Legyen 206 forint 1 svájci frank!

Ha a devizahiteles-mentésnél a kormány elvárásának megfelelő árfolyamon történne a devizahitelek forintosítása, akkor csak 15 százalékkal lenne kisebb a devizahitelesek új törlesztőrészlete, a ma is választható árfolyamgátnál azonban 25 százalékos nyereség érhető el, mutat rá a Napi Gazdaság. A forintosítás azonban durván megemelné a hitelek kamatát, azon pedig az árfolyamoldalon elért teljes nyereséget elbuknák az adósok. Ha nem az árfolyamgátat akarná örökre kinyújtani és kötelezővé tenni a kormány, akkor muszáj lenne kamattámogatással is megsegíteni a devizahiteleseket.

A Napi Gazdaság a Magyar Nemzeti Bank számai és a felügyeleti adatokon alapuló súlyozott számításai szerint a teljes svájci frank alapú devizahitel-állomány forintosítását 206-207 forintos árfolyam mellett kellene végrehajtani ahhoz, hogy teljesüljön a kormány egyik fontos elvárása. Vezető kormánypolitikusok többször elmondták, hogy a devizahiteles-mentésnél kikötés, hogy úgy kell megoldani, hogy a devizahitelesek ne járjanak jobban, mint azok, akik forintkölcsönt vettek fel. Ez a jelenlegi, 239-es árfolyamszintekhez képest csak mintegy 15 százalékos megtakarítást eredményezne a devizaadósoknak.

A gazdasági napilap elemzése szerint ennél jelentősebb, mintegy 25 százalékos megtakarítással jár, ha az érintett ügyfél bejelentkezik a már több mint egy éve létező árfolyamgát alá – vagyis úgy fest, továbbra is ez a megoldás a legkézenfekvőbb. Ugyanakkor az árfolyamgát népszerűsége nem nő tovább, épp a napokban jött hír arról, hogy mindösszesen az érintetteknek csupán a 40 százaléka lépett be az árfolyamrögzítés rendszerébe, és a belépések száma nagyon kevés.

A forintosítás ellen szól, hogy az árfolyamoldalon elért 15 százalékos "megtakarítással" szemben a kamatoldalon közel 50 százalékos különbözetet lehet találni – az augusztusi adatok szerint 6,3 százalékos svájcifrank-kamattal szemben 9,3 százalékos forintkamat áll – azaz hirtelen forintosítás esetén igazoltan növekedne az ügyfelek havi törlesztése.

Ezen az segíthetne, ha az állam kamattámogatást adna az új forinthitelek mellé. Annak viszont költségvetési vonzata van. Durván számolva minden egyes százalékpontnyi kamattámogatás évente 20 milliárd forintot jelentene, ha csak a jelzálogfedezetű, lakáscélú devizahitelek forintkölcsönné alakításában gondolkodunk.

Amennyiben a kormányzat sávosan akarná meghatározni a forintosítás árfolyamát, elmélkedik a Napi Gazdaság, úgy számításai szerint egyedül a 2007-ben eladósodottak számára lehetne lényegében az árfolyamgát-konstrukciónak megfelelő, 180 forint körüli átváltási szintet felkínálni, ám például a devizahitel-állomány mintegy 40 százalékát kitevő, 2008-ban kölcsönt felvevőknek már 210 forint körüli árfolyamon válthatnák át a hitelét. A devizahitelezés utolsó hónapjaiban, 2010-ben kölcsönt kapók még érdekesebb helyzetbe kerülnének: számukra 260 forintos árfolyamon történő – vagyis az aktuális árfolyamnál magasabb kurzus melletti – forintosítás szüntetné meg az eddig fennálló törlesztési előnyt – ismerteti a cikk.

A kormány hónapok óta lebegteti, hogy a lakásukat fedezetként felkínált devizaadósoknak újabb mentőcsomagot dolgoz ki, és ennek mikéntje nem ismert. Eddig a bankokra tolta a kormány a megoldás kidolgozásának felelősségét, de november 1-je után, ha hinni lehet a kormányzati ígéreteknek, a kabinet kezébe veszi az irányítást.