Egy hét alatt lezavarták Csehországban a 800, 1800 és 2600 MHz-es frekvenciasávokra meghirdetett tendert, ami így az előzetesen vártnál jóval hamarabb lezajlott. A helyi telekommunikációs hatóság eredetileg decemberben szerette volna lezárni a folyamatot.
A tendernek ráadásul nem sikerült elérnie a célját, ami a verseny fokozása lett volna egy újabb piacra lépő társaság révén. Ez nem jött össze, hiszen az öt pályázó közül csupán a három már eleve piacon lévő inkumbens szolgáltató nyert el újabb frekvenciákat, melyekért összességében 8,5 milliárd koronát fizetett ki. Az összeg nagy részét a 800 MHz-es frekvenciasávok értékestése tette ki, melyekért jó mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk. Együttesen mintegy 7,3 milliárd koronát költöttek erre a tartományra. Ez tulajdonképpen nem számít meglepetésnek, hiszen a meghirdetett frekvenciatartományok közül ez számít a legértékesebbnek a telekomcégek számára.
De akkor ez most drága volt, vagy olcsó?
Összességében azonban a 800 MHz-es frekvenciasávokra költött összeg nem számít kirívónak Európában. Ennek szemléltetésére megpróbáltuk egyetlen egy számmal kifejezni, hogy az egyes sávok milyen áron keltek el a kontinensen az elmúlt évek tendereihez képest. Az egyik legmegfelelőbb mutatószám az egy főre jutó egységnyi frekvenciasáv (azaz az EUR/MHz/fő), amely megmutatja, hogy egy adott országban egy főre vetítve a szolgáltatók mennyit fizetnek 1 MHz-nyi sávszélességért.
E mutató segítségével elmondható, hogy a cseh mobilszolgáltatók fair áron jutottak hozzá a 800 MHz-es tartományban a megvett sávokhoz. Egy egységért egy főre vetítve ugyanis 0,42 eurót fizettek ki, ami tulajdonképpen egybevág az európai átlaggal (pontosabban medián értékkel), melyet az elmúlt évekre gyűjtöttünk össze.
Rövidesen a Magyar Telekom is a zsebébe nyúlhat
A cseh frekvenciatender megfelelő kiindulási alapnak bizonyulhat a hazai mobilszolgáltatók számára is, melyek rövidesen hasonló kihívásokkal nézhetnek szembe, mint régiós szektortársaik. Ugyan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyelőre még nem írta ki a hazai frekvenciatendert, de erre várhatóan még idén sor fog kerülni.
Többek között ennek tudható be, hogy a Magyar Telekom menedzsmentje sem fogalmazta meg nyilvánosan, hogy milyen nagyságú kifizetéssel számol, ugyanakkor jelezte, hogy a kormány a jövő évi költségvetés tervezetében mintegy 120-150 milliárd forintos bevétellel számol e téren. A telekomcég részéről, azonban Szabó János pénzügyi igazgató a harmadik negyedéves gyorsjelentést követően kiemelte, hogy véleményük szerint még a jövő évi választások előtt sor kerülhet a tetemes összeg kifizetésére.
A közelgő tender tárgyát több frekvenciasáv mellett a nemrégiben a digitális átállás miatt megüresedő 800 MHz-es tartomány is a részét képezheti. Ha 0,42 eurós egy főre jutó egységnyi frekvenciasávból indulunk ki, amely egyben az európai mediánnak is tekinthető, akkor véleményünk szerint a Magyar Telekom 25 milliárd forintot fizethet ki csak a 800 MHz-es tartomány után. Mindez abban az esetben igaz, ha a mobilszolgáltató az európai tenderekhez hasonlóan 2*10 MHz-nyi sávszélességet vásárol meg.
Ez az összeg azonban könnyen a duplájára is ugorhat, ha a legutóbbi osztrák frekvenciatenderből indulunk ki, ahol igencsak megszaladtak az árak. Bár a szomszédos ország telekommunikációs hatósága nem közölte frekvenciatartományra lebontva az egyes sávok értékesítési árát, a kumulált adat mégis jól mutatja, hogy az egy főre jutó egységnyi sáv 0,86 eurós ára extrém magasnak számít.
Nem csoda, hogy a Magyar Telekom vezetése az imént említett tender kiadásaitól tette függővé a jövő évi osztalék nagyságát. Számításaink szerint csak a 800 MHz-es tartományt figyelembe véve a kiadások részvényenként mintegy 25-50 forintot jelentenek, ezzel jókora nyomást helyezve a 2014-ben esedékes osztalékra. Ráadásul az egyéb frekvenciák utáni kiadások még tovább faraghatják a jövő évi kifizetést, igaz, ezek már jóval kisebb költségtételnek számítanak, mint maga 800-as sáv.
Jelenleg a Bloomberg által gyűjtött elemzői konszenzus 18 forintos osztalékkal számol, ugyanakkor véleményünk szerint nem zárható ki, hogy jövőre elmaradjon az osztalékfizetés, melyet más szakértők előrejelzése is alátámasztani látszik.
Kapcsolódó anyagok: