Veit Tamás, a Lasselsberger-Knauf ügyvezető igazgatója úgy véli, komoly fellendülés várható a hazai építőiparban. Egyértelmű, hogy a felújítás, korszerűsítés továbbra is jelentős hányadot tesz majd ki, erre pedig mindenképp fel kell készülni, minden téren – tette hozzá.
Természetesen ez a piac is épp eléggé sokrétű ahhoz, hogy ellentmondásos adatokra bukkanjunk: mind a fájó küszködésről, mind a nekiindult fellendülésről találunk cikkeket, nyilatkozatokat, még statisztikát is jócskán.
Míg a magyar piac istenigazából magához tér, szakembereink jellemzően ott keresnek projekteket, ahol a válság alatt is futott a konjunktúra, Németországban és Ausztriában. Ennek jogi feltételei nem emészthetetlenül bonyolultak, a bérezés kiválónak számít, és ha jól sikerül a munka, az az egész országra jó fényt vet. A magyar piacon tavaly leginkább az autópálya-építések és a közműfejlesztés rúgta be a motort annyira, hogy a Központi Statisztikai Hivatal valós adatok alapján számolhasson be folyamatos növekedésről – az újépítésű ingatlanok száma azonban továbbra sem közelíti meg a válság előtti évek bőségét. „A képet tovább árnyalják a konkrétumok, az egyedi esetek”, mondta el lapunknak Sipos Imre, a Lasselsberger-Knauf marketing igazgatója, a szakképzés szervezője. „Egyetlen mutatóból nem lehet megbízható következtetést levonni. Példaként említeném, hogy az ingatlanpiacot tekintve a XII. kerület talán meg sem érezte, míg Kispest, Pestszenterzsébet, Soroksár nyilvánvalóan megsínylette a válságot. Sokszor előfordul az iparágak közti migráció, egy vakoló szakkivitelező átnyergel a hőszigetelésre, aztán visszatér a vakolásra. Már annak is lehet örülni, hogy a piac nem zuhant tovább. Idén stagnálásra és enyhe növekedésre számítunk, ennek több jele van. Például egyre gyakoribb, hogy amikor vakoló, burkoló szakembert keresünk, az illető nem ér rá, mert Ausztriában dolgozik.”
Sipos Imre kitért arra, hogy az iparág 2006-2007-ben virágzott, rengeteg új beruházást látott a szektor. Ez az állapot egyhamar nem fog visszatérni, de azt biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy a jó szakembernek van munkája. „2012-2013 fordulóján elértük az ágazat legalját”, véli a marketing igazgató, „most már a pozitív tendencia következik. A hét-nyolc évvel ezelőtti csodaszép állapotokra egyhamar nem reális számítani, de ma az építőipar kicsit hasonló helyzetben van, mint az autóértékesítés: olyan alacsonyak lettek az adatok, hogy már egy-két egyedi eladás százalékokat képes javítani a helyzeten.”
Jelenleg Magyarországon a szakemberképzés sem mondható minden téren kielégítőnek. Az egyre korszerűbb alapanyagok, az innováció, a hangsebességgel fejlődő technológia rengeteg új helyzetet és igényt hoz. Alapelvárás lett, hogy ezzel a dinamikus haladással lépést kell tartani. És még ez sem meríti ki a felkészültség fogalmát: a megfelelő szakértelmet a legjobb anyagok, legfuturisztikusabb technológiák sem képesek kiváltani.
Erre a kihívásra válasz a hazai szakképzés: mintegy 2000 építőipari szakember – köztük kivitelezők, kereskedők, tervezők – bővíti az ismereteit szerte az országban, mondta el Sipos Imre, és hozzátette: „Az idei évtől fogva már az építőipari tanulók is első kézből ismerhetik meg az aktuális újdonságokat, mert rendszeresítjük az eddig egyedi felkérésekre szervezett iskolai képzéseket.”
Márciustól újabb 800 kivitelező vehet részt az ingyenes oktatáson az ország különböző pontjain. A kereskedelemben dolgozó szakemberek – szintén több száz fő – számára márciusban nyílik meg ez a lehetőség, míg az építészek és az építőipar többi szereplője a konferenciákon, kiállításokon frissítheti tudását.