A vállalati árulkodás érvényes kultúra

Nagyon helyes, ha a gyerekeinket nem hagyjuk árulkodni, de vállalati kérdésekben az átláthatóság az első

Ahogy létezik a fehérkalapos hackerek csoportja a netkalózok népes táborán belül, a vállalati kultúrában megkülönböztethető az úgynevezett pozitív árulkodás. Aki a törvényszegést, a vállalati visszaélést, a nagymértékű pazarlást, a sikkasztást, a tekintéllyel visszaélést, a közbiztonság vagy közegészség veszélyeztetését szóvá teszi magasabb fórumon, azt hívjuk whistleblowernek.

Nagyon helyes, ha a gyerekeinket nem hagyjuk árulkodni, de vállalati kérdésekben az átláthatóság az első Forrás: AFP/Joel Damasse

A tiszta szívű besúgókat a nemes célra való tekintettel az Egyesült Államokban 1778 óta védelmébe veszi az akkor egyhangúlag megszavazott törvény. 1777-ben ugyanis két civil megfújta a sípot egy magasrangú katonatiszt ellen, aki ettől csúnyán begurult, és bírósági lépésekkel torolta meg. A Kongresszus azonban a sarkára állt, és kijelentette, hogy ő képviseli Marven és Shaw védelmét a perben, továbbá hogy az Egyesült Államok minden lakosának, ahogy minden az országban szolgáló személynek állampolgári kötelessége tájékoztatni a Kongresszust, vagy a hatóságokat, ha erre alapos okuk van.

Ide is eljutottunk

2014-től magánvállalatok is létrehozhatnak törvényileg szabályozott whistleblowing rendszert, és ennek alapján biztonsággal tehetnek bejelentést a cégen belüli gyanús eseményekről a munkatársak – tudjuk meg a Szecskay Ügyvédi Irodától. A törvény pozitív fejlemény, ám ahhoz kevés, hogy Magyarország a legfejlettebb bejelentő-védelmi törvényi környezetű államok sorába kerülhessen a Transparency International listáján. Ahhoz ugyanis olyan program kell, amely kellőképpen védi a bejelentőket is.

Etalon történet

A Transparency International tanmeséje Angliában játszódik a nem túl messzi múltban. Egy nemzetközi telkó cég pénzügyi vezetője, Toni Fernandes kiszúrta, hogy az egyik ügyvezető igazgató addig sakkozott a számlanélküli költségtérítéssel, míg 316 ezer fontot költött el a vállalat vagyonából magáncélokra. Amikor Fernandes beszámolt erről az igazgatótanácsnak, kirúgták. Ő azonban perelt, és mert Angliában így védi a whistleblowert a törvény, 239 ezer font kártérítést kapott a munkaügyi bíróságtól. Az ügyvezetőtől pedig elbúcsúzott a vállalat.

A Transparency International által idézett történet arra világít rá, milyen sokat számít, ha egy ország a megfelelő törvényi környezetben szabályozza a „whistleblowing” rendszerek létrehozását. Január óta Magyarország is ezen államok közé tartozik. Bár itthon a besúgórendszerek történelmi áthallásai miatt sokáig adatvédelmi akadályokba ütközött (jóllehet bizonyos feltételek teljesítése esetén jogszerűen kiépíthető volt ilyen rendszer), hatályba lépett a törvény, amelynek alapján a magántulajdonban lévő vállalatok nálunk is létrehozhatják a whistleblowing rendszert.

Így működik

Minden munkavállaló, szerződéses partner, illetve bárki, akinek ehhez méltányolható jogos érdeke fűződik tehet bejelentést. Ezt 30 naptári napon belül köteles kivizsgálni a munkáltató. A rendszer legerősebb pontja abban rejlik, hogy a bejelentő személyét, a bejelentés tartalmát a vizsgálat ideje alatt, illetőleg a felelősség megállapítására irányuló eljárás jogerős lezárásáig titokban kell tartani.

A panaszkezelésre és a kivizsgálással ügyvédet is megbízhat a munkáltató. Az adatkezelés 60 napra, vagy a megindított más eljárások jogerős lezárásáig korlátozódik, utána törölni kell. A törvény értelmében a vizsgálatot nehezítő különleges adatokat kezelni tilos.

Kikövezett úton haladunk

A whistleblowing rendszer belső szabályozása a gyanús vállalati eseményekről szóló bejelentéseket kezeli. „Vagyis ha például egy munkavállaló a bejelentések fogadására és feldolgozására kijelölt személyt vesztegetésről, gyanús tanácsadói szerződésről, könyvelési anomáliákról informálja, akkor megfelelő forgatókönyv szerint zajlik a bejelentés vizsgálata, és a bejelentő elvileg megnyugodhat, hogy ő és személyes adatai biztonságban lesznek” – mondja dr. Kovács Zoltán Balázs, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.

Tekintettel arra, hogy a whistleblowing intézménye az Egyesült Államokból származik, a törvény elsősorban amerikai tőzsdén jegyzett, illetőleg az amerikai Securities and Exchange Commission (SEC) felé jelentéstételi kötelezettséggel bíró társaságok és azok magyar leányvállalatai számára lehet érdekes. A jogalkotó célja az volt, hogy a hazai szabályozást az Európai Unió előírásai szerint alakítsa ki.

A Transparency International tavaly novemberben, a törvény hatályba lépése előtt 4 országot sorolt a fejlett bejelentő-védelmi törvény szerint működő államok közé az unióban: ezek az Egyesült Királyság, Luxemburg, Románia és Szlovénia. Magyarország Ausztriával és Németországgal együtt azon 16 állam között kapott helyet, ahol részlegesen oldották meg a kérdést. A szervezet szerint ezekben országokban nem biztosított a bejelentők hatékony védelme.

Whistleblowing rendszerek fejlettsége Európában

Fejlett rendszer	Részlegesen fejlett rendszer	Nem létező/korlátozott rendszer
Egyesült Királyság	Ausztria	Bulgária
Luxemburg	Belgium	Finnország
Románia	Ciprus	Görögország
Szlovénia	Cseh Köztársaság	Litvánia
	Dánia	Portugália
	Észtország	Szlovákia
	Franciaország	Spanyolország
	Hollandia
	Írország
	Lengyelország
	Lettország
	Magyarország
	Málta
	Németország
	Olaszország
	Svédország

Transparency International, 2013. november

A hazai törvény alapján ha egyszer valaki az adatvédelmi nyilvántartásba bejelent egy ügyet, és teljesíti az egyéb törvényi kötelezettségeit, a kivizsgálásban közreműködőknek nem kell megszerezniük a bejelentők és az érintett személyek engedélyét ahhoz, hogy személyes adataikat kezeljék. „Ez a könnyítés a törvény egyik legfontosabb erénye” – mondja Kovács Zoltán Balázs. Kötelezettség például, hogy a rendszer működését, jellemzőit a munkáltató honlapján, magyar nyelven részletesen ismertetni kell.

Mint minden rendszerrel, természetesen ezzel is vissza lehet élni, például személyes bosszúra felhasználni. Ennek azonban, figyelmeztet a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere, polgári jogi, munkajogi vagy súlyosabb esetben büntetőjogi következményei lehetnek.