Szász Károlyt szeretik a törvények

Szász Károly egy korábbi meghallgatásán

Szász Károly a szerencse fia. A pénzügyi felügyelet egykori elnökét rengeteg pénzzel kárpótolta az állam, amiért megszűnt a munkahelye tavaly ősszel. Ráadásul a kormányzat úgy módosította a róla szóló törvényt, hogy bármikor elhelyezkedhet a pénzügyi szférában, pedig ez a kettő együtt nagyon keveseknek adatik meg. Szásznak ráadásul nem is először volt ekkora mázlija a törvényekkel. Még azok sem nyilatkoznak az ügyről, akik lehetővé tették mindezt Szásznak.

A nagyratörő terveket dédelgető - legutóbb a Raiffeisen Bank megvásárlásával hírbe hozott - Széchenyi Kereskedelmi Bankban landol Szász Károly. A tavaly megszűnt pénzügyi felügyelet utolsó vezetője vezérigazgató-helyettes lesz a banknál, ahogy azt a pénzintézet is megerősítette.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló törvény kikötötte: távozása után az elnök fél évig nem helyezkedhet el a pénzügyi szektorban. Mégis csupán három és fél hónap telt el azóta, hogy Szásznak megszűnt a megbízatása a PSZÁF-nál. Hogyan lehetséges ez?

Fél év tétlenség

A törvény azért rendelt el moratóriumot az elnök és az alelnökök számára, mert a PSZÁF minden Magyarországon működő bank, pénzügyi vállalkozás működését ellenőrizte. Azaz ismerhette adataikat, és ezzel olyan fontos információk birtokában van, amelyeket egy pénzintézetnél elhelyezkedve az előnyére tudna fordítani. Ez a korlátozás bevett gyakorlat a világban, és nemcsak a pénzügyi ágazatban. A kulcspozícióban levő munkatársak szerződésébe épített versenytilalmi záradékkal a cégek azt szeretnék elkerülni, hogy versenytársuk releváns információkhoz jusson róluk. Az elhelyezkedési tilalomnak persze ára van: a szerződés arról is rendelkezik, hogy mekkora összegért mennyi ideig nem lehet elhelyezkedni a konkurensnél.

A PSZÁF-törvény úgy szólt (20. paragrafus), hogy az elnök és az alelnök félévnyi moratóriumért fél évnyi bérét kapja meg. Ezenfelül hathavi bérének megfelelő végkielégítésre is jogosult volt az elnök és a három alelnök.

A törvény azonban szeptember 30-án, a pénzügyi felügyelet Magyar Nemzeti Bankba történő beolvadása előtt egy nappal hatályát vesztette. Ez alapján Szász Károlyra október 1-jén nem vonatkozott volna semmi, ami korlátozta volna elhelyezkedését, igaz, a 6 + 6 havi bérét sem kaphatta volna meg. Mégis megkapta.

Szász Károly. Forrás: MTI/Földi Imre

Kellett a segítség

A kormányoldal szeptemberben - éppen az MNB és a PSZÁF összevonása miatt - átírta a jegybanktörvényt. A jogszabályt végül úgy fogadták el (183. paragrafus 5. pontja), hogy a PSZÁF-törvényből átvették azt a részt, amelyik biztosította Szásznak a 6 + 6 havi jövedelem kifizetését. Az elhelyezkedésre vonatkozó moratóriumot azonban nem vették át. Így Szász Károly jogszerűen helyezkedik el most a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó Széchenyi Banknál. A bank azé a Töröcskei Istváné, aki az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója, és egyben a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet egyik fő tulajdonosa. A takarékszövetkezet működési engedélyét a jegybank a napokban visszavonta, és elrendelte a végelszámolását. Most a betétesek kártalanítása folyik.

A háttérben erős lobbizás ment, hogy a törvényt végső formájában fogadják el. A júniusban benyújtott szövegnek ugyanis volt olyan változata is, amelyik szerint Szász egy fillért sem kapott volna, és értelemszerűen moratórium sem vonatkozott volna a munkavállalására. Ám a törvény elfogadása előtt egy héttel a parlament gazdasági bizottsága, amelyet Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője vezet, benyújtott egy módosítást (8. pont, 5. oldal). Az biztosította Szásznak az egyéves jövedelmet, és világosan kimondta, hogy nem kell alkalmazni az elhelyezkedési tilalomra vonatkozó részt.

Egy hétre rá, a törvény zárószavazása előtti utolsó munkanapon a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium nyúlt bele a törvénybe. A Varga-féle módosító (73. pont, 33. oldal) a Rogán-féle indítványba piszkált bele, a végeredmény pedig ugyanaz lett. Meghagyta, hogy jár Szásznak 12 havi bér, de kivette azt a részt, amely kimondta, hogy nem kell alkalmazni a versenytilalmi megkötést. Viszont nem tette bele a moratóriumot. Nem tudni, hogy felületesség miatt vagy tudatosan nyitottak lehetőséget Szásznak az akár azonnali munkavállalásra, mindenesetre nem hozták vissza a PSZÁF-törvény versenytilalomra vonatkozó részét. A parlament kormánypárti többsége így fogadta el a jogszabályt.

Ő tudja. Nem, ő

Megkérdeztük a történtekről Szász Károlyt, aki nem kívánt nyilatkozni. Kérdéseinket még a múlt héten eljuttattuk a Széchenyi Bankhoz, onnan sem érkezett visszajelzés.

Kerestük a most már felügyeleti jogokat is gyakorló Magyar Nemzeti Bankot is: az MNB engedélyezi vagy utasítja el a Széchenyi Bank arra vonatkozó kérelmét, hogy Szász betölthesse a vezérigazgató-helyettesi posztot. A jegybank nem kívánta kommentálni az ügyet, csak annyit közölt, hogy az engedélykérelem elbírálása folyamatban van.

Szerettük volna megtudni Rogán Antaltól, hogy miért nyújtotta be az általa vezetett bizottság a fent említett módosító javaslatot, asszisztense kedden délelőtt visszahívást ígért, de ez cikkünk megjelenéséig nem történt meg. Kíváncsiak voltunk a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontjára is. Amikor először azt tudakoltuk az NGM-től, hogy milyen jogszabály teremt alapot Szász mostani munkavállalására, a tárca a jegybankhoz irányított, annyit írtak, hogy az MNB az engedélyezési eljárás keretében vizsgálja a kinevezhetőséget.

Amikor azzal szembesítettük az NGM-et, hogy a gazdasági bizottság mellett ők maguk alakították úgy a törvényt, hogy a 12 havi bér felmarkolása mellett Szász azonnal elhelyezkedhet, kis időt kértek a válaszadásra, de ez sem érkezett meg a cikkünk megjelenéséig.

A harmadik lex Szász

Nem először történik meg, hogy úgy alakul egy törvény, hogy az kedvez Szásznak. Lex Szászként híresült el a még 2010-ben elfogadott paragrafus, amelyet a kormány az akkor megalkotott 98 százalékos végkielégítés-adóról szóló törvénybe csempészett. Akkor az állami szektorból távozók „pofátlan végkielégítéseire” kivetett 98 százalékos adó alól két embert mentesített a kormányoldal: Szászt, a PSZÁF elnökét és Sáray Éva alelnököt. Így a különadó nem vonatkozott a jogszerűtlen eltávolításuk miatt megítélt végkielégítésükre. Egy év múlva a PSZÁF elnökét, alelnökeit és a médiahatóság elnökét mentesítették az adó alól.

A tavaly őszi felügyelet körüli kavarásnak köszönhetően Szász nemcsak türelmi idő nélkül helyezkedhetett el, de adómentesen megkaphatta 12 havi jövedelmét is. Havi bruttó bére durván 2 millió forint volt, így mandátumának szeptember 30-ai megszűnésekor 24 millió forintot kapott. Megúszta a végkielégítés adóját (akkor még 98 százalékos volt, most már, egy agrártörvénybe rejtett módosító miatt 75 százalékos), és csak 18,5 százaléknyi járulékot vontak le tőle. Így hozzávetőleg 20 millió forintot kapott.

Nem csak Szász élt a laza törvényi megoldás teremtette lehetőséggel. Tavaly júniusban a PSZÁF két alelnöke lemondott (ők így tudták megúszni a 98 százalékos végkielégítés-adót), helyettük Gázmár Zoárd lett a mindenes alelnök. Három hónap alelnökség után, a PSZÁF jegybankba történő beolvasztása miatt neki is járt a félévnyi bérrel megegyező végkielégítés és ugyanennyi jövedelem a felmentési idejére, és ő is akár azonnal elhelyezkedhetett. Gázmár nem is várt sokáig: pár hét múlva az állami többségi tulajdonban levő Takarékbanknál kezdett dolgozni.

Gázmár megerősítette értesülésünket. Ő október 24-én lett a Takarékbank egyik üzletágának ügyvezető igazgatója. Neki is csak az egyéni járulékokat kellett megfizetnie, a 98 százalékos adó alól mentesült. Esetében nem volt szükség az MNB engedélyére, hogy betölthesse a mai posztját.

Kövessen minket a Facebookon is!