Elmentek Orbánnal Kínába, meg nem is

Peking, 2014. február 12. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Li Ko-csiang kínai miniszterelnök (b5) és a hivatalos kínai látogatáson tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök (j5) az Országos Népi Gyűlés épületében tárgyal Pekingben 2014. február 12-én. Orbán Viktor mellett balról Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (j7, takarásban) és Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára (j6), jobbról Martonyi János külügyminiszter (j3), Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (j2, takarásban) és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (j). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna

Több mint 100 vállalat vezetői kísérték el a kormányt Pekingbe, de többségük nem jutott el a konkrét üzleti tárgyalásokig. A magyar menedzserek egymás között azonban egészen jól összejöttek a 12 órás repülőúton, illetve a közös kinti programokon.

130 magyar üzletember ül egy repülőn, 12 órán keresztül utazik összezárva Peking felé. A társaság nagyon vegyes, mindenféle iparág képviselteti magát, a csapatban egészen kis cégek és magyar viszonylatban nagy szereplők is vannak. Csak három napot töltenek Kínában, alighogy akklimatizálódnak, már fordulnak is vissza, és a kinti program is feszes, nincs benne szabadidő. Előadásokat hallgatnak arról, hogyan lehet a világ egyik legnagyobb piacának számító távol-keleti országban üzletelni, találkoznak olyanokkal, akik kint már valamennyire megvetették a lábukat, és helyi kínai érdeklődőkkel is beszélgetnek, előre leszervezett, nagyon formális keretek között.

A magyar delegáció a miniszterelnök vezetésével, és a fél kormány kíséretével járt Kínában, a kormány 19 szerződéssel jött haza, ám ezek döntő része szándéknyilatkozat vagy gazdaságpolitikai megállapodás. Az Origo kínai forrásból megkapta azt a listát (az alábbi képre kattintva megtekintheti), amelyen a kormány kínai útjára kiválasztott cégek szerepelnek. Erre - más utakhoz hasonlóan - a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnál (HITA) lehetett jelentkezni, az utazás tervezett céljának megadásával.

Bár sokan gondolhatják, hogy a kormánydelegációval tartani felér egy kényelmes nyaralással, valójában szó sincs erről, ráadásul komoly pénzbe is kerül, hiszen az utazás és a szállás költségeit a résztvevők fizetik. Ezúttal különgéppel mentek, amelyre drágább volt a jegy, mint egy normál turistaosztályos tarifa (viszont így nem kellett átszállniuk), a szállásból pedig a listaárhoz képest némi kedvezményt alkudott ki a HITA. Egy üzletembernek ezért reálisan kell előre látnia, hogy milyen hozadéka lehet az útnak, máskülönben csak a céges büdzsé hatékony, ráadásul fárasztó eltapsolásáról van szó. Az utazók közül több üzletembert kérdeztünk meg arról, hogy miért mentek el, és milyen eredménnyel tértek haza.

A képre kattintva felugrik a teljes lista Forrás: Origo

A politikusokhoz nem lehet hozzáférni

Az Origo által megkérdezett menedzserek válaszainak egyik érdekes vonása, hogy szinte mindenki úgy vélte, a küldöttségben viszonylag sokan töltötték elég haszontalanul az idejüket. Hiába teljesítették végig becsülettel a programot, annak pénzben kifejezhető hozadéka még hosszú távon sem lesz. Önmagát azonban - értelemszerűen - senki sem sorolta ebbe a kategóriába.

„Szerintem sokan remélik azt, hogy a nagypolitikával lehet az út során jó kapcsolatokat építeni, nekik azonban súlyosan csalódniuk kell” – mondta egy névtelenséget kérő vállalatvezető. A menedzsereknek esélyük sem volt arra, hogy érdemben a kormánytagok közelébe férkőzzenek, a politikusokat végig szinte teljesen elszigetelten utaztatták. Pekingben egyetlen rövid program volt, amikor az üzletemberek elmondhatták, hogy milyen témák felvetését javasolják. Itt általánosságban lehetett bedobni témákat, például azt, hogy könnyebben lehessen élő állatot exportálni az országba, vagy egyéb engedélyeket automatikusabban lehessen megszerezni, legyen közvetlen légi járat a fővárosok között, a cégvezetők azonban ettől eltekintve szinte nem is találkoztak a kormányzati delegációval, még a repülőn sem tudtak elvegyülni közöttük.

Csalódhatott, aki arra számított, hogy a terméke/szolgáltatása iránt kínai üzletemberek hada fog érdeklődni, konkrét üzleti lehetőségeket kínálva. Kínában csak nagyon hosszú és kitartó, személyes kapcsolatokra épülő tárgyalásokkal, folytonosan visszatérő jelenléttel, és európai mércével nézve óriási türelemmel lehet még a legkisebb lépést is megtenni. Ám Orbán Viktor nem megy minden hónapban Pekingbe, márpedig, ha egy cég nem a kormányküldöttség tagjaként utazik, akkor önállóan sokkal nehezebben jut el a potenciális üzleti partnerekhez.

Az üzleti találkozók során az érdeklődőként megjelenő kínai menedzserek döntő többsége nem venni, hanem szintén eladni akar. A magyar társaságok az ilyen utaknál előre megadják, hogy mivel foglalkoznak, és milyen kinti partnereket keresnek. Pekingben is úgy volt, hogy a hivatalos program részeként leültették őket egy nagy terembe egy-egy asztalhoz, arra kitették a névtáblájukat, és a beözönlő kínai potenciális partnerek az előzetes adatok alapján rájuk találhattak. A legtöbben azonban értékesítési lehetőségeket kerestek, amivel a magyarok nem sokra mentek.

A magyar-magyar kapcsolatok jól fejlődnek

„Én előre felvettem a kapcsolatot pár kínai partnerrel, leveleztem velük az együttműködés lehetőségeiről, és a rendezőkkel meghívattam őket erre a találkozóra. Ott meg is találtuk egymást, beültünk egy kocsiba, elmentünk egy jó étterembe, és ott tárgyaltunk” – mondja Kmetty József, a Kürt Zrt. vezérigazgatója. A cég az informatikai biztonság terén felhalmozott tudását már több országba is exportálta úgy, hogy helyi partnereket képzett ki az általa fejlesztett technológiák alkalmazására, a helyben szerzett megrendelések utáni bevételben pedig osztozik velük, és erre törekszik Kínában is.

A Szentkirályi Ásványvíz más célokkal ment Pekingbe, üzleti értelemben akart alaposan körülnézni ahhoz, hogy ki tudja dolgozni a piacra lépés taktikáját. „Most már megvan az a két város, ahol elkezdjük az értékesítést, azt is látjuk, hogy milyen marketingmodellben fogunk dolgozni, és az is világos, hogy a következő 1-2 évben milyen lépéseket kell tennünk a megjelenés érdekében” – mondja Martin Olivér pénzügyi igazgató. A Szentkirályi európai prémium márkaként szeretne Kínában megjelenni, olyan helyeken, ahol már van a lakosságnak olyan rétege, amely keresi a hasonló termékeket, de a vezető nyugat-európai gyártók még nem tarolták le a piacot.

Ugyancsak több évre előre gondolkodik Somlyai Gábor, a HYD Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A daganatos betegségek kezelésére állatgyógyászati területen már törzskönyvezték a cég csökkentett deutériumtartalmú készítményét, emberi fogyasztásra pedig az élelmiszer-engedélyes változatai elérhetőek. Az előkészítési fázisban lévő klinikai vizsgálatok sikeres lefolytatása utána a cég gyógyszeripari partnert keres Kínában. Somlyai azt is kiemelte, hogy az ilyen utak a magyar-magyar üzleti kapcsolatok fejlesztésére is kiválóan alkalmasak, az összezártságnak és a közös programoknak köszönhetően olyan üzletemberek is beszédbe elegyedhetnek egymással, akik itthon nem nagy eséllyel találkoznak.

És akik tényleg tárgyaltak is

A delegáció abból a szempontból is nagyon vegyes volt, hogy az üzletemberek között utazott néhány speciális helyzetben lévő menedzser is. Ott volt például két kínai távközlési óriás, a Huawei és a ZTE magyar leányának delegáltja, akik nyilván diplomáciai okokból vettek részt a túrán. Sajátos helyzetben volt ugyanakkor a Budapest Airport vezérigazgatója is, mert – ahogy azt több résztvevő is megerősítette – az út egyik központi témája a Budapest-Peking menetrend szerinti járat újraindítása volt. Bár Budapestnek nemrég hivatalosan is sikerült a régió turisztikai központjaként pozicionálnia magát a kínai kormányzatnál, a közvetlen járat hiányában ez a cím értelmezhetetlen, ezért nem is meglepetés, hogy a reptér vezetője – sok más üzletemberrel ellentétben - ténylegesen eljutott a konkrét megbeszélésekig. „Tárgyaltunk légitársaságokkal és az állami légügyi hatóságokkal is” – mondja Hardy Mihály, a társaság szóvivője.

A két főváros között a Malév csődje óta nincs közvetlen összeköttetés, 2012 elején a Hainan Airlines felfüggesztette a járatait. Kínai utasokat nem önmagában Budapestre, hanem a régióra lehet szervezni, ám a magyar fővárosból – Malév, és átszállást kínáló stratégiai partner nélkül – senki sem tud kényelmesen továbbutazni. Ugyanakkor az is biztos, hogy Pekingben az állam, vagyis a légügyi hatóság aktív részvétele nélkül az ügyet megoldani nem lehet.