekeznek minimalizálni, hiszen akár csak egy 5 darabos igény azonnali és egyben történő továbbítása is 5 x 50, azaz 250 ezer forinttal rövidítené meg őket, a legtöbb bolt pedig egyszerűen nincs annyira tőkeerős, hogy ezt megengedhesse magának.

Ez persze országosan tovább lassítja a cserét, hiszen a forgalmazónak nincs reális képe arról, melyik boltban mennyi kasszára adtak le rendelést. A forgalmazó akkor vesz csak kasszákat a gyártótól, ha neki magának sikerül összegereblyéznie annyi pénzt, amennyivel már felvehet a gyárból pár tucat, jobb esetben pár száz darab pénztárgépet. A forgalmazók többsége viszont, ahogyan az egyik szaküzlet vezetője mondta: „pár milliónyi, esetleg pár tízmilliónyi tőkével bóklászó kis szúnyog”, így nekik sem egyszerű saját zsebből előbányászni azt a pénzt, amiből kasszákat hozhatnak az országba.

Az isteni szikra

Egy forgalmazó azonban hamar észrevette, hogy az állami támogatás fent leírt szisztémájából gond lehet, ezért olyan rendszert alakított ki, melyben ő maga vállalja át a pénztárgép-szaküzletektől az 50 ezer forintos rövid távú veszteségeket. A boltoknak így nem kell visszatartaniuk a rendeléseket, ha azokat az Alt Cash Kft. által forgalmazott kasszákra adják le, hiszen nem fenyegeti őket veszteség.

Nagy József, a kecskeméti Abakusz pénztárgép-szaküzlet egyik tulajdonosa tud arról, hogy néhány bolt a rendelések visszatartásával igyekszik elosztani a veszteségeket, ezért is örül, hogy ők nem szorulnak ilyesmire, mert az Alt Cash gépeit árulják. Az Alt Cash Samsung kasszákat forgalmaz, a dél-koreai gyártó pedig évek óta jelen van a magyar pénztárgéppiacon.

A márkahűség és a kedvező pénzügyi konstrukció azonban azt eredményezte, hogy az Alt Cash dominánssá vált a magyar onlinekassza-forgalmazók között. Nagy József és más boltosok is 80 és 100 ezer közöttire becsülték a cég élő rendeléseinek számát, ez pedig azt jelenti, hogy a potenciális megrendelők akár fele is őket választhatta.

De mit lép az állam?

Az államnak ebben az egészben két dolog szúrja leginkább a szemét. Az egyik a csere elképesztő lassúsága, a másik pedig – több forgalmazó és eladó szerint – az Alt Cash és a Samsung gyorsan szerzett dominanciája.

Ez már nem jó. Forrás: AFP/AltoPress

A lassúsággal ilyen támogatási rendszer mellett nagyon nehéz felvenni a harcot, hiszen elvben nem kényszeríthető egy pénztárgép-szaküzlet arra, hogy minden rendelését azonnal továbbítsa a forgalmazók felé. Viszont ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez: egyre több forrásból halljuk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bírságolni kezdte azokat a kereskedőket, akiknek van ugyan pénztárgépkódjuk és szerződésük az új kassza jövőbeli szállításáról, viszont utóbbit nem a forgalmazótól, hanem a szaküzlettől kapták.

A NAV-nak tehát – úgy tűnik – már nem elég, ha a pénztárgépszaküzlet igazolja, hogy megtörtént a rendelés, hanem arról is bizonyítékot akarnak, hogy a forgalmazó tud az igényről. A szaküzleteknek így mindenképp kapcsolatba kell lépniük a forgalmazóval a rendelések leadásakor, hiszen ha nem így tesznek, azt kockáztatják, hogy a NAV megbírságolja a vevőiket. Ez kétségtelenül meggyorsíthatja a gépek áramlását, a szaküzleteknek azonban óriási veszteségeket okozhat.

Lengyelek, előre!

Rendelhetne persze mindenki az Alt Cashtől, és akkor ilyen gond nem lenne, a kft.-nek azonban jelenleg nincsen engedélye gépeinek üzembe helyezésére. Október 18-án ugyanis megjelent egy táblázat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) honlapján, mely az engedélyezett pénztárgéptípusokat sorolja fel. Ebben a táblázatban a Samsungokat forgalmazó Alt Cash és Japan Cash Company, valamint két másik, Novatek-típusokkal kereskedő cég neve mellett a „Forgalomba hozatal megkezdhető” című oszlopban a NEM szó szerepel. A Népszabadság még aznap megjelentetett egy cikket az esetről, ezt az Origo is átvette. Röviddel ezután – szintén október 18-án – az MKEH megjelentetett egy közleményt, melyben tagadja, hogy egyetlen pénztárgéptípus forgalmazási engedélyét is visszavonta volna. Pusztán hiánypótlásra hívták fel a négy forgalmazót.

A félreértés azonban rövid idő alatt is nagy figyelmet kapott. Az érintett forgalmazóknál folyamatosan csöngtek a telefonok: megrendelőik attól féltek, hogy nem kapnak engedéllyel rendelkező pénztárgépet. Az egyik forgalmazó neve elhallgatását kérő képviselője az Origónak úgy nyilatkozott, hogy bár meglévő ügyfelet nem veszítettek a MKEH ominózus táblázata miatt, de a megjelenő sajtóhírek minden bizonnyal elkedvetlenítették potenciális vevőiket attól, hogy az általuk forgalmazott termékeket válasszák. Forrásunk nem tartotta kizártnak, hogy a Hivatal azt szerette volna elérni, hogy az Alt Cash Samsungjai miatt háttérbe szoruló forgalmazók termékei szimpatikusabbakká váljanak a piacon.

Az első, engedéllyel rendelkező pénztárgép egy lengyel gyártmányú kiskassza. Forrás: MTI/Marjai János

Az Alt Cashbe már külön is rúgott egyet az MKEH. A hivatal egy október 10-i közleményében hívta fel a figyelmet arra, hogy egy forgalmazó olyan pénztárgépeket is hirdet, melyek engedélyeztetési eljárása még nem zárult le. A típusnevek alapján könnyen beazonosítható, hogy az Alt Cash kasszáiról van szó. A közlemény megemlíti a kft. két hiánypótlásra kötelezett kasszáját is, kiemelve, hogy a hiánypótlás még nem történt meg, így a gépek forgalomba hozatala sem kezdődhet el. Azt persze semmi nem indokolja, hogy a közlemény miért csak az Alt Cash modelljeiről szól, hiszen ennyi erővel a másik három hiánypótlásra kötelezett forgalmazó kasszáit is megnevezhették volna.

Az MKEH táblázatában egyébként - egy kivétellel - azok a forgalmazók kaptak IGEN minősítést, akik a Comp-csoport lengyel gyáraiból származó kasszákat forgalmazzák. Az első három forgalmazó, melyek kasszáit engedélyezte a hivatal, mind lengyel gyárakkal áll kapcsolatban. A mostani pénztárgépcsere tétje azért is óriási, mert aki most tarol, a gépek szervizelése miatt évekre előre piaci részesedést is szerez.