Ömlik az uniós pénz az építőiparba

A tavaly nyár végén felpörgetett uniós kifizetések tetemes lökést adtak az építőiparnak. Az új szerződések mértéke a gyorsan lehívott uniós támogatások miatt megsokszorozódott.

18,9 százalékkal bővült az építőipar novemberben az egy évvel korábbi szinthez képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A jelentős növekedés részben annak köszönhető, hogy egy évvel korábban nagyon alacsony volt az építőipar teljesítménye, tehát volt honnan növekedni, másrészt pedig annak, hogy beindította a kormány az uniós pénzből megvalósuló állami beruházásokat.

Az épületek építése 27,9 százalékkal növekedett, ezen belül pedig az egészségügyi épületek (például kórházfelújítások) és az ipari épületek nőttek leginkább. Az egyéb építmények (például út, vasút) építési szintje 11,7 százalékkal bővült.

Az új szerződések állománya, ami az építőipar következő időszakára ad jelzést, 133 százalékkal emelkedett novemberben. Az egyéb építmények kategóriában 224 százalékkal bővült az új szerződésállomány, a KSH szerint vasútfelújítás, gyorsforgalmi utak, közművek, hulladéklerakók, szennyvízcsatornák építésére szerződtek elsősorban. A KSH azt is elárulta, hogy itt elsősorban néhány, kiemelkedően nagy értékű szerződésről van szó.

Ez nem független attól, hogy a kormány tavaly a második félévben uniós nagyprojekteket fogadtatott el Brüsszelben, hogy év végéig lekösse az összes rendelkezésre álló uniós forrást. A 22 nagyprojekt között van a békés megyei és a budapesti vízprogram, az M85 és M86 körüli útépítések, a kecskeméti elkerülő út, a beregi ártérépítés, hulladékprojektek, a nyíregyházi Jósa András Tömbkórház, a szegedi "egészségpólus", a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház fejlesztése.