Vagy a magyarok lusták, vagy a kormány hibázott a kasszacserével

Orbán Viktor kormányfő szerint a mindent a végére hagyó magyarok miatt csúszik a kasszacsere, ugyanakkor a kereskedők azt mondják, már egy éve készülnek erre. Sőt szerintük éppen az állam módosítgatásai lassították a fejlesztőket, akik igyekeznek mindent megtenni azért, hogy ne maradjon az ország benzin, élelmiszer és gyógyszer nélkül január elején.

„Magyarok vagyunk, következésképp a dolgokat a végén szoktuk elintézni. Ha egy ügyet hétfőn is el lehet intézni, de péntek is benne van még a határidőben, akkor pénteken szoktuk elintézni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban, amikor arról faggatták, miért nem halad jól a pénztárgépek online bekötése.

Kétséges, hogy január 1-jén kinyitnak-e a benzinkutak Forrás: AFP/Brendan Smialowski

A kormányfő azt sugallta, hogy a kasszák bekötése azért halad lassan, mert a boltosok, patikusok, benzinkutasok és a fejlesztők a végére hagytak mindent, ezért volt december elején csak 2146 gép bekötve az adóhatósághoz a több mint 200 ezerből a NAV Portfóliónak adott adatai szerint. Holott a boltosok, patikusok, benzinkutasok és a fejlesztőik legalább egy éve készülnek arra, hogy a kormány kérésének meg tudjanak felelni.

Még Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012 őszi csomagjakor jelent meg az online pénztárgépek gondolata, amelyről az első rendelet egy éve, decemberben látott napvilágot. Sipos Géza, az egyik, kasszaszoftvereket fejlesztő cég, a Quadro-Byte Zrt. vezérigazgatója az Origónak azt mondta, már ekkor elkezdték a felkészülést az átállásra, de a kasszákhoz szükséges szoftverek fejlesztéséhez csak idén nyáron jöttek ki a jogszabályok.

Kiskasszások, nagykasszások

A szabályok két különböző kört érintenek. A hagyományos pénztárgépeket (az úgynevezett kiskasszákat) lecserélő, zömükben kisboltosoknak szeptember 30-ig kellett megrendelniük az új, adatküldésre alkalmas pénztárgépeket, és erről tájékoztatniuk a NAV-ot.

A nagyobb szereplők számítógép-alapú pénztárgépeket használnak (nagykasszák), mert csak modern számítógépes nyilvántartással tudják a készleteiket vezetni, nekik a gépeket alkalmassá kell tenniük a NAV által kért adatok továbbítására. Ide tartoznak jellemzően a hipermarketek, a benzinkutak, és a gyógyszerforgalmazás szabályai miatt a patikák is. Rájuk a december 31-ei határidő vonatkozik, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter november közepén szigorúan deklarálta: az a nagykasszás bolt, amelyik nem köti be a gépeket a NAV-hoz a határidőre, nem fog kinyitni januárban, de legalább is nem árusíthat.

„Nem, persze, hogy nem nyithatunk ki, ha így marad” – mondta egy vidéki patika vezetője megkeresésünkre. A „ha így marad” résznek nyomatékot is adott, mert nem hisz benne, hogy hagyni fogják, hogy január első napjaiban gyógyszerek nélkül maradjon az ország. A Magyar Gyógyszerészeti Kamara elnöke csütörtökön az Inforádiónak azt mondta, hogy szerinte közel 1000 gyógyszertár nem fog tudni jogszerűen kinyitni januárban a jelen állás szerint.

"Nincs varázspálcám"

Ennek oka Sipos Géza szerint az, hogy „irreálisan rövid határidőt” szabtak ki, és nem vették figyelembe, hogy a nagykasszás cégek szoftverei mind egyediek. Csak az, hogy átnézzék ezeket a rendszereket, hetekbe-hónapokba telik. A Quadro-Byte 250 patika és 400 óvodai-, kórházi- és üzemétkezde rendszerét fejleszti. Bár a vezérigazgató szerint néhány gépet még az idén át fognak tudni alakítani a hozzájuk tartozó 690-ből, a többségükben csak január első felében lesz meg az új kassza – vagyis a határidőig nem.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra hivatkozva, hogy kilenc számítógép-alapú kasszának van már forgalmazási engedélye, azt írta az Origo megkeresésére, hogy "az átállás tehát megoldható, bár tény, hogy a kötelezettségek teljesítése erőfeszítéseket igényel a gyártók és az üzembentartók részéről is". A nagykasszások problémája azonban az, hogy nem egyszerűen a gépeket kell kicserélni, hanem a saját szoftveres hátterüket is hozzá kell igazítaniuk a NAV-os igényekhez.

Baldauf László, a CBA egyik vezetője a Magyar Nemzet hétfői számában azt mondta, a lánc minden tagja leadta már a megrendelést, mégis csak "örülhetnek, ha február-március végéig sikerül minden gépet beszerelni". Baldauf szerint "az, hogy ekkora késésben vagyunk, elsősorban annak tudható be, hogy a törvény előkészítésekor elmaradtak a széles körű konzultációk". Azt is állította, hogy ha a kereskedőket - köztük a multikat is - bevonták volna, akkor mára a pénztárgépek fele be lehetne kötve. A Tesco megkeresésünkre azt válaszolta, időben elkezdték a felkészülést, de a szoftverük egyedi fejlesztést igényel, ezért a legtöbb, amit tehetnek, hogy igyekeznek.

A Quadro-Byte péntekre eljutott oda, hogy a fejlesztésük megkapta a forgalomba hozási engedélyt, és az adatok továbbításáért felelős úgynevezett adóügyi egységre már leadták a megrendelést, de ezek még nem érkeztek meg. Ha megérkeztek volna, akkor is a több száz gépet nemcsak szoftveresen kell frissíteni, hanem fizikailag is át kell alakítani, például beépíteni az adóügyi egységet.

„Nincs varázspálcám. Ha a 690 egység itt is lenne, akkor se tudnám kitelepíteni egy hét alatt” – mondta Sipos Géza. A fejlesztési folyamatot nem az hátráltatta, hogy a magyarok mindent a végére hagynak, hanem hogy menet közben is változtattak a jogszabályokon, Siposék fejlesztése esetében még a novemberi engedélyezési folyamat közben is.

Az állam lassította

Az állam tehát elvárja, hogy határidőre legyen kész mindenki, de közben maga akadályozza a folyamatot – erről már korábbi cikkünkben is beszélt egy patikus.

Most megerősítette a magyarországi Shell is, amely elmondása szerint még egyetlen töltőállomást sem kötött be a NAV-hoz. Ennek az is az oka, hogy „a kormány informatikai megoldásokra vonatkozó előírásai folyamatosan módosultak az év során, az utolsó módosítás novemberben érkezett”. A cég szerint beszállítóik így még nem tudták megtervezni, kifejleszteni, tesztelni és engedélyeztetni a rendszereket, megrendelni az alkatrészeket, és üzembe helyezni a Shell-kutak több mint 400 pénztárgépét.

A Shell még nem tudja, hogy nyitva lesznek-e a kutak január elején. Ha a kormány és az adóhatóság nem változtatja meg a jogszabályt, akkor a Shell két forgatókönyvet tart lehetségesnek. A töltőállomások vagy betartják a jogszabályokat, és nem működnek január 1-je után (nem lehet vásárolni, mert nem adhatnak jogszerű számlát), vagy ha mégis működnek, akkor az adóhatóság megbírságolhatja és bezárathatja őket, ami a Shell szerint veszélyeztetheti az ország üzemanyag-ellátásának biztonságát. A kúthálózat azonban nagyon bízik benne, hogy idáig nem jutnak el, és nem büntetik meg a jogkövető vállalkozásokat.

Felfordulás jöhet január 1-jén

A szabályok nem azt írják elő, hogy az új kasszák nélkül nem nyithatnak ki az érintett nagyobb kereskedők, de aki január 1. után mégis így tesz, és elad egy kiló kenyeret, egy liter benzint vagy egy doboz gyógyszert úgy, hogy arról nem küldi egyből az adatot a NAV szervereire, az jogsértést követ el. Reménykedik tehát benzinkutastól patikusig minden érintett, hogy mégis módosítanak a határidőn, de erre egyelőre nem volt hajlandó a kormány.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség már novemberben jelezte, hogy érdemes bevásárolni még decemberben, mert januártól a nagy boltok nem fognak tudni kinyitni, sőt mivel a szállodák többsége is nagykasszás, az az extrém helyzet is előfordulhatna, hogy szilveszter éjfélkor el kell köszönni a vendégektől, mert 1-jén már jogkövetően nem adhatnak számlát a hotelek az új kasszák híján. Az OKSZ kérte, hogy változtasson a kormány, de az NGM kötötte az ebet a karóhoz.

Decemberben csatlakozott a Magyar Ásványolaj Szövetség is, amely szerint több benzinkút sem fog tudni legálisan kinyitni – bár csütörtökön egy pilisszentiváni magánbenzinkút jelezte, hogy ők be tudták szerezni az új kasszát, tehát legalább egy töltőállomás nyitva lesz január elején Magyarországon. Az NGM hétfőn a benzinkutasok sirámaira is csak azt mondta, hogy a határidőt akkor is tartani kell.

A munkacsoport mindent megold

Csütörtökön, a gyógyszerészeti kamara figyelmeztetése után esély nyílt az enyhítésre, mert a minisztériumnak legalább szándékában áll meghallgatni a feleket, lényegi változás azonban nem történt.

Varga Mihály bejelentette, hogy létrehoznak egy munkacsoportot az NGM, a NAV, az engedélyezési hivatal és az érintett érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, hogy „az átállást gördülékenyebbé tegye”. Varga Mihály azt mondta, „olyan információkat sikerült begyűjteni, amelyek lehetővé teszik, hogy az év hátralevő részében ez a folyamat mindenképpen felgyorsuljon”.

Ha a boltosoknak nem volt elég nyilvánvaló utalás az „év hátralevő részében” rész, azoknak a miniszter egyértelműsítette is: „felhívjuk a figyelmüket, hogy a határidő közeleg”, illetve, hogy ezután „a NAV kiemelt ellenőrzést folytat, hogy az átállás megtörtént-e”.

Az adóellenőr, amikor bemegy a boltba, még nem feltétlenül tudja, hogy kis- vagy nagykasszást kell ellenőriznie bent. A kiskasszásoknál azt vizsgálja a NAV, hogy a határidőre leadta-e a rendelést a boltos, de az új pénztárgépnek még nem kell feltétlenül meglennie január 1-jére. Ha megrendelte, és ezt a NAV-os igazolással tudja bizonyítani, de még nem érkezett meg a gép, akkor nem büntetik meg. Ha viszont megérkezett a gép, de lusta volt beüzemelni, akkor számíthat a NAV szigorára.

A nagykasszásoknál viszont a jelen állás szerint nincs bocsánat december 31. után. A NAV több százezer forintra büntethet, extrém esetben pedig 12 napra bezárathatja az üzletet. Az NGM azonban jelezte, hogy az adóhatóságnak minden esetben van mérlegelési lehetősége, így a körülmények fogják eldönteni, hogy büntetik-e a későket, illetve ha igen, hogyan.

A cél teljesül

A kormány annak ellenére kitart a szigor mellett, hogy az eredeti célja valójában teljesülni látszik. A kasszacsere nem önmagában hoz pénzt az államnak, hanem abból remélhetnek több áfabevételt, hogy a cégek - tartva a pénztári forgalmuk megfigyelésétől - ritkábban fogják eltitkolni a valódi eladásaikat.

Az NGM Origónak küldött válasza szerint május és október között 6 százalékkal nőtt az áfabevétel, amely növekedést a bérek és az inflációs folyamatok nem indokolnak, tehát joggal feltételezhető, hogy a boltosok tényleg elkezdtek kevesebbet trükközni az áfával. Az online bekötés után fény derül a kereskedők tényleges forgalmára. "Ezzel az érintettek is tisztában vannak, így a bevételük egy részét ez idáig eltitkoló kereskedők mind többször állíthatják ki, és adhatják át vevőiknek a nyugtát" - magyarázta az NGM.