Holnap lesz tízéves a Facebook. Hol tart és mit tervez Mark Zuckerberg?

Tíz éve, hogy Mark Zuckerberg egy harvardi koleszszobában megalapította a Facebookot. Ebből az alkalomból készítettünk egy pillanatfelvételt a vállalatról, ami átalakította a mindennapjainkat.

Mark Zuckerberg nem az a kimondottan szentimentális típus. Idén azonban annyi kerek évforduló jön vele szembe (a Facebook februárban lesz tíz éves, ő maga májusban lesz harminc, és a feleségével is idén lesz a tízéves évfordulójuk), hogy a Business Week kérésére ráállt, hogy összegezze az eddig elérteket, és őszintén beszéljen a terveiről.

Nézzük a száraz tényeket: a Facebookot jelenleg 1,23 milliárd ember használja, a vállalat értéke jelenleg 135 milliárd dollár, és minden jel arra utal, hogy ez lesz az a cég, amelyik a világon a leggyorsabban éri el a 150 milliárd dolláros értéket.

A méret természetesen önmagában még nem sokat érne, de a Facebook üzletileg is rendkívül sikeres. Tavalyi nettó bevétele 780 milliárd dollár volt, ami azt jelenti, hogy 56 százalékos haszonkulccsal működik. A cég jelenlegi készpénzvagyona körülbelül 11,5 milliárd dollár.

Mark Zuckerberg maga sem panaszkodhat. Személyes vagyona a Bloomberg szerint 24 milliárd, amivel a világ 26. leggazdagabb embere – és a legfiatalabb az első 150 közül.

Persze mindenkinek megvan a maga problémája. Egy olyan vállalat esetében, amelyiket a világ minden ötödik embere (a Föld internetkapcsolattal rendelkező lakosságának mintegy fele) használ, a kihívás úgy hangzik: hogyan tudják fenntartani a növekedést.

Mobile first

A Facebook válasza a mobiltechnológia. Az elmúlt negyedéves eredményeit közzé téve még a Wall Street tőzsdecápái is kellemesen csalódtak, amikor kiderült: a Facebook bevételeinek csaknem harminc százaléka származik a mobilreklámokból, a trend pedig egyértelműen és dinamikusan növekvő.

A mobilos átállás nem teljesen új: Zuckerberg még 2012 decemberében hívott össze egy meetinget, amin bejelentette: a Facebook mostantól első sorban mobilfókuszú vállalattá válik. Ezután teátrálisan lefújt minden olyan tárgyalást, ami a PC-s felhasználókra fókuszált, és a következő időszakban félbeszakított minden olyan belsős prezentációt, ami nem a mobilosokat helyezte előtérbe.

Az új utat persze meg is kellett találni: először saját mobiltelefont akartak építeni, de aztán erről gyorsan letettek. Később az volt a terv, hogy androidos telefonokra készítenek egy Facebook Home nevű szoftvert, de végül ebből sem lett semmi. Végül egy harmadik megközelítés nyert: a vállalat most azt tervezi, hogy különálló kis mobilappokat fog építeni, amelyek különböző aspektusból és különböző stílusban nyújtják majd a Facebook-élményt a felhasználóknak.

Az első, ebben a szellemben készült alkalmazás ma jelenik meg az App Store-ban (a cikk írásának időpontjában még nem elérhető). A Paper nem annyira a Facebook híreire, mint inkább a magazin-jellegű tartalmaira koncentrál majd. A képekre, videókra, vizualitásra fókuszáló összeállítás természetesen a közösségi sikerük szerint súlyozza majd a megjelenő sztorikat.

Természetesen annak is voltak már előzményei, hogy a Facebook mobil app nagyhatalommá akarna válni. Még 2012 áprilisában vették meg az Instagramot potom egymilliárd dollárért, és az üzlettel azóta is úgy tűnik, hogy mindkét fél elégedett lehet. Az Instagram sikere továbbra is töretlen, a felhasználóinak csaknem hatvan százaléka naponta használja a közösségi oldalt – ennél az aránynál csak maga a Facebook tudott jobbat produkálni.

Igaz, tavaly hiába licitáltak a Snapchatre: 3 milliárd dollárt ajánlottak érte, de a 23 éves tulaj, Evan Spiegel nemcsak visszautasította őket, hanem egy barátságtalan gesztusként egyszerűen feltette a netre a Zuckerberggel való levelezését.

A Snapchathez hasonló különálló alkalmazások persze óriási veszélyt jelentenek a Facebookra, első sorban a tinédzser felhasználókért vívott harcban: bár a Snapchat nem mondja meg, hány felhasználója van, de bizonyos kutatások szerint ma már több fotót töltenek fel rá, mint a Facebookra, az amerikai tizenévesek körében pedig népszerűbb a „nagy testvérnél”. Miközben a Facebooknál komoly erőforrásokat fordítanak arra, hogy elemezzék a hasonló konkurensek sikerének a titkát, valójában azért nagyon sok álmatlan éjszakát egyelőre nem kell, hogy elszenvedjenek. Igaz, hogy a Facebook-használat a tizenévesek körében 2011 óta a negyedével visszaesett, az amerikai tinédzserek többsége azonban még így is naponta használja a közösségi oldalt, ami egészen példátlan sikerre utal.

Harc a névtelenség ellen

Amikor szó esik a tervekről, egy meglepő fordulat is előbukkan: állítólag a közeljövőben elkészül egy olyan alkalmazás is, amivel a felhasználók „anonim módon” léphetnek be a Facebookra. Ez azért meglepő, mert Zuckerberg eddig szinte vallásosan ragaszkodott ahhoz, hogy a Facebook identitás valódi identitást takarjon.

Igazából ez volt az a terület, ahol a Facebook áttörést ért el, hiszen annak elterjedése előtt megbízható, internetes identitás egyáltalán nem létezett. A tény, hogy a Facebookon a felhasználók úgy gyártanak tartalmat, hogy ahhoz a nevüket és az arcukat adják, teljesen új színben tüntette fel az online kommunikációt.

Mostanra azonban ez valamelyest megváltozott – legalábbis Zuckerberg fejében. Minthogy a Facebook dominanciájával a valós identitás lett az online kommunikáció fővonala, már ő is megengedőbb a névtelenséggel szemben.

Zuckerberg egyébként tíz év után is meghatározó figura a vállalat életében és imidzsében egyaránt. Ami a filantrópiát illeti, jóval előrébb jár, mint Bill Gates vagy Steve Jobs járt az ő korában. Nemrég egymilliárd dollárt ajánlott a személyes vagyonából egy szilícium-völgybeli nonprofitnak, ami az oktatás és az egészségügy területén tevékenykedik, majd ötmillió dollárral tolt meg egy mozgássérülteket segítő egészségügyi központot.

Az Internet.org nevű nonprofit vágyálma pedig nem kevesebbet céloz, mint hogy a világon minden embernek legyen internetelérése. Amikor ennek terveiről először beszélt nyilvánosan, többen vádolták azzal, hogy csak a saját vállalatának szeretne piacot teremteni, ám az azóta eltelt idő azt mutatja, hogy ezt az utat választva aligha a rövid távú profitszerzés volt a fő motiváció.

Ami a legérdekesebb: egy-egy megmozdulásából, sőt, néha a nyilatkozataiból is úgy tűnik, hogy hiába a hatalom és az erő, ami fölött diszponál, Zuckerberg valójában még mindig csak egy gyerek.

Az idei évet is egy furcsa vállalással ünnepli. Miután 2010-ben megfogadta, hogy megtanul kínaiul, 2011-ben azt, hogy kizárólag olyan állatot eszik meg, amit maga ölt meg, 2013-ban pedig azt, hogy minden nap megismer egy új embert, idei fogadalma szerint minden nap ír egy személyes köszönő emailt vagy kézzel írott levelet.

„Ez fontos nekem, mert alapvetően nagyon kritikus vagyok, folyamatosan elégedetlen, a hála pedig nem jön automatikusan,” mondta furcsa vállalásával kapcsolatban Zuck.