Nem jogsértőek a devizahiteles szerződések

Hétből hat kérdésben döntött a Kúria, ez alapján a devizaalapú hitelszerződések nem uzsorás szerződések, deviza áll mögöttük, az árfolyamváltozás az adós kockázata. A devizahiteles szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe, és a terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása az érvénytelenséget nem okozza. Ha a bíróság a szerződés egy részét érvénytelennek nyilvánítja, attól a többi rész még érvényben marad.

"Ez a jogállam vége" - vonták le a következtetést a Kúria épülete előtt összegyűlt csalódott tüntetők azt követően, hogy a legfelső bírói testület egy kivétellel döntött a devizahiteleseket érintő fontos elvi kérdésekről a hétfői jogegységi ülésén. Wellmann György, a polgári kollégium elnöke elmondta, a jogegységi tanács több mint 2/3-os szótöbbséggel döntött, három hét kemény munka után. A döntések előkészítésébe bevonták a legfőbb ügyészt, továbbá véleményt mondott dr. Vékás Lajos professzor és a Magyar Nemzeti Bank is.

Dr. Wellmann György ismerteti a határozatokat Fotó: Mudra László - Origo

Hogy a Markó utcában felvonult devizahiteles tüntetők csalódottak voltak, az tökéletesen érthető a határozatok ismeretében. Azok ugyanis elég egyértelműen kimondják, hogy sok, az elmúlt években a politikusok és adósvédő szervezetek által megfogalmazott kritika a jog szempontjából nem állja meg a helyét. A határozatok a következők:

1. A devizaalapú kölcsönszerződéseknél az adós a kedvezőbb kamat miatt devizában adósodott el, ezért ő viseli az árfolyamkockázatot.

2. A szerződés nem uzsorás szerződés, nem színlelt szerződés, nem ütközik a jó erkölcsbe, és önmagában az árfolyamváltozás miatt nem ütközik jogszabályba.

3. A bankot terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozásra, és arra, hogy ez hogyan befolyásolja a törlesztőrészleteket.

4. Ha a bíróság szerint érvénytelen a szerződés, arra kell törekednie, hogy érvényessé nyilvánítsa, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka. (Ez egybevág egy konkrét ügyben szintén a Kúria által nyáron hozott ítélettel, amikor ugyan nyert az adós, és semmis lett a szerződés, de mivel rosszabbul járt volna, ha valóban érvénytelenítik, inkább kimondták, hogy továbbra is érvényes, csak a feleknek el kell számolniuk egymással.)

5. Ha csak valamely pontja érvénytelen, de a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen ponton kívül változatlanul él.

6. Az egyoldalú szerződésmódosítás kérdéséről nem döntött a Kúria, pedig a folyamatban lévő perek szempontjából ez lett volna a legfontosabb. A Kúria azzal magyarázta a döntés halasztását, hogy megvárja az Európai Unió Bírósága előtt fekvő C-26/13 szám alatti határozathozatalt.

7. A bírói szerződésmódosítás eszköze nem alkalmas arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változások következményeit orvosolja.

Wellmann szerint a bírák átérzik az adósok nehéz helyzetét, de csak a törvények alapján tudnak dönteni. "A gazdasági és társadalmi problémát nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni, és a megoldást jogi úton várni. A Kúria csak jogértelmezést végezhet, jogot azonban nem alkothat" - tette hozzá.

Állítólagos ellentmondások

Orbán Viktor kormányfő is sürgette a bírákat a devizahiteles pereknél tapasztalható jogi ellentmondások tisztázására, majd november 25-én Wellmann György, a polgári kollégium vezetője jogegységi eljárást kezdeményezett. Wellmann hét elvi kérdést fogalmazott meg a devizahiteles kölcsönök és lízingszerződések érvényességéről, indoklása szerint azért, hogy a Kúria rendezze az eltérő joggyakorlatot.

A tüntetők csalódtak. Fotó: Mudra László - Origo

Néhány nappal ezelőtt Darák Péter, a Kúria elnöke a Magyar Nemzetnek még azt mondta, a hétfői tárgyalás nem a kezdete, és nem is a vége a folyamatnak – ebből arra lehetett következtetni, hogy a december 16-ai ülésen nem születik minden kérdésben jogegységi határozat. A folyamat ugyanis az átlagosnál bonyolultabb: a jogegységi tanácsban a polgári kollégium összes bírája (31) és az öt ítélőtábla kollégiumvezetője részt vesz, a döntéshez pedig nem elég az 50 százalék plusz egy szavazat, hanem kétharmados többség kell.

Összevissza ítélnek

A Kúria által vizsgált hét kérdés közül több olyan volt, amely inkább közgazdasági elméleti kérdés, semmint jogi (volt-e deviza a devizaalapú hitelek mögött), illetve olyan is volt, amelyről a lapunknak nyilatkozó jogászok szerint nem lehet általánosságban véleményt mondani (uzsorás szerződések-e a devizaalapú szerződések). A jogászok korábbi dilemmái ellenére a Kúria végül ezekről is meghozta jogegységi határozatát.

A hét pont közül az egyik legfontosabbról azonban nem döntött, jóllehet itt ellentmondásos a jogi gyakorlat. Az egyoldalú kamatemelések miatt indított perekben egyes bírók szerint a szerződésbe foglalt úgynevezett oklista kellően részletes, és a laikusok számára is érthető, mások szerint viszont nem ez a helyzet, és a bankok nem emelhették volna meg a devizahitelek kamatát. Ebben a kérdésben azonban a Kúria elnapolta a döntést.

A jogegységi határozat kötelező

Hogy a jogegységi határozatok hogyan változtatják meg a folyamatban lévő perek állását, azt nehéz felbecsülni, de eddig az volt a tendencia, hogy a perek többségét másodfokon a bankok nyerték. November elején az állás nagyjából 8-2 volt, vagyis a lapunknak nyilatkozó bankok adatközlése alapján a jogerős ítéletek 80 százalékát az ő javukra hozták meg a bírók. Ennek némileg ellentmond, hogy a pereket összesítő, adósok és ügyvédek által közösen működtetett honlap szerint 19 olyan másodfokú, jogerős ítélet született, amely szerint viszont az adósok nyertek, igaz, itt nem derül ki, hogy pontosan hány pert tartanak számon.

Csak az egyoldalú kamatmódosításról nem döntöttek a zárt ülésen. Fotó: Mudra László - Origo

Jogegységi határozat után a bírók mozgástere erősen leszűkül: ha a Kúria által tisztázott jogi problémával találkoznak, abban a kérdésben úgy kell dönteniük, ahogy a legfelsőbb bírói testület azt szabályozta. Beszéltünk egyébként olyan jogásszal, aki szerint csak úgy „illik”, és minden bíró dönthet másképp is, csak meg kell indokolnia, de Darák Péter a napokban egyértelműen fogalmazott: a jogegységi határozat kötelező erejű, azt az alsó fokú bíróságoknak követniük kell.