Ne csodálkozzon, ha zárva lesz a bolt

A kereskedők kongatják a vészharangot, hogy a kormány szigora miatt januárban sok bolt, szálloda, gyógyszertár, étterem nem fog tudni kinyitni, mert nem jut hozzá időben az online pénztárgépekhez. A kormány előbb a kereskedőket, most pedig már a fejlesztőket és a forgalmazókat hibáztatta, pedig az érintettek szerint az adóhatóság is lassítja az egyébként is kicentizett folyamatot.

„Akkor valóban nem tudunk kinyitni” – mondta egy gyógyszertáros, amikor arról kérdeztük, hogy mi történik, ha december 31-éig nem jutnak hozzá a kötelezővé tett, adóhatósághoz bekötött pénztárgéphez.

A kérdés nem költői, hiszen „amelyik nagy bevásárlóközpont nem áll át az új pénztárgépekre, az nem fog kinyitni január 1-jén” – szögezte le Varga Mihály miniszter a Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara múlt csütörtöki rendezvényén. Aztán kicsit pontosított: „kinyithat, de nem árulhat, legfeljebb kiállítást tarthat” – de ez nem változtat a lényegen.

Forrás: MTI/Balaton József

A szóbeli fenyegetés után pénteken benyújtottak, hétfőn pedig a gazdasági bizottságban el is fogadtak egy módosító indítványt, amely felhatalmazza az adóhatóságot, hogy megbírságolja és 12 nyitvatartási napra bezárassa azt az üzletet, amelyik szabálytalankodik a pénztárgéppel. Vagyis ha egy üzlet – legyen az McDonald’s vagy Burger King, Tesco vagy Auchan, CBA vagy Spar, Mol vagy OMV, szálloda, benzinkút vagy gyógyszertár – jogszerűen akar működni, akkor vagy beköti a kasszát az év végéig, vagy zárva marad újévkor. A határidőt azonban nem lesz egyszerű tartani, és ez korántsem csak az üzleteken múlik.

Nem két perc

Azokban az üzletekben, amelyekben számítógép-alapú kasszát használnak (ezek az úgynevezett nagykasszák), december 31-éig kell bekötni a gépeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Ez 50 ezer pénztárgépet érint, amelyeket nem kizárólag, de elsősorban a nagyobb kereskedők használnak.

Csakhogy bekötni egy kasszát a NAV-hoz nem annyiból áll, hogy rádugják a kábelt a pénztárgépre. A probléma az, hogy mindegyik üzletlánc saját kereskedelmi szoftvert használ, amellyel nyomon követheti, milyen áruból mennyi fogyott, és a különféle rendszereket egyesével kell alkalmassá tenni arra, hogy a NAV által kért adatokat kezelni tudja és elküldje. Ha ez megvan, az átalakított számítógépes kasszát engedélyeztetni kell, utána jöhet a tömeggyártás, a kiszállítás, majd a kasszák telepítése – mindezt pedig a legforgalmasabb karácsonyi és két ünnep közötti időszakban kell kivitelezni, úgy, hogy ideális esetben még tesztelni is kellene a rendszert.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) azt állítja, hogy ez a folyamat annyira időigényes, hogy nem sokan fognak beleférni a december 31-i határidőbe. Vasárnap már megkongatták a vészharangot arra figyelmeztetve, hogy lehetnek boltok, amelyek nem nyitnak ki, sőt lehetnek szállodák, amelyekbe az újévi koccintás után már nem lehet betérni, mert januárban online kassza nélkül jogszerűen nem fogadhatnak majd vendégeket.

Megkerestünk többet az érintett láncok közül. Nem szívesen mondják azt, amit a gyógyszertáros, hogy nem tudnak kinyitni, ha nem lesz meg a kassza. A Tesco és az Auchan sem mondta ki, hogy januártól lebénulhat a kereskedelem, de sokat sejtetően azt írták, hogy az OKSZ képviseli az ő álláspontjukat is az átállással kapcsolatban. A kereskedelmi szövetség álláspontja pedig éppen az, hogy sok üzletnél napokra felborulhat a kereskedés. A CBA kissé optimistább volt a folyamatban lévő egyeztetései alapján, de nem állította biztosra, hogy minden üzlet kinyit, csupán feltételezte, hogy számukra nem okoz fennakadást az átállás.

Hetente változtat a NAV?

A Danubius Hotels mindent megtesz, hogy véletlenül se fordulhasson elő kényszerbezárás, de nem mertek találgatni, hogy mi lesz január 1-jén. Bakonyi Gyula, a szállodalánc üzleti technológiával foglalkozó projektmenedzsere azt mondta, a fejlesztő partnercégük legutóbb még elég pesszimista volt, azt mondták, kérdéses, hogy január 1-jéig meglesznek a bekötött kasszák.

Forrás: MTI/Beliczay László

Bakonyi Gyula szerint pedig a fejlesztés után még nagy mennyiségű pénztárgépet, nyomtatót, adóügyi ellenőrző egységet kellene legyártani, és ezeket még üzembe is kellene helyezni. Mindez úgy is időigényes, ha feltételezzük, hogy egyébként a rendszer már átesett az engedélyeztetésen. Pedig eddig a lépcsőig se sokan jutottak el a határidő előtt másfél hónappal. November 13-áig összesen egy kasszarendszer kapta meg az engedélyt, a fejlesztő Laurel cégcsoport szerint ezt egy székesfehérvári trafikban üzemelték be.

A Danubius nyomatékosította, hogy nem rajtuk múlik, sikerül-e teljesíteni az év végi határidőt. A fejlesztőktől tudja a hotellánc, hogy a késlekedés abból fakad, hogy a NAV sokszor heti rendszerességgel küld változtatási igényt a forgalmazóknak, ami nagyon lelassítja a fejlesztési folyamatot – vagyis éppen egy állami szerv akadályozza, hogy időben elkészüljenek.

Most akkor ki nem készült fel?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) viszont a NAV-on kívül már szinte mindenki másban megtalálta a bűnbakot. Először a kereskedőket hibáztatták, hogy nem készültek fel, pedig volt elég idejük. Az üzletbezárásig terjedő szigort azzal indokolta a minisztérium, hogy a jogkövető vállalkozók érdeke az, hogy ne legyen további haladék. Múlt csütörtök és hétfő között viszont rájöhetett az NGM is, hogy nem feltétlenül a kereskedők és szolgáltatók hibája a késés.

Varga Mihály egy újabb rendeletet helyezett kilátásba, amely a szigort a forgalmazók és a gyártók felé irányította. Egy vállalkozói rendezvényen azt ígérte, 8 napos határidőket fognak szabni annak érdekében, hogy a kereskedők igényei gyorsan eljussanak a forgalmazókon keresztül a gyártókig. „A módosításra azért van szükség, mert bár a kiskereskedők tisztességesen eleget tettek kötelezettségeiknek, a cserék kivitelezése részben a szervizeken, részben a forgalmazókon akadt el” – mondta a miniszter. Ennek ellenére jelen állás szerint az ostor végül mégis a kereskedőkön és a vásárlókon fog csattanni.

„Ebben a hónapban lépést várok, azt ígérik a fejlesztők, meglesz” – reménykedett a kényszerbezárástól tartó gyógyszertáros. Azt is elmondta, a patikák számára még bonyolultabb a fejlesztési folyamat, mert náluk az egészségkártyás fizetésre is alkalmassá kell tenni a rendszert. A késlekedés miatt nem hibáztatta a fejlesztőket, de a rohamtempóban végigűzött kasszacserében ő is kitért az állam felelősségére. „Kacagok, hogy ötből négy kasszát visszavonnak. Na most akkor ki nem készült fel?!” – utalt arra, hogy a főleg kisebb boltok által használt, nem számítógép-alapú kiskasszák lecserélésénél is volt kavarodás. Az engedélyezési hivatal előbb ideiglenes engedélyt adott egy pénztárgépre, amely a legnépszerűbb lett a boltosok körében (igaz, az „ötből négy” arány túlzás), majd később visszavonta ezt az engedélyt több ezer kiskereskedő bosszúságára – bővebben erről itt olvashat.