A meleg november miatt az ebben az időszakban szokásos napi gázfogyasztás nagyjából felét égetjük el, ezért viszonylag lassan fogynak a készletek. Problémát az okozhatna, ha a hidegebb hónapok alatt akadna meg a gázimport.
Hétfőn Holoda Attilára, az Orbán-kormány korábbi energetikai helyettes államtitkárára hivatkozva megjelent egy hír, amely szerint a rendelkezésre álló 4,4 milliárd köbméteres tárolókapacitásból csak 1,7 van feltöltve, ezért a téli hónapokban probléma lehet az ellátással, a stratégiai készlet pedig csak pár napra elég, ha valamiért nem jutunk gázhoz. Mekkora nagy probléma ez valójában, kell-e emiatt izgulnunk, és milyen veszélyek leselkednek ránk?
Magyarország gáztározóinak összkapacitása 4,4 milliárd köbméter. Ebből a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint 2,8 milliárd köbméter gáz nyerhető ki, ami 40 napra elég. A hivatal szerint a régióban a legnagyobb készlettel Magyarország rendelkezik. A sorban Ausztria, Csehország és Szlovákia következik, míg a legkevesebb tartalékkal, 1,8 milliárd köbméterrel Lengyelország rendelkezik.
Holoda szerint viszont csak 1,7 milliárd köbméter hasznosítható anélkül, hogy hozzányúlnának az úgynevezett párnagázhoz. Ezt a tárolók szerkezeti megóvása érdekében nem hozzák fel. Ha a párnagázt kiveszik a föld alatti tárolóból, a nyomás megszűnése miatt betör a víz, és azt már csak rendkívül drágán lehet újra eltávolítani. Bár a párnagáz az ellátás biztonságát szolgálja – a kormány erre hivatkozva vette vissza az E.On tározóit is –, a kormány ősz elején mégis úgy döntött, hogy 120 millió köbméterrel csökkenti a mennyiségét.
Holoda a tőle idézett hétfői kijelentést most úgy pontosította az Origónak, hogy akkor csak a stratégiai készletekről nyilatkozott, és arról az esetről, ha megakadna az orosz import. Holoda szerint a gázellátás jelenleg nincs veszélyben, de a készletek feltöltésére a kormánynak ügyelnie kellett volna nyáron. Ráadásul a gáz nyáron olcsóbb, mert a tél elmúltával túlkínálat jön létre, így az államok ezt az időszakot választják a tárolók feltöltésére.
A tárolók máskor sem voltak tele. 2012-ben is viszonylag alacsony, 64 százalékos feltöltöttséggel vágtunk neki a télnek. Magyarországra naponta 15–20 millió köbméter orosz földgáz érkezik Ukrajnán keresztül, a legmagasabb téli fogyasztásunk 70 millió köbméter.
A hazai lakásszigetelések és az energiahatékonyság növekedése miatt a gázfogyasztás valószínűleg nem lesz kiugróan magas ezen a télen sem. A magyar gázfogyasztás tíz éve csökken, Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője az Origónak azt mondta, a tavalyi gázfogyasztás a korábbi, átlagos 14,5 milliárd köbméterről 10,5 milliárd köbméterre esett. A földgázüzemű erőművek a korábbi 45-50 százalékos hatásfokhoz képest ma már csak 10 százalékon működnek, azaz évi 1 milliárd köbméterrel csökkent a fogyasztásuk.
Ezek az igények könnyen kiszolgálhatók, és egy esetleges orosz importkimaradás esetén nemcsak Ausztriából, de a nemrég megépült román–magyar vezetéken is hozzájuthatunk plusz földgázhoz, mondta Hegedűs. Igaz, ez utóbbin jelenleg Magyarország felől áramlik a gáz, de az iránya megfordítható.
Oroszország és Ukrajna között ismét feszült a viszony. Az orosz–ukrán viták miatt 2004-ben több balkáni ország került bajba, de az is előfordult, hogy az oroszok Fehéroroszországgal és Lengyelországgal szemben léptek fel keményen. 2009-ben tizennégy napra Magyarországon is leállt az orosz gáz importja. Az orosz gázexportőr Gazprom nem véletlenül várta meg a legkeményebb hidegeket a gázcsapok elzárásával, és előfordulhat, hogy ezen a télen is alkalmaz hasonló taktikát, hogy tudatosítsa erejét Ukrajnában és Európában. Állandó vita, hogy Ukrajna alacsonyabb árat szeretne kiharcolni, és esetenként nem fizet, miközben azzal vádolja a Gazpromot, hogy nem megfelelő nyomáson küldi a gázt.
Az Ukrajnán Európa felé áthaladó gázmennyiség egyébként évről évre csökken. Azt Fritsch László, a Magyar Földgáztároló Zrt. vezérigazgatója is elismerte egy nyilatkozatában, hogy az import valóban kockázatos. Mivel az egyetemes gázszolgáltatóknak szigorú követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy a működési engedélyt kapjanak, elmondható, hogy a hazai cégek felkészültek a télre, a készleteik megfelelő nagyságúak, mondta Száraz Gábor, a Tigáz szóvivője. A Főgáz nem kívánt nyilatkozni, a Mol-csoportohoz FGSZ közleménye szerint pedig nincs ok az aggodalomra.
A MEKH megvizsgálta a gázszolgáltatók felkészültségét, beszerzési és tárolási stratégiáját, és akkor engedélyezi a szolgáltatást, ha ezek megfelelőek. A szolgáltatókhoz tartozó kisebb elosztók, a DSO-k (distribution system operator) technológiai felkészültsége is igazolt, azaz képesek a fogyasztókat a megfelelő mennyiségű és nyomású gázzal ellátni.
A MEKH a fűtési időszakban hetente készít előrejelzést az ukrán határ felől érkező földgázszállítások nem várt kiesése, illetve a szélsőséges időjárási körülmények esetére is. Így szükség esetén beavatkozhatnak a rendszerbe, hogy biztosítsák a földgázellátás zavartalanságát.