A régi módszerrel mentik a devizahiteleseket

Az árfolyamgát kiterjesztésével mentené a kormányoldal a devizahiteleseket. Egy friss törvényjavaslat az árfolyamrögzítés három korlátjának a lebontásában és a kilakoltatási moratórium előrehozásában látja a megoldást, és már kedden el is fogadhatják.

Az árfolyamgát minden korlátjának leépítésében látja a kormányoldal a devizahitelesek mentésének megoldását. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely a svájci frankban, euróban vagy jenben eladósodottaknak szól.

Az árfolyamgátat most azok választhatják, akik rendben fizetik a tartozásukat, illetve nincs 90 napnál régebbi elmaradásuk. Ezt a feltételt eltörölné a törvényjavaslat, vagyis a nem fizető adósoknak számító ügyfelek is beléphetnének az árfolyamgátba. Az árfolyamrögzítésként is ismert rendszer azt jelenti, hogy a hitelt fix, a mostaninál jóval barátságosabb árfolyamon lehet törleszteni. A frankot 180, az eurót 250, a jent 2,5 forinton lehet törleszteni (ez az aktuális kurzushoz képest 20-25 százalékkal kisebb törlesztőrészletet jelent). A fix árfolyam feletti részből a kamatrészt elengedik, és csak a tőkerészt tartják nyilván egy gyűjtőszámlán, amely most durván 5 százalékon kamatozik – vagyis kettős könnyítésben részesül a devizahiteles: a kamatrészt (minél több év múlva jár le a hitel, ez annál nagyobb) elengedik, a tőkerész pedig a devizahitel általában 8-10 százalékos teljeshiteldíj-mutatójánál lényegesen kisebb kamaton számolódik. Az árfolyamgátban 3-5 évig lehet maradni.

Az árfolyamrögzítésnél az is kritérium most, hogy csak azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forintos hitelt vettek fel. Ettől a feltételtől is eltekintenek a jövőben.

Szélesítik az igénybe vevők körét azzal is, hogy azok is választhatják az árfolyamgátat, akik banki fizetéskönnyítő programban vesznek részt.

A törvényjavaslat negyedik eleme a kilakoltatási moratórium azonnali bevezetése, előrehozása. A hatályos jogszabályok szerint december 1-jétől nem lehetne elárverezni a 90 napnál hosszabb ideje tartozók feje felől a lakást, nem lehetne kirakni őket az utcára. Ezt az időpontot hozná előre a Rogán-féle törvényjavaslat azzal, hogy annak elfogadása után másnaptól egészen 2014. április végéig élne a kilakoltatási moratórium.

A kormányoldalnak sürgős a törvényjavaslat, már holnap, kedden el is fogadnák.

A bankok is az árfolyamgátban gondolkodnak

A Fidesz-frakcióvezetőjének javaslata hasonlóságot mutat a bankszövetség ajánlatával – amelyről az Origo számolt be –, holott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt hét elején még azt mondta, a kabinetnek nem tetszik a bankok javaslata, és a kezébe veszi a kérdés megoldását. A hét második felében már azt jelezte a miniszter, hogy a kormány időt kér, jobban körül kell járnia a problémát.

A bankszövetség is – nem cáfolt információink szerint – az árfolyamgát vonzóbbá tételét propagálta. Tudomásunk szerint ők azt is felvetették, hogy az árfolyamgát lejárta után lehessen még egyszer választani, és akár abba is belemennének, hogy a gyűjtőszámlán halmozódó tőkerész egy részét elengedjék.

Az árfolyamgátba eddig közel kétszázezren, a mostani feltételek szerinti jogosultak közel fele lépett be. A rendszer bejáratódott, de az utóbbi pár hónapban nagyon lelassult a bejelentkezők számának növekedése, ami arra utal, hogy akik eddig megtehették volna, de nem léptek be, azok nem lustaságból cselekedtek így. Hanem azért, mert úgy érzik, számukra nem éri meg, vagy túl bonyolult a konstrukció, de banki tapasztalatok szerint olyan is akad, aki nem bízik abban, hogy nem átverésről van szó.

Ez már az a csomag?

A kormányoldal politikusai az utóbbi hetekben sokszor hangoztatták, hogy a devizahitelezésnek véget kell vetni Magyarországon, a devizahiteleket ki kell vezetni a bankrendszerből, az adósok terhein könnyíteni kell, de közben úgy kell eljárni, hogy a forintban eladósodottak se járjanak rosszul. A Rogán Antal-féle törvényjavaslat ezeknek az elvárásoknak csak részben felel meg, hiszen például semmivel sem gyorsítja meg a devizahitelek kivezetését. A devizaadósok terheit elviselhetőbbé teszi, a forintadósok helyzetén pedig nem változtat.

Mindezek fényében könnyen lehet, hogy ez a mostani mentőakció még nem a végleges és nagy devizahiteles-mentés, hiszen ennek kimunkálásához Varga Mihály is némi időt kért néhány nappal ezelőtt. Ő a jogi helyzet bizonytalanságára hivatkozott, és erre Rogán Antal is tett utalást a törvényjavaslat benyújtásakor. A frakcióvezető azt mondta, rendkívül fontosnak tartaná, hogy a devizahiteleket érintő bírósági ügyekben minél előbb hozzon egy jogegységi döntést a Kúria. Ma ugyanis egymáshoz igen hasonló ügyekben is merőben ellentétes ítéletek születnek a bíróságokon.

A további lépéseket vetíti elő az is, hogy hétfőn délután Rogán Antal nemmel válaszolt arra a képviselői kérdésre, hogy a törvényjavaslat véglegesen megoldja-e a devizahitelesek problémáját. "A problémát elsődlegesen a bankoknak kell megoldaniuk" - jelentette ki.