Jegybanki kamatvágásokkal az elmúlt időszakban nem csak a THM szintek lettek vonzóbbak, hanem ezzel együtt a betéti hozamok is mérséklődtek. 2013 végén egy átlagos, éven belül lekötött forintbetét 2,48%-os kamatot ígért, míg egy évvel korábban 5,9%-ot, még korábban pedig 6,21%-ot, és ennek az lett az eredménye, hogy közel 1000 milliárdos betétkivonás történt a tavalyi évben. Hova teszi ilyenkor a lakosság a pénzét? Általában vagy befektetési alapokba, vagy ingatlanba.
Januárban a budapesti befektetők átlagosan közel 14, vidéken 10 milliót költöttek lakásonként. Ez az árkategória a kedvelt 50-60 m2-es méretsávban a téglaépítésű lakásokat jelenti, de a Duna House elemzése a panelekre is kitér, ugyanis hozamok tekintetében abszolút versenyképesnek tekinthető ez a típus is.
Még az 50 m2-es panellakások sávja is igen széles. Pécsett ekkora területű bérleményért átlagosan 47 ezer forintot kell fizetnünk, Budapest 3. kerületében már 59 ezret, a 14. kerületben 53 ezret, a 11.-ben 62 ezret.
Ami a 60 m2-es téglaépítésű lakásokat illeti, Gyöngyösön és Szegeden 50 ezer az átlagos bérleti díj, Kecskeméten 60 ezer, Pécsett 64 ezer. Budapest 13. kerületében 85 ezer forint a reális havi bérlet, a 18. kerületben már 69 ezerért találunk, de a 6. kerületben az Újlipótvárosi sávval körülbelül megegyező 84 ezer forint az irányadó, míg a Belváros igencsak megbecsüli magát: 104 ezer forint sem sok azért, hogy itt lakjunk nem saját ingatlanban.
Természetesen a „bruttó hozamok” csak irányadóak, mindig közbejöhet valami, amivel nehéz előre kalkulálni. Ha meghbiásodik bármi a lakásban, ha a ház végre belevág egy évek óta terítéken lévő felújításba, amely részarányosan a lakókat terheli, nem is beszélve a kieső időszakokról, amikor bizonytalan ideig épp bérlő nélkül áll az ingatlan.