Aligha meglepetés a három fő pillér: tematikusan keresünk – mi írhatná ezt le tömörebben, mint a tény, hogy létezik az ige, „to google”, magyarosítva persze guglizni –, emilezünk, illetve fészbukozunk. Te jó világ, mennyi új szó, jegyezhetnénk meg. Valójában persze rég beépültek a mindennapi szókincsünkbe, észre sem vesszük őket.
Az Ipsos kutatása szerint az olyan keresőoldalak, mint a Google az online közönség 74 százalékát csábítják internetezésre hetente legalább egyszer. Mi, magyarok ebben kissé elmaradunk a globális statisztikától, 100 honfitársunkból 67 keres tematikusan. Megfordul azonban ez az arány, ami a Facebookot és társait illeti. Míg világszerte a netezők 64 százaléka használja a közösségi felületeket rendszeresen, Magyarországon ez az adat 78 százalék. Az elektronikus levelezés összesen a felhasználók 55 százaléknál motivációs tényező az internet-használatra, a magyarok tekintetében ez a szám csaknem 70 százalék, olvasható az Ipsos kutatási jelentésében.
Ugyancsak 50 százalék feletti azon magyar netezők száma, akiket a hír- és információs oldalak visszatérő látogatói, és az időjárásról tájékoztató honlapoké, illetve az olyan megosztó és feltöltő oldalaké, mint amilyen a YouTube. A kutatás szerint kedveljük a hirdető oldalakat is.
Nemzetközi szinten a lista végén kullognak a képmegosztó oldalak – mint például a Flickr –, a divattal foglalkozó lapok, az egyébként célzott érdeklődésben régóta kiemelkedő Tumblr és Pinterest sem lő fölé 8 százaléknak. Magyarországon ezek az arányok még alacsonyabbak. Érdekesség, hogy az online társkereső oldalak rendszeres látogatottsága elenyésző – 5 százalék –, ámde a magyar netezők a maguk 7 százalékával ebben a tekintetben valamivel aktívabbak a nemzetközi átlagnál.