Fogadja el az állam ajándékát!

Három jó döntéssel 206 ezer forintot kaphat ajándékba, aki még decemberben lép - legálisan, a magyar államtól. Egy a bökkenő: ehhez hosszabb időre félre is kell tudni tenni.

Egymillió hatvanezer forint. Mindent összevéve ennyiről kell tudni lemondani és a pénzt jó helyre mozgatni ahhoz, hogy a hosszú távú megtakarítások után járó állami adókedvezményeket és támogatásokat maximálisan kihasználja az ember. Nem feltétlenül most, az év utolsó napjaiban kell ennyi pénzt a semmiből gyorsan előteremteni, és lehet kisebb tételekben is gondolkozni, de aki az év során nem készült erre, annak is érdemes még körülnéznie: nincs-e egy kis dugipénz a rosszul kamatozó bankszámlákon vagy a sehogysem kamatozó fiókok mélyén, amit nem ver el az ember decemberben. Ha van mit mozgatni, akkor akár december 31-én is be lehet menni a bankba, és elintézni, amit el kell.

20 százalék pluszpénz nyugdíjcélra

Az állam a legbőkezűbben a nyugdíjcélú spórolást támogatja, az egyik ilyen lehetőség az önkéntes nyugdíjpénztár. Ezek – amióta a magánpénztárakat kinyírták – egyre népszerűbbek, egyébként okkal: évről-évre olcsóbban működnek, sok cég befizeti a dolgozókat, és nem utolsósorban ott az adójóváírás. Ennek mértéke 20 százalék, ami azt jelenti, hogy minden 500 forintnyi befizetéshez százat még az állam is hozzátesz, ennyivel biztosan gyarapodik a pénztártag nyugdíjvagyona. Ami fontos, hogy ez a jóváírás csak az egyénileg befizetett tagdíj után jár (a cég által adott hozzájárulásra nem), és hogy a maximuma 100 ezer forint (az 1956 előtt születetteknél 130 ezer).

Az állami ajándék tehát úgy teljes, ha évente 500 ezer (az ’56 előttieknél 650 ezer) forintot befizet az ember a pénztárban vezetett egyéni nyugdíjszámlájára – ez az a számla, amihez hasonlót a kormány az állami nyugdíjrendszerben is ígért, csak azóta se valósította meg. Havonta kis részletekben, vagy az év bármelyik – akár a legutolsó – napján egy összegben is be lehet fizetni a tagdíjat, amely után az adójóváírást az állam átutalja a pénztári számlára valamikor tavasszal, az szja-bevallás beküldése után 30 napon belül. A támogatás attól függetlenül jár, hogy kinek, mekkora a jövedelme, és még milyen adókedvezményeket vesz igénybe.

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy jövőre majd ebből megy nyaralni, az jó, ha tudja, hogy ez az ingyenpénz nyugdíjcélra jár, ekkor lehet a számláról a pénzt büntetlenül kivenni. A befektetésünk hozamához 10 év után ugyan hozzájuthatunk adómentesen, de magát a tőkét még akkor is komoly elvonással lehet csak kikérni, az szja és az eho után alig marad 60 százalék a vagyonból. A nyugdíjkorhatár elérésekor viszont mindent bezsebelhetünk, az évek alatt összegyűlt és befektetett állami ajándékot is, minden levonás nélkül.

Még 100 ezer forint ajándékba

A másik nyugdíjcélú adójóváírást az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) befizetett pénz után lehet kérni. Itt is 20 százalékról van szó, itt is 100 ezer forint a maximum, vagyis akkor jár a legjobban az ember, ha évente 500 ezer forintot be tud fizetni (aki ’56 előtt született, vagyis 2020-ig nyugdíjba megy, az itt is 130 ezret kaphat, ha 650 ezer forintot ide tud tenni). A rendszer teljesen rugalmas, ha már valaki nyitott egy ilyen számlát, akkor rá van bízva, hogy mikor, hányszor, mennyit utal rá, és azt mibe fekteti, az is elég, ha december 31-én kap észbe.

A menetrend ugyanaz, mint a nyugdíjpénztárnál: legkésőbb jövő májusig szerepeltetni kell a befizetést az szja-bevallásban, és várni, hogy az állam szépen hozzátegye a maga 20 százalékát, amit már aznap befektethetünk ízlésünk szerint. A pénz felhasználása persze itt is kötött, nyugdíjkor előtt nem lehet kivenni, de ha nem így lenne, akkor aligha támogatná – néhány hónap alatt biztos 20 százalékos hozammal – ezt az állam.

10 százalék a gyereknek

Ha valaki a saját nyugdíja helyett vagy mellett a gyereke jövőjére (is) próbál félretenni, az is talál államilag támogatott befektetést: a babakötvényt. Itt sem késett el még senki, december végéig bármikor meg lehet nyitni az úgynevezett Start számlát (az Államkincstárnál), és ahhoz, hogy a maximális 6 ezer forintos állami támogatást megkapja, 60 ezer forintot kell rátennie még ebben az évben. Ezt egyébként összedobhatják a nagyszülők vagy más rokonok is mindaddig, amíg a gyerek 18 éves nem lesz, jól fog jönni az a pár százezer forint, amikor indul az egyetem vagy küszöbön az elköltözés.

Döntés a tartós befektetésekről

Tipikusan decemberi dilemma a tartós befektetési számlákról (tbsz) való döntés: legkésőbb most kell ugyanis kitalálni, hogy mennyi pénzt tud az ember 3 vagy 5 évre úgy félretenni, hogy ahhoz tényleg ne kelljen hozzányúlnia. A tbsz előnyeit ugyanis így lehet kihasználni: ha januártól számítva három év után vesszük ki a pénzt (2017-ben), akkor a 16 százalékos kamatadó és a 6 százalékos eho (egészségügyi hozzájárulás) helyett csak 10 százalékkal adózunk. Ha pedig valaki 5 évig is türelmes, akkor teljesen adómentesen juthat majd a pénzéhez, egy idén nyitott tbsz-ről leghamarabb 2019-ben. Ha ez mégsem sikerül, mert mindenképpen előbb kell megvenni az új plazmatévét, akkor sincs különösebb szankció, csak ugyanúgy meg kell fizetni az adót, mintha nem is tbsz-en, hanem mezei bank- vagy értékpapírszámlán lett volna a spórolt pénzünk.

Itt tehát nincs szó plusz ajándékról az állam részéről, csak elengedett adóról, ami azért a nagyobb összegű megtakarításoknál szintén tétel lehet. A decemberi döntésnek azért van jelentősége, mert, ha ezt az ember átalussza, akkor egy évvel többet kell várnia az adómentességre, az ugyanis naptári évekhez kötött. Ha tehát csak jövő januárban tesszük a pénzt a tbsz-re, akkor majd a következő év januájától számolódik a 3 vagy az 5 év. A konstrukció kicsit bonyolultra sikerült (a bankfiókokban sem szokták tudni sokkal egyszerűbben elővezetni), de hasznos, ezt a tbsz-ek egyre nagyobb népszerűsége is mutatja.

Ami pedig az idei decembert még nehezebbé teszi, az az, hogy akinek már 2010 óta van ilyen speciális számlája (akkor vezették be), annak arról is döntenie kell, hogy esetleg a pénze egy részét kiveszi-e. Nekik ugyanis most jár le a hároméves lekötési időszak, így megtehetik, hogy a kedvezményes 10 százalékos adóval már jövő januárban kiveszik a pénzüknek akár csak egy részét. A többit pedig bent hagyhatják további két évre a teljes adómentesség érdekében. Ha valaki ilyesmire készül, csak egy dolga van: menjen be még az idén a bankjába vagy a befektetési szolgáltatójához, és jelezze ezt. Ha nem teszi meg, akkor a feltört számlán hagyott maradék pénzre elveszti az adómentesség lehetőségét.

Plusz egy tipp a jövőre

Most november elején megszavazta a parlament, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlákhoz és az önkéntes pénztárakhoz hasonlóan a biztosítóktól vásárolt nyugdíjbiztosításokra is járjon adójóváírás. Ugyanúgy 20 százalék, ugyanúgy maximum 100 ezer forint (az ’56 előtt születetteknél 130 ezer), és ugyanúgy az szja-bevallást követően utalja majd az állam a biztosítónál vezetett számlára. Most decemberben ez azonban még nem dilemma, csak a jövőre befizetett biztosítási díjak után jár majd a támogatás, de aki szeret előre töprengeni, az jó, ha tudja, hogy ide is tehet majd 500 ezer forintot. (Persze többet is, ez csak az állami támogatás maximumához szükséges összeg.)

Sőt, már azon is gondolkozhat, hogy hogyan ossza majd meg az erőforrásait, ugyanis a friss módosítás miatt az összes nyugdíjcélú adókedvezmény nem lehet majd több 280 ezer forintnál. Mindhárom nyugdíjcsatornát egyszerre tehát 2014-től nem lehet majd maximálisan kihasználni, csak majdnem, és azzal sem árt számolni, hogy ha valaki idő előtt feltöri a nyugdíjbiztosítását, akkor a korábbi adójóváírásait 20 százalékos felárral kell majd visszafizetnie.