Ám a vásárlók, felhasználók vagy ügyfelek – ki hogy hívja őket – döntően nem egy adott tevékenység elvégzéséért fizetnek pénzt, hanem azért a hozzáadott értékért, melyet a szolgáltató vagy gyártó biztosít számukra.
Nézzünk egy példát. Ha én rendszeresen vasaltatni viszem el az ingeimet egy kedves nénihez, akkor a néni tevékenysége a vasalás lesz, de az ő hozzáadott értéke számomra az ő ügyfeleként az, hogy a vasalt ingben jobban nézek ki, elegánsabban jelenek meg, komolyabban vesznek, és könnyebben kötök milliós üzleteket, mint ha gyűrött ingben jelennék meg. Ez az, ami nekem fontos. Nem az, hogy ő tud vasalni. Márpedig a legtöbb vállalkozás elsődlegesen a tevékenységét, és nem a hozzáadott értékét kommunikálja célcsoportja felé. És, „csodák csodája”, a célcsoport erre nem igazán ugrik, hiszen vasalni sokan tudnak.
Közel másfél évtizede foglalkozom ügyfelekkel „ügyfélkapcsolattartás” címszó és titulus alatt, és általában azokat tudom emlékezetből sikeresként felsorolni, akik ezt az alapvető különbséget idejében felismerték. Nem sampont szeretnék venni, hanem egy eszközt, amelytől nem lesz korpás a zakóm válla. Nem lakáshitelre vágyom, hanem otthonra. Nem okostelefont szeretnék mindenáron, hanem zenét hallgatni a buszon, és emailezni két megbeszélés között.
Van egy világszerte ismert és elismert módszer – eddig 26 nyelven jelent meg –, amelyet Business Model Generationnek (Üzleti modellalkotás) neveznek. Lényege, hogy a hagyományokkal szakítva nem 40 oldalas, azonnal fiókba vágható üzleti tervekre buzdít, hanem 9 úgynevezett építőkocka segítségével definiál bármilyen vállalkozást vagy szervezetet. Nézzünk ezek közül néhányat.
A modell fennmaradó öt kockája is fontos – ügyfélkapcsolat, csatorna, tevékenység, bevételek és költségek –, ám ezek a fenti négy kocka átgondolása révén könnyebben kialakulnak a megfelelő külső szem segítségével, aki segít meglátni azt, ami felett szinte minden szervezet munkatársai átsiklanak, amire esetleg nem is gondolnak mint előnyre vagy hátrányra, amelyen változtatni kell. A legtöbb szervezet sajnos a pénzügyi részleg, nem pedig a célcsoport szemüvegén keresztül nézi önmagát.
A Business Model Generation hozadéka változásra kész szervezetek számára felbecsülhetetlen. 1-2 napnyi időbefektetés, és egy üzleti modellben jártas workshop vezető segítségével egy ötletelés után egészen új koncepciók jönnek létre, melyek aktiválásával a jelenlegi ügyfélkört jobban megszólíthatjuk, sőt új ügyfélkört is sikeresen elérhetünk. A módszer sikerét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy magánemberek esetében is alkalmazható.
Ritkán gondolunk magunkra üzleti modellként, e módszerrel mégis lehetséges. Hiszen mindannyiunknak vannak képességei, készségei, tehetsége, és egy adott személyisége, amely bizonyos munkakörökre predesztinál minket, míg másokra kifejezetten alkalmatlanok vagyunk. A tréningeinken minden alkalommal kiderül, hogy a kiégett alkalmazottban az a bizonyos gyerekkori álom és tehetség bukkan fel vágyként 30-35-40 éves korában, és e módszer, valamint a csoport ötleteinek segítségével megkapja azon támpontokat, amelyekkel másnap elkezdheti megvalósítani az álmát. Mindössze néhány jól átgondolt önismereti gyakorlaton múlik, hogy rátaláljon.
Sokan nem gondolnak bele, hogy ha a személyes korlátainkon és adottságainkon dolgozunk, az megoldást jelenthet a legtöbb munkával kapcsolatos problémára IS. Ha önmagadat, vagy cégvezetőként a céget jobban megismered, jobb döntéseket hozhatsz. Tudni fogod, hogy mire vagy alkalmas… és azt is, hogy mi az, amit jobb, ha másra bízol ahelyett, hogy minden fronton megpróbálnál megfelelni. Ha tisztában vagy azzal, mely hozzáadott értékeid jelenthetnek sokat másoknak is, akkor lehetsz igazán sikeres munkában és magánéletben egyaránt.
Frank Benedek, MBA
(A szerző business model tréner, coach és marketing kommunikációs szakember. A módszerről további részletek itt olvashatók www.bbcoaching.hu)