Alvó aranybánya a budapesti ingatlanpiac

1849. november 20-án avatták fel a Lánchidat. Az idei évtől kezdve ezen a napon ünnepeljük az Ingatlanfejlesztés Napját. Ennek kapcsán vetett számot az év eredményeivel az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület.

A Lánchíd avatásának évfordulója mától az Ingatlanfejlesztés Napja Forrás: Hemis.fr

Budapest ingatlanpiaca meglehetősen alulértékelt, pedig hatalmas potenciál rejlik benne. Csúnyán kihasználatlan lehetőségeit mutatja, hogy tavaly mindössze 100 millió eurónyi ingatlanfejlesztést valósított meg az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület – a 2008-as teljesítmény 10 százalékát. Az ingatlanfejlesztést ugyanis a banki finanszírozás, a vásárlóerő és kereslet hiánya is sújtja.

E tényekre akarja felhívni a figyelmet az IFK ma, amikor első alkalommal, a Lánchíd átadásának évfordulóján megrendezi az Ingatlanfejlesztés Napját. A programban a Lánchídról szóló ingyenes e-könyv megjelentetése mellett helyet kap egy új kezdeményezés, amelynek célkitűzése, hogy a közeljövőben minden irodaházban, bevásárlóközpontokban legyen defibrillátor. Este kihirdetik a Római Part fejlesztésére kiírt ötletpályázat győztesét is.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület 2009-ben jött létre olyan jelentős ingatlanfejlesztők részvételével, mint – a teljesség igénye nélkül – az Ablon Ingatlanfejlesztő Kft., a Biggeorge’s-NV Zrt., a Skanska Magyarország Ingatlan Kft., a Trigránit Fejlesztési Zrt., a Codic Hungary Kft., a Graphisoft Park SE, és mások. Az IFK feladata a közös érdekképviselet, célja az épített környezet minőségének fejlesztése. Az Egyesület a munkájával arra törekszik, hogy a magyarországi ingatlanfejlesztéseket világos szabályrendszer alapján, a funkcionalitás szempontjainak szem előtt tartásával, esztétikusan és gazdaságosan lehessen megvalósítani a tulajdonosok, a felhasználók és az épített környezet használói érdekében.

Pillanatnyilag nincs egyszerű válasz

Az ingatlanfejlesztést ma több nehézség is sújtja, és ezekre csak komplex megoldások léteznek. A legsúlyosabb probléma a vásárlóerő és a kereslet hiánya az egész gazdaságban. Erre megoldást jelenthet a GDP-növekedés mellett a devizahitel-csapda felszámolása és a fogyasztási célra szánt hitelek ismételt beindítása révén javuló vásárlóerő. Szintén problémát okoz az ingatlanbefektetési piac alacsony volumene. Az ingatlan-befektetői piac szempontjából viszont a javuló makrogazdasági adatok és a csökkenő ország kockázati felár mellett az állampapírok csökkenő hozama is kedvező körülmény.

A hitelprogram egyelőre nem mentőöv

Gondokkal küszködnek az ingatlanfejlesztők a banki és egyéb finanszírozás hiánya miatt is. „Jó iránynak tartom az MNB növekedési hitelprogramjának beindítását, de emellett szükség volna a bankokat sújtó különadók kivezetésére is, mert igazán ennek révén erősödne a hitelezési hajlandóság. A hitelprogramnak egyelőre ugyanis nincsen hatása az ingatlanpiacra” – véli Takács Ernő, az IFK elnöke. „Az egyes kiemelt jelentőségű beruházásokhoz pedig, például a műemléképületek felújítása, a szükséges önerőt uniós támogatások révén is elő lehetne teremteni az ingatlanpiacon.”

2000-es volumen

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal 15 tagvállalata által idén megvalósított beruházások nagysága e problémák miatt mindössze 100 millió euró, vagyis a tavalyi szinten stagnál és megegyezik a 2000-ben megvalósított beruházások volumenével. Pedig a hazai ingatlanfejlesztési piac a válság kezdetére már ennek több mint tízszeresére nőtt. Az ingatlanfejlesztők portfoliójában számos jelentős nagyságrendű és megfelelően előkészített projekt ragadt be, amelyek a piac újraindulását várják.

Lehetnénk…

Pedig az IFK nemrégiben összeállított felmérése szerint Budapest vonzó ingatlanbefektetési célpont lehetne. Népessége növekszik, a fő szállítási folyosók központjában helyezkedik el, folyamatosan áramlik ide a munkaerő, mindemellett ingatlanfejlesztés szempontjából Közép-Európa leginkább megfizethető városa. Magyarországon az irodabérlés egy dolgozóra vetített összköltsége (2590 euró) 35 százalékkal alacsonyabb, mint az európai átlag (6746 euró). Ha az irodabérlés költségeit összehasonlítjuk a dolgozói teljesítménnyel (office affordability ratio), Budapest szintén messze a legalacsonyabb arányú a régióban és Európában is. Csupán a teljesítmény 6 százalékát kell irodabérlésre költeni, ami a közép-európai régióban mért átlagos arány fele. Ez pedig jelentős versenyelőnyt hoz a budapesti székhelyű vállalatoknak.

„Nyugat-európai összehasonlításban az is kiderül, hogy bőven van még fejlesztési potenciál az irodapiacban is” – mondja Takács Ernő. Nálunk ugyanis – a közép-európai átlagnak megfelelően – 2,5 négyzetméter modern iroda jut egy dolgozóra, amíg Nyugat-Európában ez a szám 11 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy számos vállalkozás még nem irodában működik. A helyzet azonban várhatóan megváltozik, hiszen Budapest alacsony költségaránya miatt egyre többeknek éri meg majd irodába költöztetniük cégüket. A jelenleg alul árazott ingatlanok és a magas hozamok mellett Budapest régió versenytársaihoz képest is megfelelő alternatívát nyújt a befektetők számára.

November 20-a az Ingatlanfejlesztés Napja

A városépítés, -szépítés, -bővítés fontosságát kiválóan jelképezi első fővárosi hidunk, avatásának évfordulója tehát minden szempontból megfelel arra, hogy az Ingatlanfejlesztés Napja legyen. Az IFK honlapjáról már letölthető Török András Budapest-szakértő e-könyve, A Lánchíd mai fénytörésben. Ugyancsak a fejlesztés jelentőségét húzza alá az a kezdeményezés, amely a nap egyik fénypontját jelenti. Defibrillátort az irodaházakba címen fogott össze az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége. A kezdeményezés ma 11 órakor indult útjára a Graphisoft Parkban. Az Egyesület egyes tagvállalatai vállalják, hogy defibrillátort helyeznek el épületeikben. Az IKF ezen kívül épület- és projektbejárást szervez építészhallgatók részére, akiket busztúrán avatnak be a Párisi Nagyáruház, a Green House irodaház és Harsánylejtő lakóingatlanainak szakmai titkaiba. Az esti gálavacsorán a szakma képviselői számára pedig ünnepélyes körülmények között kihirdetik a Római Part 2100 pályázat győzteseinek nevét.