Füstölgünk

Ötven éve hangzott el hitelesen először, hogy a dohányzás mekkora csapás az egészséges szervezetre

Minden hetedik ember dohányzik a Földön. 2012-ben legalábbis 967 millióan cigarettáztak rendszeresen, mutatja ki egy friss amerikai tanulmány. Az apropót az adja, hogy ötven évvel ezelőtt látott napvilágot az az amerikai tisztifőorvosi jelentés, amely – más kutatási eredmények publikálásával együtt – egyértelműen megállapította, hogy a dohányzás betegséghez és halálhoz vezethet. Így és ekkor indult el dohányzásellenes intézkedések egész sorozata.

Ötven éve hangzott el hitelesen először, hogy a dohányzás mekkora csapás az egészséges szervezetre Forrás: Thinkstock

Paradoxonoktól nem mentes ez a cikk. Az első, hogy jóllehet a dohányzásról elmondhatjuk, egyre kirívóbb, egyre feltűnőbb, egyre kevésbé népszerű, a dohányzók száma világszinten növekszik. Szúrópróbaszerűen nézzünk bele bármely harminc évvel ezelőtt készült filmbe, és próbáljuk meg értelmezni mai szemmel azt a magától értetődő természetességet, amellyel nemhogy publikus helyen és irodában, de otthon, a nappaliban, a hálószobában, a konyhában, a gyerekek jelenlétében jönnek-mennek égő cigarettával a felnőttek. Pedig 1980-ban csak 721 millióan dohányoztak naponta. Igaz, akkor 4,4 milliárd ember jelentette a Föld népességét.

A kutatók szerint az emelkedés oka a népességnövekedés: a 7 milliárdból egyszerűen többen tudnak rászokni a dohányzásra, írja a BBC News az Amerikai Orvostudományi Társaság lapjában publikált tanulmányról. A Washingtoni Egyetem 187 ország adatait feldolgozó tanulmánya szerint bár globális szinten csökken a dohányosok aránya, számos nagy országban, köztük Bangladesben, Kínában és Oroszországban is egyre többen gyújtanak rá szokásszerűen. 1980-ban világszerte 4,96 billió cigaretta fogyott. Ez a szám 2012-ben becslések szerint 6,25 billió volt. Míg 1980-ban még a férfiak 41, a nők 10 százaléka dohányzott napi rendszerességgel, addig ez az arány mára a férfiaknál 31, a nőknél pedig 6 százalékra csökkent. Kelet-Timor a listavezető, itt tízből hatan dohányosok. A legkisebb az arány Antigua és Barbuda szigetállamában, ahol a lakosság csupán 5 százaléka dohányzik.

A kutatók szerint a dohányzás egészségre gyakorolt negatív hatása azokban az országokban lehet a legsúlyosabb, ahol a magas dohányzási ráta a magas cigarettafogyasztással párosul, például Görögországban, Írországban, Olaszországban, Japánban, Kínában, Kuvaitban, a Fülöp-szigeteken, Oroszországban, Svájcban vagy Uruguayban.

Az Európai Unióban a 2012-es adatok szerint Portugáliában volt a legkisebb a dohányosok száma, 16,4 százalék. A legtöbben viszont – 36,3 százalék – Ausztriában gyújtottak rá rendszeresen. Érdekesség, és bizonyos értelemben szintén paradoxon, hogy ez a sorrend szinte inverze a munkanélküliség 2013. novemberi grafikonján megjelenőnek: Ausztriában a legalacsonyabb a nem foglalkoztatottak száma, míg ebben Portugália hátulról az ötödik.

Magyarországon 2012-ben a dohányzók aránya 30,4 százalék volt. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár tavaly novemberben kijelentette, hogy Magyarországon 2013-ban 19 százalékra esett vissza a naponta dohányzók aránya. A dohányosok száma mindkét nem esetében csökkent: a felmérés szerint 2012-ben a férfiak 32,3 százaléka, míg tavaly már csak 24,3 százaléka gyűjtott rá naponta. A nőknél ez az arány a 2012-es 23,6 százalék után 15,2 százalékot mutatott 2013-ban.