Csupán egy masszív tőkekiáramlás, a forint nagy gyengülése, az állampapír hozamok emelkedése, valamint a CDS-felárak megugrása esetén emelhet kamatot az MNB a következő kamatdöntő ülésén. Ehelyett sokkal valószínűbb egy szimbolikus (néhány bázispontos) kamatvágás februárban.
Ha a forint 320-325 fölé kúszna az euróval szemben, akkor megnőhet a kamatemelés esélye. Azonban a kamatemelés sem tudná ellensúlyozni a feltörekvő piacokról történő tőkekivonás hazánkat érintő negatív hatásait.
Egy rendkívül extrém forgatókönyv esetén az is elképzelhető, hogy hazánk külső finanszírozásra szorulhat, így újra az EU-hoz, IMF-hez fordulhat segítségért.
A feltörekvő piacok krízise megerősíti a bankház azon gondolatait, hogy Magyarország alacsony növekedési kilátásai, a fiskális stabilitásával kapcsolatos aggodalmak, és az ország külső forrásoktól való nagyfokú függősége rendkívül sérülékennyé teszik hazánkat. A három tényező és a feltörekvő piacok minipánikja miatt csökken Magyarország mozgástere, és korlátozott az ország reagáló képessége.
A reálkamatlábak csökkenése a legerősebb, Magyarország specifikus tényező, mely megkülönbözteti hazánkat a többi környező feltörekvő országtól a jelenlegi tőkemenekítés során.
Az MNB vélhetően minél tovább el szeretné kerülni a kamatemeléseket, és legkorábban csak az áprilisi választások után folyamodhat a lépéshez (feltéve, ha nem valósulnak meg az első pontban részletezett kockázatok).
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!