Fontos hangsúlyozni, hogy az ábrán nem a tényleges (nominális) jövedelemmel, hanem az inflációval korrigált adatokkal, vagyis a reáljövedelemmel számol a Világbank. A főbb következtetések:
A világ legszegényebb 5 százaléka egyáltalán nem részesült a növekedés előnyeiből.
Az alacsonyabb jövedelmű csoportok (10-65 százalék) viszont 60-80 százalékos reáljövedelem növekedést tapasztalhattak. Tipikusan ide tartozik például a kínai középosztály, illetve a fejlődő országok lakosságának döntő hányada.
A leggazdagabb felső harmad (az ultragazdagokat leszámítva) viszont szinte alig részesült a növekedésből. A fejlett országok középosztályának például csökkent a reáljövedelme. Akár ezzel is magyarázható, hogy sokan úgy érzékelik ezekben az országokban, hogy jelentősen nő a gazdasági egyenlőtlenség.
A felső 5 százalék viszont jelentősen növelte vagyonát, nem beszélve a leggazdagabb 1 százalékról.
Tanulság: Miközben alapvetően csökkennek a vagyoni különbségek a globális társadalom döntő hányadában, addig a leggazdagabb és legszegényebb rétegek között továbbra is drámainak nő a szakadék. Ebben vélhetően komoly szerepe lehet a tőzsde jó teljesítményének is, mivel a leggazdagabb réteg igen jelentősen tudott részesedni a tőzsdei árfolyamok emelkedéséből, részvénybefektetéseiken keresztül.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!