Ez Japán fő problémája, nem a defláció
![](https://cdn.origo.hu/2023/12/syLmOWqpD0kG_bTfPdy43LS20r6xM9zx5FLMfFIrnV8/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2JjOTk2NzdlMDRjZTQ0NTI4ZjczYjNhNTNjODE1MGUx.webp)
Fogynak és öregednek a japánok
Japán egyik - ha nem a legnagyobb - problémája a rohamos ütemben elöregedő népessége. A Soberlook.com három érdekes tényre világít rá a témával kapcsolatban.
Az egyik, hogy a fokozatosan csökkenő születésszám, és a rendkívül alacsony bevándorlás miatt Japán munkaképes korú lakossága hihetetlen ütemben csökken, és már 30 éve nem látott szintre esett vissza. Az elmúlt húsz évben közel 8 millió fővel csökkent a munkaképes korú lakosság, ami csak 2 millióval kevesebb Magyarország teljes népességénél.
Ez a csökkenés pedig nemhogy lassulna, hanem inkább csak növekedni fog. Az IMF becslései szerint az 1995-ben látott 87 milliós csúcsról 2050-re 55 millió főre fog csökkenni a 15-64 éves korosztály száma. Ez a fogyás pedig nagyjából megegyezhet majd azzal az emberveszteséggel, amit Japán a második világháború alatt szenvedett el.
Az elöregedés miatt Japán 65 évnél idősebb korosztálya már a teljes népesség 25 százalékát teszi ki, amire korábban még soha nem volt példa. Csak összehasonlításképp, az USA-ban ez az arány mindössze 14 százalék. Ennek eredménye, hogy jövőre már több, felnőtteknek gyártott pelenkát fognak eladni Japánban, mint babypelenkát a statisztikák szerint.
Az IMF szerint az öregedő társadalom jóval nagyobb hatással vannak a japán kötvénypiacra, mint a Bank of Japan eszközvásárlásai. Az öregebb korosztálynak ugyanis alacsonyabb a kockázatvállalási hajlandósága, és inkább a biztonságosabbnak tartott eszközöket (pl. államkötvényeket) preferálja. Ez a réteg így jóval nagyobb keresletet támaszt a japán államkötvények iránt, mint a BoJ, így jóval nagyobb szerepet játszanak a kötvényhozamok leszorításában is.
Miért probléma?
Az egyre csak fogyó munkaerő hátráltatja a gazdasági növekedést, mivel a vállalatoknak egyre nagyobb problémát okoz majd a munkaerő-hiány. A rohamosan csökkenő munkaerő-bázis pedig értelemszerűen nem tudja megalapozni a gazdaság bővülését, emiatt a japán vezetés által indított fiskális és monetáris stimulusok csak rövidtávú, mérsékelt eredményekhez vezethetnek.
Az öregedő népesség egyre súlyosabb teher a japán szociális rendszerre és társadalomra is, mivel egyre kevesebb dolgozónak kell egyre több nyugdíjast eltartani. Így további teher nehezedhet a már amúgy is az óriási államadósság miatt rendkívül kifeszített japán költségvetésre.
A japán államadósság ugyanis már bőven átlépte az 1000 billió (azaz 1.000.000.000.000.000) jent, ami a GDP 214 százalékának felel meg. Csak érzékeltetésképp, ez nagyobb, mint Németország, Franciaország és Nagy-Britannia teljes gazdasága együttvéve. Az IMF szerint pedig az államadósság csak tovább növekedhet, és idén elérheti a GDP 245 százalékát is, ami a legmagasabb értéknek számítana a világon.
Ezek miatt a japán vezetésnek jóval nagyobb figyelmet kéne fordítania ezekre a gondokra, és különböző eszközökkel kellene megakadályoznia, hogy a probléma egyre súlyosabbá váljon.
Korábbi cikkeink: