A gyerekeink úgy születnek, hogy beszélnek digitálisul

Egyre kisebb a különbség a "Hogyan születik a kisbaba" és a "Honnan tudod, hogy meghacekték a Facebook fiókodat" kérdések között

A múlt héten tátottuk el a szánkat a Google Ground hírére: a Józsefváros legirodalmibb pontján, a Pál utcai fiúk grundján nyílt meg Közép-Kelet Európa első Google akadémiája. Mint a honlapjukon olvashatjuk, egy ilyen intézmény még Európában is ritkaságnak számít.

Ha a digitális kommunikációt nyelvnek tekintjük, az önmagát oktatóközpontként és tudásbázisként meghatározó Google Ground olyan, mint egy intenzív kurzus. Legyen bár a hallgató kreatív ügynökség, online marketinges, kkv, startup, vagy olyan egyetemista, aki egyenesen a rendes, megélhetési szakmáját igyekszik megtalálni ezekben a berkekben.

Felgyorsult részecskék

A hvg cikke szerint Szelei Szabolcs, a Google Magyarország marketingigazgatója utalt arra, hogy a világ 500 legnagyobb vállalatának átlagéletkora ötven évvel ezelőtt 62 év volt. Ma ez az érték 18, tíz év múlva pedig 15 év lesz. Így hát a jövőt meghatározó vállalatok egy része ma még meg sem született, ám erre a jövőre fel kell készülni. A Nagytemplom utcai információ-palota évi mintegy 3000 tudásra éhes hallgatóval számol, akiknek körülbelül 150 ingyenes képzést tud majd tartani.

Érdekesen egybecseng a nyitással, hogy a napokban jelent meg Eric Schmidt és Jared Cohen, a Google két felsővezetője The New Digital Age című könyve. A kötet, amely pillanatnyilag az angol Amazonon hiánycikk, arra épít, hogy az előttünk álló évtizedben 5 milliárd ember fogja használni a netet, így hát nem mindegy, ez a már rég felfoghatatlanul hatalmas tömeg hogyan befolyásolja, merrefelé tereli a jövőnket. Eric Schmidt ma reggel jelentette be a CBS-en, hogy a maga részéről egymillió dollárt szeretne adni annak – akár csoport, akár egyén –, aki a világ égető problémáinak bármelyikére technológiai megoldást talál ki. Március 10-én ki is derül, kit választott, mert alkalmas jelöltet rengeteget talált.

Egyre kisebb a különbség a "Hogyan születik a kisbaba" és a "Honnan tudod, hogy meghacekték a Facebook fiókodat" kérdések között Forrás: Ideas Evolved

Már megint a londoni példa

A könyvükben a szerzők merész jóslatokba bocsátkoznak. Az új digitális kor egészen átszabja az ismert paradigmákat. Schmidt és Cohen szerint például olyan mértékben digitalizálódik majd a világ, hogy a bűnözésnek nem lesz olyan mozzanata, amelyet ne rögzítene valahol egy kamera. A hackelés fegyveres megtorlásra számíthat majd. A gyógyszerünk kommunikál az okostelefonunkkal, és tájékoztatja, mi a bajunk. Azt egyenesen dőreség volna számítgatni, mert felmérhetetlen, micsoda hatalmat ad a nép kezébe a digitális forradalom ezen sokadik állomása. A delete gomb funkcióját veszti. A szülők pedig előbb világosítják fel a gyerekeket netileg, mint szexuálisan.

Bár nehéz ilyenkor nem a 19. századi angol közgazdászok drámai komorságára gondolni, amellyel megjósolták, hogy a harmincas évekre London utcáit elborítja a lócitrom, vegyük példának ezt az utolsót. Hogy a Ctrl + Alt + Del élettani jelentősége megelőzi annak részletgazdag vízióját, milyen mélyen átformálja az ember terveit, ha tizenhét évesen szülővé válik, finoman szólva bátor állításnak tűnik.

És mégis gondoljunk bele

A Facebook regisztráció ugyan korhatáros, ám a kutya sem ellenőrzi, tényleg betöltötte-e a felhasználó a tizenharmadik évét – valószínűleg bármelyikünk közvetlen környezetében akadnak kilenc-tízévesek, akik minden további nélkül lehalásznak egy Neymar fotót profilképnek. Ugyanezek a kilenc-tízéves gyerekek lelkesen használják a Vine-t, majd az elkészült videókat segítség nélkül feltöltik a YouTube csatornájukra. Aztán igyekeznek minél több platformon megosztani a linket, a biztonság kedvéért írnak néhány emailt is a tárgyban, végül büszkén és vidáman mutogatják társaságban, ahol feliratkozókat szereznek és további közösségi barátokat. Két videó között esetleg szakítanak időt a német házi feladatra, és ha véletlenül nem jut eszükbe, hogy mondják magyarul, hogy Ver­kehrs­infra­struk­tur­fi­nan­zierungs­ge­sell­schafts, azonnal nyúlnak a szülő okostelefonjáért, és a Google translator egy pillanat alatt átlendíti őket a bosszantó akadályon. Nagy nehezen elfogadják, hogy korán kell lefeküdniük, de cserébe másnap tíz perccel korábbra állítják az ébresztést a táblagépükön, hogy reggel gyorsan átfuthassák az esti gólokat valamelyik hírportálóriáson.

Lássuk be, sanszos, hogy mindezt tényleg sokkal érdekesebbnek találják, mint az anatómia tényeit, amelyek még néhány évig az elméleti térfélről szemeznek velük.

Akkor a méhecskék átreppennek a kislány virágra…

„Ma az Egyesült Államoktól Szaud-Arábiáig bárhol a gyerekek sokkal korábban és sokkal gyorsabban neteznek, mint eddig valaha”, nyilatkozta Jared Cohen ugyancsak a CBS-nek. Egy másik alkalommal azt fejtette ki, hogy a szülőknek már évekkel a méhecskékre és a porzókra fókuszáló beszélgetés előtt el kell magyarázniuk, milyen hatalmas jelentőségük van a biztonsági beállításoknak. Cohen szerint ez a fajta felvilágosítás ma ugyanazt a funkciót tölti be, mint általános iskolában a hivatalos elrettentő példák: minden serdülő mérje fel rémülten, micsoda tébolyító veszélyekkel jár, ha nem védekezik, ha alkoholt fogyaszt, ha dohányzik, ha szív – és ha nem elég biztonságos a gmail-jelszava.