Varga Mihály tanár úr jó hírei a tanulóknak

Rendhagyó közgazdaságtan órát tartott a nemzetgazdasági miniszter az Óbudai Egyetemen, ahol beszélt a távoli euróról, a kurucos büszkeségről és az ország kulcsproblémájáról. A diákok nem szorongatták meg a kérdéseikkel.

Mennyi ideje van? – kérdezett vissza Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, amikor az Óbudai Egyetem egyik hallgatója arról faggatta, mikor lehet Magyarországon bevezetni az eurót.

A tárcavezető rendhagyó közgazdaságtan órát tartott a felsőoktatási intézményben. A kérdésre válaszolva röviden összefoglalta az euró-bevezetés eddigi sorozatos halasztásának történetét, majd azt mondta, hogy szerinte az évtized végére reális lehet a közös valutához való csatlakozás, de el kell kerülni, hogy az ország ne kellően felkészülten lépjen be az övezetbe, mert azt Spanyolországhoz és Portugáliához hasonlóan nagyon megszenvedheti.

„A német versenyképességi előny megöli ezeket az országokat, mert nem tudják leértékelni a saját valutájukat. Ha elérjük az uniós átlagos fejlettség 85-95 százalékát az évtized végére, akkor csatlakozhatunk, de egyelőre még a forintot kell gyűjteni” – mondta a hallgatóknak.

A zsúfolásig megtelt, mintegy 120 főt befogadó előadóterem közönsége egyébiránt szinte csak jó híreket hallott a minisztertől. A kivetítőn egymást követték azok a – láthatóan gondosan összeválogatott – diák, amelyek mind azt mutatták, hogy Magyarország a legtöbb esetben még regionális versenytársainál is jobban fejlődik.

Az elsősorban nem közgazdászoknak tartott, inkább ismeretterjesztő előadásban, elhangzott az összes jól ismert kormányzati hivatkozási pont: az IMF-függőség levetése, az államcsőd rémének elhessegetése, az alapkamat csökkentése, a foglalkoztatottság javulása és az infláció, illetve a gazdasági növekedés legutóbbi, rekordokat is döntő értéke.

A miniszter több alkalommal is visszatért arra a kulcsproblémára, hogy még mindig kevesen dolgoznak az országban, továbbra is „kurucos büszkeség” az adóelkerülés gyakorlata, ezekben a mutatókban példának a cseheket és a szlovákokat említette, akik hasonló környezetben is sokkal jobb mutatókkal rendelkeznek nálunk.

„Én sem értem ezt az ábrát, a kollégák betették, de azt akarjuk rajta mutatni, hogy…” akadt meg egy dián a miniszter, de ettől eltekintve gördülékenyen és láthatóan egészen meggyőzően hozta az előadását.

A hallgatóktól igazán provokatív kérdést nem is kapott, amikor pedig valaki azt vetette fel, hogy mikor teszik könnyebbé a vállalkozások adminisztratív terheit, válaszát azzal kezdte, hogy „ez olyan, mint régen az az örökké visszatérő fontos kérdés, hogy lesz-e elég sör a nyáron”.

Majd közölte, hogy nem látott még vállalkozót, aki e téren elégedett lenne, de törekszenek az adminisztráció csökkentésére, bár a teendőket felsoroló, szakmai szervezetektől évente kapott lista sosem akar elfogyni.

A svájci frankban felvett autóhitelre Varga Mihály továbbra sem tudott segítséget ígérni, hiába vetette fel ezt a lehetőséget egy hallgató. „Autó nélkül még el tud lenni az ember, most a lakásra volt energia és erőforrás. Jó tanácsot szeretnék adni, de nem tudok, a magyar lakosság ebből a szempontból túlvállalta magát” – mondta a miniszter. Majd elkezdte kifejteni, hogy a bankoknak milyen szerepük volt ebben, de mielőtt belemelegedett volna, diplomatikusan leállította saját magát.

Több kérdése senkinek sem volt.