A divatba is beszállt a kockázati tőke

Január végéig 37 tranzakció során mintegy 4 milliárd forint kockázati tőkét fektetett a hazai kkv-szektorba a Széchenyi Tőkebefektetési Alap. Az idei cél, hogy elérjék a 9 milliárdot.

A volumen növekedésében az igazi nagy lökést az Európai Bizottság engedélyével tavaly ősszel indított új termékek, a társbefektetés (co-investment) és az induló vállalkozások lehetséges támogatása jelentették.

Bár a kockázati tőke bevonása legtöbbször továbbra is B-terv a vállalkozók szemében, a tőkealap szakemberei szerint a keresletet biztosítja, hogy sok kisvállalkozás képtelen előteremteni a fedezetet ahhoz, hogy a fejlesztéseit hitelből finanszírozza.

Piaci alapon

„A vállalkozások folyamatosan keresik a magasabb értékű tőkebevonási lehetőséget is, ezt jelzi, hogy a korábbi átlagos forrásigény közel másfélszeresére emelkedett,” mondja Csuhaj V. Imre a Széchenyi Tőkealap elnök-vezérigazgatója.

A kockázati tőkealap ugyan nagyrészt EU-s forrásokból gazdálkodik, de azokat piaci alapon, nem pedig vissza nem térítendő támogatásként helyezi ki a cégekhez. Ilyen értelemben az SZTA tevékenysége hasonló a JEREMIE alapok működéséhez, sőt, néhány esetben átfedés is előfordulhat, ám a két befektetési forma nem közvetlenül versenytársa egymásnak.

Míg a JEREMIE alapok első sorban olyan innovatív, technológiai cégekre fókuszálnak, amelyek nemzetközi piaci potenciállal rendelkeznek, az SZTA főleg a hazai piacot célzó, hagyományos szektorokban működő gyártókat és vállalkozókat célozza.

Különbség van az átlagos befektetés mértékében is: míg az átlagos JEREMIE-s befektetés 300 millió forint körül van, addig az SZTA a korábbi fázisban lévő – és így alacsonyabb tőkeigényű – vállalkozásokba fektet jellemzően 100 millió forint körüli összeget. (Az átlagtól persze mindkét alap esetében jelentős eltérések lehetségesek).

Többnyire a legkisebbek

„A korábbi statisztikákkal ellentétben a kliensek nagyobb része ma már mikrovállalkozás, és csak kisebb részük kisvállalkozás,” mondja Csuhaj Imre, hozzátéve, hogy a trendforduló első sorban az induló vállalkozásokat támogatását lehetővé tevő pénzügyi konstrukciójának köszönhető.

Ebben a konstrukcióban szállt be az SZTA például a divatvilágba is: Vágó Réka cipőtervező cégébe 69,5 millió forinttal, míg Abodi Dóra divattervező vállalkozásába 57 millió forinttal szállt be az alap. A befektetés mindkét esetben a márkanév megerősítését és a nemzetközi piacon való megjelenést kívánja segíteni.

A pénz a tapasztalatok szerint főleg technológiai fejlesztésre, kapacitásbővítésre valamint az ehhez szükséges humánerőforrás finanszírozására kell.

A konkrét befektetéseken túl az alapnak fontos szerep jut abban is, hogy különböző társasági és társbefektetési konstrukciókban olyan privát befektetéseket vonzzon a piacra, amelyek különben nem jelennének meg elérhető forrásként a kkv-k számára. A január végi adatok azt mutatják, hogy az SZTA befektetett négymilliárd forintját mintegy 1,2 milliárd, a vállalkozásokba befektetett magántőke követte.

Hatból egy

Az alaphoz egyébként eddig 327 projekt érkezett be, ami a folyamatban lévő tárgyalásokat is figyelembe véve körülbelül 50 tranzakciót eredményez majd. A támogatási arány tehát lényegesen jobb a JEREMIE alapoknál megszokott 1:100-hoz képest, hiszen itt csaknem minden hatodik megkeresés befeketetéssel zárul.

Az EU-s előírásoknak megfelelően a befektetéssel az SZTA maximum 49 százalékos, tehát mindenképpen kisebbségi részesedést szerezhet. És bár az alap fenntart magának bizonyos előjogokat, az operatív együttműködés során a csendestársi szerepet tartja fenn magának. Az általános befektetetési időtartam 5 év, de bizonyos esetekben ennél korábbi exitek is elképzelhetőek.