Matolcsy György jegybankelnök január végén adja át az általa pár hete alapított díjat. A Magyar Nemzeti Bank január 31-én nagyszabású konferenciát rendez, ezen előadást tart több külföldi jegybank munkatársa (az osztrák, a francia, a lett jegybankelnök, de a török, spanyol és orosz jegybankból érkezik magas rangú, vezető tisztviselőt). A tanácskozás azt járja körül, vajon érdemes-e belépni az eurózónába vagy jobb kimaradni belőle. Az Origo által megismert program szerint a délelőtti nemzetközi konferencia az esti gála felvezetése. A díjátadás a Művészetek Palotájában lesz, azt ünnepi hangverseny, majd állófogadás követi.
Matolcsy másfél hónapja alapította a Lámfalussy Sándor-díjat, amelyet a 85. évében járó, nemzetközi hírű közgazdászról, az euró egyik megálmodójáról és létrehozójáról nevezett. A Lámfalussy-díjat annak ítélik oda, aki a közgazdaság és a pénzügyek területén olyan kiemelkedő, nemzetközileg elismert szakmai munkát, tudományos publikációs vagy oktató tevékenységet végzett, amely hosszabb távon jelentős hatással van a magyar és nemzetközi monetáris politika, a közgazdaságtudomány és szakmai közösség fejlődésére.
A díjra Matolcsy György teszi meg a javaslatot, de a döntést a Matolcsyból és a jegybank alelnökeiből álló testület hozza meg.
Több forrásból, nem hivatalosan úgy értesültünk, hogy a Lámfalussy-díjat Ewald Nowotny kapja. Az osztrák jegybankelnökhöz vezetett Matolcsy első útja jegybankelnöki kinevezése után. Nowotny tagja az Európai Központi Bank legfelső döntéshozó testületének, a kormányzótanácsnak is és nemzetközileg a legelismertebb jegybankárok közé sorolják.
Nowotny ugyanúgy hibáztatta a hitelminősítőket az európai adósságválság alatt tanúsított magatartásukért, ahogyan azt még nemzetgazdasági miniszterként Matolcsy is több ízben tette. Ám míg Matolcsy azért neheztelt a hitelminősítőkre, mert többször is rontottak Magyarország besorolásán, Nowotny azért ostorozta őket, mert a görög adósságválság megoldása során szerinte túlságosan rugalmatlanok voltak és ezzel hozzájárultak a krízis elmélyüléséhez. Nowotnynak komoly szerepe volt abban, hogy 2009 elején, a pénzügyi világválság legnehezebb időszakában tető alá hozták az úgynevezett bécsi kezdeményezést. Akkor a nyugati bankok vállalták, hogy nem engedik el a közép-európai leánybankjaik kezét, és nem vonják ki a tőkét. Ez hozzájárult ahhoz, hogy ne dőljön be a térség bankrendszere.
Az osztrák jegybankelnök az osztrák Kurier január 28-i cikke szerint komoly dilemmában van. (A lap tényként ír Nowotny kitüntetéséről, ami összhangban van az Origo értesülésével.) Az osztrák jegybankelnök távolságot igyekszik tartani Matolcsytól: a díjat illetlenség lenne visszautasítani, és az elutasítás csak még jobban kiélezné az amúgy is feszült viszonyt a két ország között, azonban Nowotny a díjjal járó 18 millió forintos összeget felajánlja a Közép-Európai Egyetemnek (CEU), amit a hallgatók ösztöndíjára lehet fordítani. A CEU célja a nyitott társadalom, az autoriter hatalmakkal (a Kurier Orbán Viktor kormányzását is ide sorolja) szembeni kritika megfogalmazása, a demokratikus és emberi jogok erősítése, támogatása. Ezzel a megoldással küld Nowotny jelzést Matolcsynak, sok szakértő ugyanis úgy ítéli meg, hogy az Orbán-kormány által kifejtett erős nyomás veszélyezteti a jegybanki függetlenséget.
A Magyar Nemzeti Bank kis megszakításokkal, 1993-tól a Popovics Sándorról elnevezett díjat adja át azoknak, akikre a most alapított Lámfalussy-díj kritériumai is illenek (Popovics Sándor 1918-ban pénzügyminiszter, 1924-1935 között a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt). Az első Popovics-díjat éppen Lámfalussy Sándor kapta, Bácskai Tamással megosztva. (A díjazottak listája itt található.)
Megkérdeztük az MNB, ahol nem kívánták kommentálni értesülésüléseinket, mert, mint írták, a díjazottak neve az átadásig nem nyilvános. Azt megerősítették, hogy január 31-én Lámfalussy-konferenciát szervez a jegybank.
A Lámfalussy-díj mostani létrehozásával kettéválik a díjazás. A Popovics-díj egy junior Lámfalussy-díj lesz: a 40 év alatti, „feltörekvő, reményteli fiatal szakemberek számára adományozható”, ahogyan fogalmaz a tavaly decemberi jegybankelnöki rendelet. Az kapja, aki kimagasló színvonalú, előremutató szakmai és tudományos munkájával hozzájárul az MNB feladatai megvalósításához, szakmai tekintélyének és nemzetközi elismertségének megerősítéséhez.
Az Origo információi szerint Nagy Márton, az MNB egyik ügyvezető igazgatója kapja a Popovics-díjat. Nagy szerepet vállalt a jegybank átalakításában Matolcsyék érkezése után. Azon kevesek egyike, akik az előző vezetés alatt is fontos posztot töltöttek be, és Matolcsy kinevezése után Nagy is előrelépett a ranglétrán.
A díjátadás felvezetéseként összetrombitált konferencia nyitóelőadását Orbán Viktor miniszterelnök tartja, legalábbis az Origo által megismert programtervezetben a magyar miniszterelnöké a nyitóelőadás. A központi bankok fontosnak tartják a jegybanki függetlenséget és annak látszatát is, ezért a miniszterelnök meghívása nem szokványos. A függetlenség lényege, hogy a kormány nem utasítja és nem befolyásolja a jegybankot, nem szól bele stratégiájába és abba, milyen eszközöket használ céljai elérése érdekében. A jegybank maga alakítja ki a bérrendszerét is. Ha ebben változást akar a kormány, akkor jó előre, az EU-ban az Európai Központi Bankkal egyeztetve közli a változtatási szándékát a kabinet, és az újítások csak a következő jegybankelnöki ciklusban lépnek életbe.
Magyarországon azonban tavaly március eleje óta kicsit más a helyzet: amikor az MNB élére kinevezték, Matolcsy György azt ígérte, hogy kiépítik a kormány és a jegybank stratégiai partnerségét. Bár azóta a jegybanki tisztségviselők megszólalásaiban, MNB-közleményekben többször is visszaköszön a jegybanki függetlenség kifejezés, de érezhetően közelebb került egymáshoz a kormány és az MNB.